32001D0913

Az Európai Központi Bank határozata

(2001. december 6.)

az euro-bankjegyek kibocsátásáról

(EKB/2001/15)

(2001/913/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre (a továbbiakban: a Szerződés) és különösen annak 106. cikkének (1) bekezdésére, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: az alapokmány), különösen annak 16. cikkére,

mivel:

(1) A Szerződés 106. cikkének (1) bekezdése és az alapokmány 16. cikke alapján a Közösségen belül az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa kizárólagos joggal rendelkezik bankjegyek kibocsátásának engedélyezésére; e rendelkezések alapján kizárólag az EKB és a nemzeti központi bankok (NKB-k) által kibocsátott bankjegyek minősülnek törvényes fizetőeszköznek a részt vevő tagállamokban. A közösségi jog előirányozta a bankjegykibocsátók plurális rendszerét. Az euró-bankjegyeket az EKB és az NKB-k bocsátják ki.

(2) Az euro bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet [1] 10. cikke alapján 2002. január 1-jétől az EKB és az NKB-k (a továbbiakban: az "euro-rendszer") euro címletű bankjegyeket fognak forgalomba hozni. Az euro-bankjegyek ugyazon egységes fizetőeszköz kifejezései, és azokra egységes jogi szabályozás vonatkozik.

(3) Az euro-bankjegyek kibocsátását nem kell mennyiségi vagy más korlátozásnak alávetni, mivel a bankjegyek forgalomba hozatala a kereslet által vezérelt folyamat.

(4) Az EKB/2001/14 határozattal [2] módosított, az eurobankjegyek címleteiről, előírásairól, reprodukciójáról, cseréjéről és forgalomból történő kivonásáról szóló, 2001. augusztus 30-i EKB/2001/7 határozat [3] tartalmazza az euro-bankjegyekre vonatkozó közös szabályokat. Az EKB az euro-bankjegyekre vonatkozó közös műszaki előírásokat állapított meg, valamint minőségellenőrzési intézkedéseket vezetett be annak biztosítására, hogy az euro-bankjegyek az ilyen előírásoknak megfeleljenek. Ennek következtében valamennyi euro-bankjegy azonos külső megjelenéssel és minőséggel rendelkezik, az azonos címletű bankjegyek között pedig nem szabad különbséget tenni.

(5) Az euro-rendszer tagjainak valamennyi euro-bankjegyre azonos elfogadási és feldolgozási követelményeket kell alkalmazniuk, tekintet nélkül arra, hogy azt melyikük hozta forgalomba. A nemzeti pénznemben kibocsátott bankjegyek kibocsátó központi bankhoz történő visszajuttatásának jelenlegi gyakorlatát ezért az euro-bankjegyekre nem fogják alkalmazni. Az euro-bankjegyek kibocsátásának rendszere az euro-bankjegyek vissza nem juttatásának elvén alapul.

(6) Az alapokmány 29.1. cikke alapján a Központi Bankok Európai Rendszerének valamennyi tagja az EKB tőkéjének jegyzésére vonatkozó, a nemzeti központi bankoknak az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcsában való százalékos részesedéséről szóló, 1998. december 1-jei EKB/1998/13 határozatban [4] megállapított súlyozási kulcsot kapott; ez a súlyozás az egyes tagállamok népességszámán és bruttó hazai termékén alapul, és szabályozza az EKB tőkéjéhez történő hozzájárulást, az NKB-k devizatartalékokat megtestesítő eszközeinek az EKB-nak történő átadását, az NKB-k monetáris jövedelmének felosztását, valamint az EKB nyereségének és veszteségének felosztását.

(7) Az euro-bankjegyek valamennyi részt vevő tagállamban törvényes fizetőeszközök, az euro-övezeten belül szabadon forgalomba hozhatók, az euro-rendszer tagjai azokat ismételten kibocsáthatják, és az euro-övezeten kívül is tárolhatják vagy használhatják. A forgalomban lévő euro-bankjegyek összértékének kibocsátása tekintetében a kötelezettségeket az euro-rendszer tagjai között objektív szempontok alapján kell megosztani. Megfelelő szempont az egyes NKB-k részesedése az EKB befizetett tőkéjében. E részesedés az alapokmány 29.1. cikkében említett tőkekulcsnak az NKB-kra történő arányos alkalmazásának eredménye. Mivel e szempont az EKB-ra nem alkalmazható, az EKB által kibocsátandó euro-bankjegyek százalékos arányát a Kormányzótanácsnak kell meghatároznia.

(8) Az alapokmánynak az euro-rendszer műveleteinek decentralizálása elvét megállapító 9.2. és 12.1. cikke alapján, az NKB-k feladata valamennyi euro-bankjegy forgalomba hozatala és forgalomból történő kivonása, beleértve az EKB által kibocsátott bankjegyeket is. A decentralizálás elvével összhangban az euro-bankjegyek fizikai kezelését is az NKB-k végzik.

