—

A strukturált fedezett kötvények fedezetéül szolgáló valamennyi lakáshitelnek euróban denomináltnak kell lennie; a kibocsátónak (az adósnak és a garanciavállalónak, amennyiben jogi személyekről van szó) valamely tagállamban bejegyzettnek kell lennie, a vonatkozó fedezeti eszköznek valamely tagállamban kell lennie, és a hitelviszonyra e tagállam jogának kell irányadónak lennie.

—

Az adott strukturált fedezett kötvények fedezeti alapjában a lakáshitelek elfogadhatóak, ha azokat elfogadható garancia vagy jelzálog biztosítja. Az elfogadható garanciának nem teljesítés esetén 24 hónapon belül fizetendőnek kell lennie. E garantált kölcsönökhöz különböző szerződési formákban nyújtható elfogadható garancia, ideértve a biztosítási szerződéseket, feltéve, hogy azokat állami szerv vagy állami felügyelet alá tartozó pénzügyi intézmény nyújtja. E garantált kölcsön mögött álló garanciavállalónak nem kell a fedezett kötvények kibocsátójával kapcsolt vállalkozásnak lennie, és az ügylet ideje alatt legalább valamely elfogadott ECAI általi [A+/A1/AH] hitelminősítéssel kell rendelkeznie.

—

A fedezeti alap 10 %-áig jó minőségű helyettesítő fedezet elfogadott. Ez a küszöb csak az adott NKB általi mélyreható felülvizsgálatot követően léphető át.

—

Minden egyes elfogadható hitelt maximum 80 %-os hitelfedezeti értéken fedezhet strukturált fedezett kötvénykibocsátás. A hitelfedezetiérték-számításokat konzervatív piaci értéken kell végezni.

—

A fedezeti túlbiztosítás kötelező legkisebb mértéke 8 %.

—

A lakáshitel legnagyobb összege 1 millió EUR.

—

A fedezeti alap egyedi hitelminőség-értékelésének az »A« szintnek megfelelően 10 bázispontos éves PD-szintnek kell megfelelnie (lásd a 6.3.1. szakaszt).

—

A hosszú távú »A« minősítés minimumkövetelményét (»A-« a Fitch vagy Standard & Poor’s vagy »A3« a Moody’s vagy »AL« a DBRS szerint) a strukturált fedezett kötvényhez kapcsolódó ügyletben részt vevő vagy annak szempontjából lényeges kibocsátóra és kapcsolt jogalanyokra is alkalmazni kell.

—

A strukturált fedezett kötvények fedezetéül szolgáló valamennyi kereskedelmi jelzáloghitelnek euróban denomináltnak kell lennie; a kibocsátónak (az adósnak és a garanciavállalónak, amennyiben jogi személyekről van szó) valamely tagállamban bejegyzettnek kell lennie, a vonatkozó fedezeti eszköznek valamely tagállamban kell lennie és a hitelviszonyra e tagállam jogának kell irányadónak lennie.

—

Az elkülönített alap 10 %-ig magas szintű helyettesítő fedezet elfogadott. Ez a küszöb az adott NKB mélyreható felülvizsgálatát követően léphető át.

—

Minden egyes elfogadható hitelt maximum 60 %-os hitelfedezeti értéken fedezhet strukturált fedezett kötvénykibocsátás. A hitelfedezetiérték-számításokat konzervatív piaci értéken kell végezni.

—

A fedezeti túlbiztosítás kötelező legkisebb mértéke 10 %.

—

Az egyes hitelezők fedezeti alapban való részesedése az adott hitelezőtől származó egyes hó végi kölcsönösszegeknek az összesítését követően nem haladhatja meg az egész fedezeti alap 5 %-át.

—

A fedezeti alap egyedi hitelértékelésének az eurorendszer minősítési rendszerében az 1. szintű hitelminősítésnek kell megfelelnie (lásd a 6.3.1. szakaszt).

—

A strukturált fedezett kötvényhez kapcsolódó ügyletben részt vevő vagy annak szempontjából lényeges kibocsátóra és kapcsolt jogalanyokra a második szintű hitelminősítést kell alkalmazni.

—

Minden fedezetül szolgáló kereskedelmi jelzáloghitelt legalább évente újra kell értékelni. Az ingatlanárak csökkenését teljes mértékben tükröznie kell az újbóli értékelésnek. Az áremelés esetében 15 %-os haircutot alkalmaznak. Az LTV küszöbérték-követelményt nem teljesítő kölcsönöket új kölcsönökkel kell felváltani, vagy fedezettel kell túlbiztosítani, figyelemmel az NKB jóváhagyására is. Elsődleges értékelési módszerként a piaci értéket kell alkalmazni, vagyis a becsült árat, amelyet akkor kapnánk, ha az eszközöket a piacon ésszerű erőfeszítésekkel értékesítenék. Ennek a becslésnek a legkonzervatívabb feltevésen kell alapulnia. Statisztikai módszereket is lehet alkalmazni, azonban csak másodlagos értékelési módszerként.

—

Az eurokészpénzben lévő, valamely jogosult szerződő félnél letétbe helyezett likviditási tartalékot mindig fenn kell tartani a fedezett kötvényekhez kapcsolódó valamennyi kamatkifizetésnek a következő hat hónapos időszak esetében történő fedezése céljából.

—

Amikor a fedezetül szolgáló kereskedelmi jelzáloghitel hitelezőjének a rövid távú hitelminősítése a kétfokozatú hitelminősítés alá esik egy hard bullet struktúrájú fedezett kötvény görgetett alapon történő lejáratát megelőző kilenc hónapban, e hitelezőnek ahhoz elegendő eurokészpénzt kell elhelyeznie, hogy fedezze a kötvénytőkeösszeg megfelelő részének kifizetését, valamint a kibocsátó által a fedezett kötvény alapján a likviditási tartalékba fizetendő kapcsolódó kiadásokat.

—

A likviditási zavarok esetén a lejárat eredeti dátuma 12 hónapra kiterjeszthető a lejárati megfeleléseknek a fedezeti alapban lévő amortizálódó kölcsönök és fedezett kötvény visszaváltása közötti hiányának a kompenzálása céljából. A fedezett kötvény ugyanakkor saját célokra felhasználható az eredeti lejárat dátuma után.

—

A fedezett kötvények kibocsátója egy EU-tagállamban bejegyzett hitelintézet, és nem egy különleges célú társaság, akkor is, ha e fedezett kötvényeket egy EU-tagállamban bejegyzett hitelintézmény garantálja.

—

A fedezett kötvények kibocsátójának/kibocsátásának a kötvénytulajdonosok védelme érdekében külön állami felügyelet hatálya alatt kell állnia annak a tagállamnak a joga szerint, ahol a kibocsátót bejegyezték vagy ahol a kötvényeket kibocsátották.

—

A kibocsátó fizetésképtelensége esetén a kötvénytulajdonosok és az elfogadható (fedezeti) eszközök a tőkeösszeg és utána járó kamatok megfizetése tekintetében elsőbbséget élveznek.

—

A fedezett kötvények kibocsátásából származó összegeket a fedezett kötvényekre vonatkozó nemzeti vagy a szóban forgó eszközökre alkalmazandó egyéb szabályozással összhangban kell befektetni (a kötvénytájékoztatóban meghatározott befektetési szabályoknak megfelelően).”