Mi a betétbiztosítási rendszer?
2018. április 11.
A bankban például takarékszámlán elhelyezett pénzt betétnek nevezzük. A legtöbb bank üzleti modelljének megfelelően a berakott pénzt kikölcsönzi egyéb ügyfeleknek, az összeg egy részét megtartva arra az eshetőségre, ha valaki ki szeretné venni a pénzét. A bankok úgy gondoskodnak arról, hogy a betétek nagy része a bank csődje esetén is biztonságban legyen, hogy befizetnek egy biztosítási alapba. Ez a betétbiztosítás vagy más szóval betétgarancia. Ez fontos ahhoz, hogy az emberek megbízzanak a bankrendszerben, és feszült helyzetben ne akarják mindannyian egyszerre kivenni a megtakarításaikat.
Hogyan működik a betétbiztosítás?
A betétgarancia-rendszerek Európában jelenleg országos szinten szerveződnek, bár a minimális szabályokról uniós szinten állapodnak meg. Az EU-s szintű szabályok értelmében az ilyen rendszerek betétesként 100 000 €-ig terjedő összegre vállalnak garanciát. Néhány tagállamban többféle rendszer is érvényben van a különféle bankcsoportok, például takarékbankok, szövetkezeti bankok, állami szektorbeli vagy magánbankok szervezésében.
Ha egy adott országos betétbiztosítási rendszer nem képes a befektetők veszteségeit egy nagy bank fizetésképtelensége esetén fedezni, előfordulhat, hogy az adófizetők pénzéből kell a hiányt pótolni, ami árthat az adott ország közpénzügyeinek. A pénzügyi válság rámutatott, hogy a bankok problémái nem állnak meg az országhatáron.
Mit tesz Európa?
Európa a pénzügyi válságra válaszul az adófizetők és a betétesek védelmében szorosabbra vonta kapcsolatait. A bankunióba tartozó nagy bankokat, amelyek együttesen az euroövezeti teljes banki eszközállomány több mint 80%-át tömörítik, euroövezetszerte az EKB-t és a nemzeti felügyeleteket tömörítő egységes felügyeleti mechanizmuson keresztül felügyelik. A mechanizmus irányítja szanálásukat, a rendezett átszervezési folyamatot, amely akkor lép életbe, ha egy bank fizetésképtelen, vagy a fizetésképtelenség szélén áll.
Az európai vezetők jelenleg arról tárgyalnak, hogyan működne európai szinten a lakossági betétesek erősebb, következetesebb védelme. Ez ugyanis a bankunió utolsó, még hiányzó láncszeme.
Az európai betétbiztosítási rendszer lehetővé tenné a betétesek védelmét, bárhol is tartózkodnak. A forrásösszevonás pedig anélkül könnyítené meg az olyan nagy megrázkódtatások és rendszerszintű pénzügyi válságok kezelését, amelyek meghaladnák az egyes országok teherbíró-képességét, hogy erre közpénzt kelljen felhasználni. Egy ilyen rendszer ráadásul gyengítené a bankok és az illetékes kormányzatok közötti kapcsolatot, mivel a bankok válság idején kevésbé lennének a közpénzre utalva.
Hogyan működne az európai betétbiztosítási rendszer?
Az Európai Bizottság javaslata szerint egy európai szintű rendszert szakaszosan érdemes bevezetni. A bankoknak több évig tartana egy olyan biztosítási alap felépítése, amelynek célnagysága a fedezett betétállomány 0,8%-ának felelne meg. Ez a méret 2011-es adatok alapján mintegy 43 milliárd eurónak felelt meg. Kutatások alapján egy ekkora összegű alap elegendő lenne még a 2007-09-esnél nagyobb pénzügyi világválság alatt szükséges kifizetések fedezetére is. Az aktuális javaslatok szerint a bankok aszerint fizetnének be az alapba, hogy mekkora kockázatot vállalnak a bankunió más bankjaival összehasonlítva, nem pedig ugyanannak a tagállamnak a többi bankjához viszonyítva.