(9) Az egyes NKB-k számára a bankjegyelosztási kulcsnak megfelelően kiosztott euro-bankjegyek értéke és az ilyen NKB-k által forgalomba hozott euro-bankjegyek értéke közötti különbséget az euro-rendszeren belül kell elszámolni. Az EKB-nak, amely nem hoz forgalomba euro-bankjegyeket, az NKB-k felé az általa kibocsátott euro-bankjegyek részesedésével megegyező értékű, euro-rendszeren belüli követelést kell támasztania. Az euro-rendszeren belüli ezen egyenlegek rendezése hatást gyakorol az NKB-k jövedelemi helyzetére, ezért az alapokmány 32. cikkén alapuló, a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmeinek a 2002. pénzügyi évtől történő felosztásáról szóló, 2001. december 6-i EKB/2001/16 határozat [5] hatálya alá tartozik,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a határozatnak az alkalmazásában:

a) "NKB-k": azon tagállamok nemzeti központi bankjai, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek megfelelően elfogadták a közös valutát;

b) "euro-bankjegyek": az EKB/2001/7 határozat követelményeinek és a Kormányzótanács által megállapított műszaki előírásoknak megfelelő bankjegyek;

c) "tőkejegyzési kulcs": az alapokmány 29.1. cikkében említett és az EKB/1998/13 határozatban megállapítottak szerinti kulcsban az NKB-khoz rendelt súlyozás alkalmazásából eredő százalékarány;

d) "bankjegyelosztási kulcs": az EKB-nak az euro-bankjegyek összkibocsátásában fennálló részesedésének figyelembevételéből és a (a 0,0005 százalékpont legközelebbi többszörösére kerekített) tőkejegyzési kulcsnak az NKB-k ilyen összkibocsátásban fennálló részesedésére történő alkalmazásából eredő százalékarány. E határozat melléklete határozza meg a 2002. január 1-jén hatályos bankjegyelosztási kulcsot.

2. cikk

Az euro-bankjegyek kibocsátása

Euro-bankjegyeket az EKB és az NKB-k bocsátanak ki.

3. cikk

A kibocsátók kötelezettségei

(1) Az NKB-k forgalomba hozzák, illetve kivonják a forgalomból az euro-bankjegyeket, valamint elvégzik az összes euro-bankjegy vonatkozásában - beleértve az EKB által kibocsátottakat is - a fizikai kezelést.

(2) Az NKB-k a tulajdonos kérésére valamennyi euro-bankjegyet elfogadnak az azonos értékű euro-bankjegyre történő beváltás vagy számlatulajdonosok esetében a fogadó NKB által vezetett számlán történő jóváírás céljából.

(3) Az NKB-k valamennyi általuk elfogadott euróbankjegyet kötelezettségként és azonos módon kezelnek.

(4) Az NKB-k az általuk elfogadott euro-bankjegyeket nem ruházzák át más NKB-kra, és az ilyen euro-bankjegyeket újbóli kibocsátásra rendelkezésre tartják. Kivételesen és az EKB Kormányzótanácsa által esetlegesen megállapított szabályokkal összhangban:

a) a fogadó NKB megsemmisítheti a megrongálódott, sérült, elhasznált vagy forgalomból kivont euro-bankjegyeket;

b) az NKB-k tulajdonában álló euro-bankjegyek logisztikai okokból az euro-rendszeren belül nagy mennyiségben újra eloszthatók.

4. cikk

Az euro-bankjegyeknek az euro-rendszeren belüli elosztása

(1) A forgalomban lévő euró-bankjegyek összértékét az euro-rendszer tagjai között a bankjegyelosztási kulcs alkalmazásával osztják el.

(2) Az egyes NKB-k számára a bankjegyelosztási kulcsnak megfelelően kiosztott euro-bankjegyek értéke és az ilyen NKB-k által forgalomba hozott euro-bankjegyek értéke közötti különbség az euro-rendszeren belül elszámolásra kerül. Az EKB az NKB-k felé a tőkejegyzési kulcsban való részesedésükkel arányos, az általa kibocsátott euro-bankjegyek részesedésével megegyező értékű, euro-rendszeren belüli követelést támaszt.

5. cikk

(1) Ez a határozat 2002. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2001. december 6-án.

az EKB Kormányzótanácsa nevében

Willem F. Duisenberg

[1] HL L 139., 1998.5.11., 1. o.

[2] HL L 233., 2001.8.31., 55. o.

[3] A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

[4] HL L 125., 1999.5.19., 33. o.

[5] HL L 337., 2001.12.20., 55. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

BANKJEGYELOSZTÁSI KULCS 2002. JANUÁR 1-JÉN

Európai Központi Bank | 8 % |

Nationale Bank van België/Banque Nationale de Belgique | 3,2550 % |

Deutsche Bundesbank | 27,8215 % |

Bank of Greece | 2,3360 % |

Banco de España | 10,1020 % |

Banque de France | 19,1210 % |

Central Bank of Ireland | 0,9650 % |

Banca d'Italia | 16,9190 % |

Banque centrale de Luxembourg | 0,1695 % |

De Nederlandsche Bank | 4,8595 % |

Österreichische Nationalbank | 2,6800 % |

Banco de Portugal | 2,1845 % |

Suomen Pankki | 1,5870 % |

Összesen | 100,000 % |

--------------------------------------------------