EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 32015D0004

Az Európai Központi Bank (EU) 2015/656 határozata (2015. február 4.) az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésével összhangban az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő, hitelintézetek általi beszámításának engedélyezésére vonatkozó feltételekről (EKB/2015/4)

HL L 107., 2015.4.25., 76—81. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum hatályossági állapota Hatályos

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/656/oj

25.4.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 107/76


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/656 HATÁROZATA

(2015. február 4.)

az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésével összhangban az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő, hitelintézetek általi beszámításának engedélyezésére vonatkozó feltételekről (EKB/2015/4)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjára és 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 26. cikkének (2) bekezdése új eljárást vezetett be, amelynek értelmében az illetékes hatóság előzetes engedélye szükséges ahhoz, hogy valamely intézmény az évközi vagy év végi nyereséget beleszámíthassa az elsődleges alapvető tőkébe azelőtt, hogy az intézmény hivatalos döntés keretében megerősítette volna éves végső eredményét. Az ilyen engedélyt a következő két feltétel teljesülése esetén adják meg: a nyereséget az intézménytől olyan független személyek ellenőrizték, akik az adott intézmény kimutatásainak könyvvizsgálatáért felelősek; és az intézmény bizonyította, hogy a nyereség összegéből levontak minden előre látható terhet vagy osztalékot.

(2)

A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) 2. és 3. cikke meghatározza az „előre látható” kifejezés jelentését az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában.

(3)

A 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (4) egységes követelményeket rögzít a felügyeleti adatszolgáltatás vonatkozásában.

(4)

Az 1024/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban az Európai Központi Bank (EKB) az az illetékes hatóság, amely engedélyezi a közvetlen felügyelete alatt álló intézmények számára a fent említett feltételek teljesülése esetén az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítását.

(5)

Figyelemmel arra, hogy a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet harmonizálta az előre látható osztalékok évközi vagy év végi nyereségből történő levonására vonatkozó megközelítést az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésében hivatkozott engedély megadásával összefüggésben, az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítását bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezni kell.

(6)

Azokban az esetekben, amikor ezen határozat alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, az EKB egyedileg fogja értékelni az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő beszámításának engedélyezése iránti kérelmeket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E határozat rögzíti azokat a feltételeket, amelyeket az EKB a hitelintézetek számára az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe való beszámítása engedélyezése érdekében határozott meg az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében.

(2)   E határozat nem érinti a hitelintézetek ahhoz való jogát, hogy az e határozat hatálya alá nem tartozó esetekben kérjék az EKB-től az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő beszámításának engedélyezését.

(3)   E határozat azokra a hitelintézetekre alkalmazandó, amelyek fölött az EKB a 468/2014/EU európai központi banki rendelettel (EKB/2014/17) (5) összhangban közvetlen felügyeletet gyakorol.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat tekintetében a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, amely fölött az EKB gyakorolja a felügyeletet;

2.   „összevont alapon”: jelentése megegyezik az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 48. pontjában meghatározott jelentéssel;

3.   „szubkonszolidált alapon”: jelentése megegyezik az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 49. pontjában meghatározott jelentéssel;

4.   „konszolidáló szervezet”: az a hitelintézet, amely összevont alapon vagy adott esetben szubkonszolidált alapon teljesíti az 575/2013/EU rendeletben rögzített követelményeket, az 575/2013/EU rendelet 11. és 18. cikkével összhangban;

5.   „évközi nyereség”: az alkalmazandó számviteli szabályozásban meghatározottak szerinti nyereség, amelyet egy teljes pénzügyi évnél rövidebb referencia-időszakra számítanak ki, azelőtt, hogy a hitelintézet hivatalos döntés keretében megerősítette volna éves eredményét;

6.   „év végi nyereség”: az alkalmazandó számviteli szabályozásban meghatározottak szerinti nyereség, amelyet egy teljes pénzügyi évnek megfelelő referencia-időszakra számítanak ki, azelőtt, hogy a hitelintézet hivatalos döntés keretében megerősítette volna éves eredményét;

7.   „osztalékfizetési arány összevont szinten”: az alábbiak közötti arány: a) az elsődleges alapvető tőkét nem csökkentő formában kifizetett osztaléktól eltérő (például részvény formájú osztalék), a konszolidáló szervezet tulajdonosai részére kifizetett osztalék; és b) a konszolidáló szervezet tulajdonosaihoz hozzárendelendő adózás utáni nyereség. Amennyiben egy adott év tekintetében az a) és a b) közötti arány negatív vagy 100 % fölött van, az osztalékfizetési arány 100 %-nak tekintendő. Amennyiben egy adott év tekintetében a b) nulla, az osztalékfizetési arány 0 %-nak tekintendő, amennyiben az a) nulla, és 100 %-nak, amennyiben az a) nulla fölött van.

