32003R1745

Az európai központi bank rendelete

(2003. szeptember 12.)

a kötelező tartalékok alkalmazásáról

(EKB/2003/9)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára (a továbbiakban: Alapokmány) és különösen annak 19.1. cikkére,

tekintettel a 134/2002/EK [1] rendelettel módosított, a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról szóló, 1998. november 23-i 2531/98/EK tanácsi rendeletre [2],

tekintettel az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletre [3],

mivel:

(1) A kötelező tartalékokról szóló, 1998. december 1-i EKB/1998/15 rendeletet [4] két alkalommal jelentősen módosították. Első alkalommal a 2000. augusztus 31-i EKB/2000/8 rendelet [5] egyedi eljárásokat vezetett be a hitelintézeteket érintő egyesülések és szétválások tekintetében az ezen intézmények kötelező tartalékok tekintetében fennálló kötelezettségeinek tisztázása érdekében. Második alkalommal hatékonysági célból a 2002. április 18-i EKB/2002/3 rendelet [6] más rendelkezéseket módosított annak tisztázására, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények kötelesek lesznek tartalék képzésére; egy általános szabály létrehozására, amely szerint a hitelintézetek automatikusan mentesülnek a tartalékképzési kötelezettség alól azon tartalékolási időszak tekintetében, amelyben megszűnnek; valamint egy hitelintézet azon kötelezettsége tisztázására, hogy a nem részt vevő tagállamok területén található fióktelepével, illetve központi ügyintézés helyével vagy székhelyével szembeni kötelezettségeit a tartalékalapba bele kell számítania. Mivel az EKB/1998/15 rendelet újabb módosításai vannak folyamatban, az átláthatóság és ésszerűsítés céljából kívánatos, hogy a kérdéses rendelkezések átdolgozásra kerüljenek úgy, hogy valamennyit egy egységes szövegbe foglalják.

(2) Az Alapokmány 19.1. cikke értelmében, amennyiben az Európai Központi Bank (EKB) a részt vevő tagállamokban alapított hitelintézeteket kötelező tartalék képzésére kötelezi, e tartalékokat az EKB-nál és a részt vevő nemzeti központi bankoknál (a továbbiakban: részt vevő NKB-k) vezetett számlákon kell tartani. Helyénvalónak tartott, hogy e tartalékok kizárólag a részt vevő NKB-knál vezetett számlákon legyenek tarthatók.

(3) A hatékonyság érdekében meg kell határozni a kötelező tartalék szintje kiszámításának és képzésének módját, valamint a jelentési és ellenőrzési szabályokat is.

(4) A bankközi források tartalékalapból való kizárása érdekében, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kategóriájába tartozó, két évig terjedő futamidejű kötelezettségek esetében alkalmazott bármely egységes levonásnak az euro-övezet egészére érvényes, i. a hitelintézetek által kibocsátott és más hitelintézeteknél, az EKB-nál és a részt vevő NKB-knál tartott értékpapírok állományának, és ii. a hitelintézetek által kibocsátott ilyen értékpapírok alapján a teljes kinnlévő állománya makroarányán kell alapulnia.

(5) Szabályként a tartalékolási időszakok naptára az EKB Kormányzótanácsa azon üléseinek naptárához fog igazodni, amelyeken a pénzügyi politika helyzetének havi értékelése napirenden szerepel.

(6) A kötelező tartalék jelentésére és tudomásulvételére szolgáló, egyedi eljárások szükségesek abból a célból, hogy az intézetek időben tudomást szerezzenek a kötelező tartalék tekintetében fennálló kötelezettségeikről,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a rendeletnek az alkalmazásában:

- "részt vevő tagállam": az az EU-tagállam, amelyik a Szerződéssel összhangban bevezette az eurót;

- "részt vevő nemzeti központi bank (részt vevő NKB)": a részt vevő tagállam nemzeti központi bankja;

- "euro-rendszer": az EKB és a részt vevő NKB-k;

- "intézmény": a részt vevő tagállam azon intézményei, amelyek számára az EKB az Alapokmány 19.1. cikke értelmében kötelező tartalék képzését írhatja elő;

- "tartalékszámla": valamely intézménynek egy részt vevő NKB-nál vezetett számlája, amelynek a napvégi egyenlegét be kell számítani az intézményre vonatkozó tartalékképzési követelmény teljesítésébe;

