Keresési lehetőségek
Kezdőlap Média Kisokos Kutatás és publikációk Statisztika Monetáris politika Az €uro Fizetésforgalom és piacok Karrier
Javaslatok
Rendezési szempont

Ki az EKB tulajdonosa?

2020. január 30.

Az EKB tulajdonosa az Európai Unió összes országának központi bankja. Részvényeseknek tekinthetjük őket, mivel mindegyikük részesedik az EKB tőkéjéből. Ez azt jelenti, hogy egy meghatározott pénzösszeg befizetésével lehetővé teszik az EKB dolgozóinak, hogy közös célunkért, az euroövezet árainak stabilan tartásáért tevékenykedjünk.

Az EKB-val csak ezek a központi bankok rendelkeznek, nincs magántulajdonosa. Ennek köszönhetően többek között nem vagyunk olyan magánszemélyek pénzügyi érdekeinek befolyása alatt, amelyek kihatnának a függetlenségünkre.

Mennyi az egyes központi bankok befizetése?

Ez az adott ország népességszámától és gazdaságának az EU egészéhez viszonyított méretétől függ. Itt jön a képbe az ún. tőkejegyzési kulcs, amelynek a segítségével kiszámítjuk az egy-egy ország központi bankja által befizetendő pontos összeget.

null

Vannak olyan országok, amelyek többet fizetnek a többinél, de ebből nem következik, hogy több volna az EKB döntéseibe való beleszólásuk. Az összeg nagysága ehelyett attól függ, hogy mekkora az adott ország. Ugyanakkor minden egyes euróval fizető ország megszólalhat az EKB Kormányzótanácsában. Képviselőik részt vehetnek az üléseken, és a rotációs rendszer határozza meg, mikor kerül hozzájuk a szavazati jog.

Csak ezek az országok fizetik be a tőkejegyzési kulcs alapján rájuk jutó teljes összeget. Ezzel szemben a saját fizetőeszközzel rendelkező EU-tagállamok az összegnek csak töredékét – éppen 3,75%-át – fizetik be. Ők is hozzájárulnak, hiszen a Központi Bankok Európai Rendszere, a KBER tagjaiként bizonyos mértékben bekapcsolódnak az EKB döntéshozatali munkájába.

Az egyes központi bankok tehát eltérő összeget fizetnek be. Megváltozhat ez az összeg?

Igen, a tőkejegyzési kulcsot – tehát az egyes központi bankok befizetését – egyrészt ötévente módosítjuk, másrészt pedig olyankor, amikor megváltozik az uniós országok száma.

Ezzel az a célunk, hogy figyelembe vegyük az országok népességszámának és gazdaságának az alakulását mind időben, mind az EU többi részéhez viszonyítva.

ÉRDEMES MÉG MEGNÉZNI

További kapcsolódó témakörök