8.   „osztalékfizetési arány egyedi szinten”: az alábbiak közötti arány: a) az elsődleges alapvető tőkét nem csökkentő formában kifizetett osztaléktól eltérő (például részvény formájú osztalék), a szervezet tulajdonosai részére kifizetett osztalék; és b) az adózás utáni nyereség. Amennyiben egy adott év tekintetében az a) és a b) közötti arány negatív vagy 100 % fölött van, az osztalékfizetési arány 100 %-nak tekintendő. Amennyiben egy adott év tekintetében a b) nulla, az osztalékfizetési arány 0 %-nak tekintendő, amennyiben az a) nulla, és 100 %-nak, amennyiben az a) nulla fölött van.

3. cikk

Az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő beszámításának engedélyezése

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a hitelintézetek számára engedélyezésre kerül, hogy az évközi vagy év végi nyereséget beszámítsák az elsődleges alapvető tőkébe azelőtt, hogy az intézmény hivatalos döntés keretében megerősítette volna az intézmény éves végső eredményét, feltéve, hogy a hitelintézet megfelel az e határozat 4. és 5. cikkében rögzített feltételeknek.

(2)   A 4. és az 5. cikkben foglalt feltételeknek azelőtt kell megfelelni, hogy 680/2014/EU végrehajtási rendelet 3. cikkében rögzített adatszolgáltatás-beküldési határidőknek megfelelően a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó alkalmazandó adatszolgáltatást benyújtanák.

(3)   Azok a hitelintézetek, amelyek az évközi vagy év végi nyereségüket be kívánják számítani az elsődleges alapvető tőkébe, az e határozat 4. és 5. cikkében előírt dokumentációt tartalmazó levelet küldenek az EKB-nek. Az EKB a vonatkozó dokumentáció kézhezvételétől számított három munkanapon belül értesíti a hitelintézetet, hogy a dokumentáció tartalmazza-e az e határozatban előírt információkat.

4. cikk

A nyereség ellenőrzése

(1)   Az EKB akkor tekinti úgy, hogy teljesítették az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzésre vonatkozó követelményt, ha a bejelentő hitelintézet a külső könyvvizsgálója által aláírt, a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő dokumentumot bocsát az EKB rendelkezésére.

(2)   Az évközi vagy év végi nyereségnek – a konszolidáció különböző szintjein vagy egyedi alapon – az elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítására vonatkozó szándékukat bejelentő hitelintézetek az (1) bekezdésben említett dokumentumot a konszolidáció legmagasabb szintjén bocsáthatják rendelkezésre.

(3)   Az év végi nyereség tekintetében az ellenőrzés vagy könyvvizsgálói jelentésből, vagy egy megerősítő levélből áll, amely rögzíti, hogy az ellenőrzés még nem zárult le, és semmi olyan nem jutott a könyvvizsgálók tudomására, ami alapján azt feltételeznék, hogy a végleges jelentés korlátozott véleményt (záradékot) fog tartalmazni.

(4)   Az évközi nyereség tekintetében az ellenőrzés könyvvizsgálói jelentésből, vagy felülvizsgálati jelentésből (a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület által kibocsátott, a felülvizsgálati megbízásokra vonatkozó 2410. sz. nemzetközi standard [International Standard on Review Engagements], illetve valamely nemzeti szinten alkalmazandó hasonló standard által meghatározottak szerinti), vagy pedig – feltéve, hogy a hitelintézet által végzett ellenőrzés könyvvizsgálói jelentésből áll – a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megerősítő levélből áll.

5. cikk

Az előre látható terhek vagy osztalékok levonása a nyereségből

(1)   Annak bizonyítása érdekében, hogy az előre látható terhek vagy osztalékok levonásra kerültek a nyereség összegéből, a hitelintézet:

a)

olyan nyilatkozatot bocsát rendelkezésre, amely szerint e nyereséget az alkalmazandó számviteli szabályozásban meghatározott elveknek megfelelően könyvelték le, és a prudenciális konszolidáció köre lényegesen nem tágabb, mint a külső könyvvizsgáló 4. cikkben említett dokumentumában említett ellenőrzés köre; és

b)

jogosult személy által aláírt dokumentumot nyújt be az EKB-hoz, amely részletezi a szóban forgó évközi vagy évi végi nyereség fő összetevőit, beleértve az előre látható terhek vagy osztalékok miatti levonásokat.

(2)   Azokban az esetekben, amikor az évközi vagy év végi nyereséget összevont vagy szubkonszolidált alapon kívánják figyelembe venni, az (1) bekezdésben említett követelményeket a konszolidáló szervezetnek kell teljesítenie.

(3)   A levonandó osztalék a vezető testület által formálisan javasolt vagy eldöntött összegnek felel meg. Amennyiben ilyen formális döntés meghozatalára még nem került sor, a levonandó osztalék az alábbiak közül a legmagasabbnak felel meg:

a)

a belső osztalékfizetési politikával összhangban kiszámított maximális osztalék;

b)

az elmúlt három év átlagos osztalékfizetési aránya alapján kiszámított osztalék;

c)

az előző év osztalékfizetési aránya alapján kiszámított osztalék.