- "tartalékképzési követelmény": az intézményekkel szemben fennálló azon követelmény, hogy a részt vevő NKB-knál vezetett tartalékszámlákon kötelező tartalékkal rendelkezzenek;

- "tartalékráta": a tartalékalap egyes tételei vonatkozásában a 4. cikkben meghatározott százalék;

- "tartalékolási időszak": azon időszak, amelynek vonatkozásában a tartalékképzési kötelezettségek betartásának számítása történik, és amely alatt az ilyen kötelező tartalékot a tartalékszámlán kell tartani;

- "napvégi egyenleg": az egyenleg azon időpontban, amikor az átutalások és az euro-rendszer által biztosított rendelkezésre állás esetleges igénybevételével kapcsolatos napi elszámolások véglegesítése megtörtént;

- "NKB munkanapja": minden nap, amelyen az adott részt vevő NKB az euro-rendszer monetáris politikai műveleteinek folytatásának alkalmazásában nyitva tart;

- "rezidens": minden olyan természetes és jogi személy, aki/amely az Európai Központi Bank statisztikai adatgyűjtéséről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendelet [7] 1. cikkének (4) bekezdése értelmében valamely részt vevő tagállamban rezidensnek minősül;

- "reorganizációs intézkedések": olyan intézkedések, amelyek valamely intézmény pénzügyi helyzetének megőrzésére vagy helyreállítására irányulnak, és amelyek érinthetik harmadik személyek már létező jogait, beleértve a kifizetések és a végrehajtási intézkedések felfüggesztésének, valamint a követelések csökkentésének lehetőségét;

- "felszámolási eljárás": valamely intézményre vonatkozó olyan kollektív eljárás, amelynek szükségszerű velejárója a részt vevő tagállam bírósági szerveinek vagy más hatáskörrel rendelkező hatóságának a beavatkozása abból a célból, hogy az eszközöket a fenti hatóságok felügyelete alatt értékesítsék, beleértve azon eseteket is, amikor az eljárás egyezséggel vagy más ezzel egyenértékű intézkedéssel zárul;

- "egyesülés": az a művelet, amelyben egy vagy több hitelintézet (az "egyesülő intézmények") felszámolás nélküli megszüntetéssel minden eszközét és forrását egy másik hitelintézetre (az "átvevő intézmény") ruházza át, amely lehet újonnan alapított hitelintézet;

- "szétválás": az a művelet, amelyben egy hitelintézet (a "szétváló intézmény") felszámolás nélküli megszüntetéssel minden eszközét és forrását egynél több intézményre (az "átvevő intézmények") ruházza át, amelyek lehetnek újonnan alapított hitelintézetek.

2. cikk

Tartalékképzésre kötelezett intézmények

(1) A tartalékképzési kötelezettség az intézmények következő kategóriáit terheli:

a) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2000. március 20-i 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [8] 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott hitelintézmények, a részt vevő NKB-k kivételével;

b) a 2000/12/EK irányelv 1. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott hitelintézeteknek az ugyanazon irányelv 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott fióktelepei, a részt vevő NKB-k kivételével; beleértve azoknak a hitelintézeteknek a fióktelepeit is, amelyeknek sem a létesítő okirat szerinti székhelye, sem központi ügyvezetésének helye nem a részt vevő tagállamok valamelyikében található.

A tartalékképzési kötelezettségek nem vonatkoznak a részt vevő tagállamokban létrehozott hitelintézeteknek azokra a fióktelepeire, amelyek a részt vevő tagállamokon kívül találhatók.

(2) Kérelem benyújtásának kötelezettsége nélkül mentesül az intézmény a tartalékképzési kötelezettség alól azon tartalékolási időszak kezdetétől, amelyben engedélyét visszavonják, vagy azt visszaadja, illetve amelyben a részt vevő tagállam bírósága vagy más hatáskörrel rendelkező hatósága az intézményt felszámolási eljárás alá vonásáról határoz.