(4)   Az osztalékoknak a (3) bekezdésben fel nem sorolt módszerektől eltérő bármely levonása nem tartozik e határozat hatálya alá.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a jogosult személy olyan személy, akit az intézmény vezető testülete a nevében történő aláírásra megfelelő módon felhatalmazott.

(6)   Az intézmények az (1) bekezdés céljára az e határozat mellékletében található mintalevelet használják.

6. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a határozat 2015. február 6-án lép hatályba.

(2)   Ez a határozat a 680/2014/EU végrehajtási rendelet 2. cikkével összhangban a 2014. december 31-i adatszolgáltatási vonatkozási időponttól alkalmazandó.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. február 4-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(3)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló 241/2014/EU rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).

(4)  A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(5)  Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).


MELLÉKLET

[Intézmény neve és adatai]

[Közös felügyeleti csoport koordinátorának neve és adatai]

[Hely, idő]

[Intézmény hivatkozási száma]

Nyereség bevonása az elsődleges alapvető tőkébe

Tisztelt [Hölgyem/Uram]!

Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2015/656 európai központi banki határozat (EKB/2015/4) szerinti, [a szabályzásban szereplő adatszolgáltatási vonatkozási időpont]-i felügyeleti adatszolgáltatás benyújtásával összefüggésben ezúton bejelentem a/z [intézmény/bankcsoport/banki alcsoport neve] azon szándékát, hogy a [mérleg fordulónapja]-i [évközi/éves] pénzügyi kimutatásából eredő nettó nyereségét [egyedi/összevont] elsődleges alapvető tőkéjébe bevonja.

Az elsődleges alapvető tőkébe bevonandó nettó nyereség az alábbiak szerint került kiszámításra:

a)

adózás előtti fel nem osztott nyereség

[0 EUR]

b)

adók

[0 EUR]

c)

a felügyeleti szerv által kirótt egyéb terhek (1)

[0 EUR]

d)

az eredménykimutatásban nem szereplő egyéb előre látható terhek (2)

[0 EUR]

e)

terhek összesen (b + c + d)

[0 EUR]

f)

eldöntött vagy javasolt osztalék (3)

[0 EUR/üres]

g)

belső politika szerinti maximális osztalék (4)

[0 EUR]

h)

az átlagos (elmúlt három év) osztalékfizetés arány szerinti osztalék (5)

[0 EUR]

i)

az előző év osztalékfizetési aránya szerinti osztalék

[0 EUR]

j)

levonandó osztalék (max [g,h,i], ha az f üres; egyébként az f)

[0 EUR]

k)

szabályozói korlátozások hatása (6)

[0 EUR]

l)

az elsődleges alapvető tőkébe bevonható nyereség (a – e – j + k)

[0 EUR]

A fentiekkel összefüggésben ezúton kijelentem, hogy:

a fenti adatok legjobb tudomásom szerint pontosak,

a nyereséget ezen intézménytől független, az intézmény beszámolóinak könyvvizsgálatáért felelős személyek ellenőrizték, az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése és az (EU) 2015/656 határozat (EKB/2015/4) által előírtaknak megfelelően. E tekintetben csatolom a/z [könyvvizsgáló neve]-tól származó [könyvvizsgálati jelentést/felülvizsgálati jelentést/megerősítő levelet],

a nyereség az alkalmazandó számviteli szabályozásban meghatározott elveknek megfelelően került értékelésre,

a nyereség összegéből minden előre látható teher vagy osztalék levonásra került, a fentiekben kimutatottaknak megfelelően,

a levonandó osztalék összege az (EU) 2015/656 határozattal (EKB/2015/4) összhangban került megbecsülésre. Így különösen a levonható osztalék formális döntésen/javaslaton alapul, vagy, amennyiben ilyen formális döntés/javaslat nem áll rendelkezésre, az alábbiak közül a legmagasabbon: i. az osztalékfizetési politika szerinti maximális osztalék; ii. az elmúlt három év átlagos osztalékfizetési arányán alapuló osztalék; iii. az előző év osztalékfizetési arányán alapuló osztalék. Amennyiben a várható osztalékfizetés kiszámítása fix érték helyett kifizetési tartomány felhasználásával történt, e tartomány felső határértéke került felhasználásra,

a/z [intézmény/bankcsoport/banki alcsoport neve] vezető testülete vállalja, hogy az osztalékfizetésre vonatkozóan olyan javaslatot terjeszt elő, amely a nettó nyereség fenti számításával teljes mértékben összhangban áll.

Tisztelettel,

[Aláírásra jogosult neve és beosztása]


(1)  A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

(2)  A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkének (2) bekezdése.

(3)  A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (2) és (10) bekezdése. Ez csak akkor lehet nulla, ha formális döntés született arról, hogy osztalékfizetésre nem kerül sor, vagy ezt formálisan javasolták. Amennyiben nincs formális döntés vagy javaslat, a mezőt üresen kell hagyni.

(4)  A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (4)–(6) bekezdése.

(5)  A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (7) bekezdése.

(6)  A 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (9) bekezdése.


Az oldal tetejére