Az EKB megkülönböztetéstől mentesen felmentheti a tartalékképzési kötelezettség alól a következő intézményeket:

a) reorganizációs intézkedések hatálya alatt álló intézmények;

b) azon intézmények, amelyek esetében a tartalékképzés kötelezővé tétele nem felelne meg az EKB kötelező tartalékképzési rendszere céljának. Az ilyen felmentésről szóló döntés meghozatalakor az EKB a következő feltételek közül egyet vagy többet vesz figyelembe:

i. az intézmény különleges célú feladatokat lát el;

ii. az intézmény nem lát el aktív banki feladatokat más hitelintézetekkel versenyezve;

iii. az intézmény valamennyi betétjének felhasználását regionális és/vagy nemzetközi fejlesztési segéllyel összefüggő célokra irányozták elő.

(3) Az EKB közzéteszi a tartalékképzésre kötelezett intézmények listáját. Az EKB közzéteszi azon intézmények listáját is, amelyek nem azért mentesültek a tartalékképzési követelmény alól, mert reorganizációs intézkedések hatálya alatt állnak. Az intézmények e listák alapján dönthetik el, hogy van-e kötelezettségük olyan intézménnyel szemben, amely maga is köteles tartalékot képezni. Ugyanakkor e listák nem irányadóak annak eldöntésében, hogy valamely intézmény e 2. cikkel összhangban tartalékképzésre kötelezett-e.

3. cikk

A tartalékalap

(1) Az intézmények tartalékalapja a pénzeszközök elfogadásából származó következő, a monetáris-pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendeletben [9] meghatározott, pénzügyi és bankstatisztikai adatszolgáltatási keretrendszernek megfelelő - forrásokat foglalja magában:

a) betétek;

b) hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok.

Amennyiben egy intézménynek kötelezettségei vannak nem a részt vevő tagállamokban található fióktelepével, illetve központi ügyvezetésének helyével vagy székhelyével szemben, az intézménynek e kötelezettségeket bele kell számítania a tartalékalapba.

(2) Nem tartoznak a tartalékalapba a következő kötelezettségek:

a) az EKB kötelező tartalékképzési rendszere alól a 2. cikk (3) bekezdésének értelmében felmentettek listáján nem szereplő bármely intézménnyel szembeni kötelezettségek; és

b) az EKB-val vagy a részt vevő NKB-kkal szembeni kötelezettségek.

E rendelkezés alkalmazásakor az intézménynek bizonyítékot kell szolgáltatnia az illetékes részt vevő NKB-nak az EKB kötelező tartalékképzési rendszere alól felmentettek listáján nem szereplő bármely intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei tényleges összegéről, továbbá az EKB-val vagy a részt vevő NKB-kkal szembeni kötelezettségeiről, azok tartalékalapból való kizárása érdekében. Ha a 2 évig terjedő határozott futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírokról ilyen bizonyíték nem mutatható be, az intézmény a 2 évig terjedő, határozott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok kinnlévő állományára alkalmazott egységes levonással csökkentheti a tartalékalapot. Az egységes levonások összegét az EKB ugyanolyan módon teszi közzé, mint a 2. cikk (3) bekezdésében említett listát.

(3) Egy adott tartalékolási időszak tekintetében a tartalékalapot az intézmény a tartalékolási időszak kezdő hónapjánál két hónappal megelőző hónapra vonatkozó adatok alapján számítja ki. Az intézmény a tartalékalapot az érintett részt vevő NKB részére az EKB/2001/13 rendeletben meghatározott pénzügyi és bankstatisztikai adatszolgáltatási keretrendszernek megfelelően jelenti.

(4) Az EKB/2001/13 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eltérésben részesített intézmények esetén a negyedév végét követő harmadik hónapban kezdődő tartalékolási időszakkal kezdődő három egymást követő tartalékolási időszakra nézve a tartalékalapot az EKB/2001/13 rendelet II. mellékletével összhangban bejelentett negyedéves adatok alapján kell kiszámítani. Ezen intézmények az 5. cikkel összhangban jelentik be kötelező tartalékukat.

4. cikk

Tartalékráták

(1) 0 %-os tartalékrátát vonatkozik (az EKB/2001/13 rendeletben meghatározott EKB pénzügyi és bankstatisztikai adatszolgáltatási keretrendszer alapján) a kötelezettségek következő kategóriáira:

a) 2 évnél hosszabb, határozott futamidejű betétek;

b) 2 évnél hosszabb futamidejű, előzetes felmondással visszaváltható betétek;

c) repók;

d) 2 évnél hosszabb határozott futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

(2) A tartalékalapban szereplő minden egyéb kötelezettségre 2,0 %-os tartalékráta vonatkozik.

5. cikk

A kötelező tartalék kiszámítása és jelentése

(1) Az egyes intézmények által egy konkrét tartalékolási időszak tekintetében képzendő kötelező tartalék összegét a 4. cikkben meghatározott módon a tartalékrátának az adott időszak minden egyes vonatkozó tételére alkalmazásával kell kiszámítani. Az érintett részt vevő NKB és az intézmény által az e cikkben említett eljárással összhangban meghatározott tartalékképzési kötelezettség összege képezi i. a kötelező tartalék állományára vonatkozó kamatfizetés alapját, és ii. szolgál annak megállapítására, hogy az intézmény eleget tett-e az előírt összegű kötelező tartalék képzésére vonatkozó kötelezettségének.

(2) A tartalékképzési kötelezettség összegéből levonandó 100000 eurós engedményben minden intézmény részesül a 11. és 13. cikk rendelkezéseinek feltételei mellett.

(3) Az intézmények egyedi tartalékképzési kötelezettségének jelentésére vonatkozó eljárásokat az egyes részt vevő NKB-k határozzák meg a következő alapelvek szerint. Az intézmény adott tartalékolási időszakra vonatkozó tartalékképzési kötelezettségének kiszámítását vagy az érintett részt vevő NKB vagy az intézmény kezdeményezi az EKB/2001/13 rendelet 5. cikkével összhangban bejelentett statisztika adatok és tartalékalap alapján. A számítást végző fél a tartalékolási időszak kezdete előtt legalább három nappal jelenti a másik félnek a kiszámított kötelező tartalék összegét. Az illetékes részt vevő NKB korábbi időpontot is meghatározhat a kötelező tartalék jelentésének határidejeként. További határidőt is meghatározhat az intézmények számára a tartalékalap módosítására, illetve a bejelentett kötelező tartalék módosításának jelentésére. Amennyiben a részt vevő NKB által nyújtott, a tartalékalap és a kötelező tartalék módosítására vonatkozó lehetőséggel valamely intézmény visszaél, a NKB felfüggesztheti az intézmény módosítási jogát. Az értesített fél a kiszámított kötelező tartalékot legkésőbb a tartalékolási időszak kezdetét megelőző NKB-munkanapon visszaigazolja. Amennyiben nem érkezik visszajelzés az értesített fél részéről a tartalékolási időszak kezdetét megelőző NKB-munkanap végéig, az intézmény adott tartalékolási időszakra vonatkozó kötelező tartalékának összege visszaigazoltnak minősül. A visszaigazolást követően az intézmény vonatkozó kötelező tartalékát az adott tartalékolási időszakra nem lehet módosítani.

(4) A részt vevő NKB-k az e cikkben említett eljárások végrehajtása céljából a kötelező tartalékok szempontjából lényeges adatok jelentésére és visszaigazolására vonatkozó határidőket feltüntető publikációs naptárakat tesznek közzé.

(5) Amennyiben valamely intézmény elmulasztja az EKB/2001/13 rendelet 5. cikkében meghatározott vonatkozó statisztikai adatok bejelentését, az illetékes részt vevő NKB tájékoztatja az érintett intézményt a vonatkozó tartalékolási időszak(ok)ra irányadó kötelező tartalékának bejelentendő vagy visszaigazolandó összegéről, amelyet az intézmény által korábban bejelentett vagy bármely más, a tárgyhoz tartozó információ alapján becsült meg. A 2531/98/EK rendelet 6. cikke és az EKB szankcionálási jogköre az EKB által előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esete vonatkozásában változatlan marad.

6. cikk

Tartalékállományok

(1) Az intézmények minden egyes olyan részt vevő tagállamban, ahol telephellyel rendelkeznek, kötelesek az adott tagállamban lévő tartalékalapjaik után képzett kötelező tartalékaikat a nemzeti központi banknál vezetett egy vagy több tartalékszámlán elhelyezni. A tartalékszámlát euróban kell vezetni. Az intézmények a részt vevő NKB-knál vezetett elszámolási számláikat is használhatják tartalékszámlaként.

(2) Az intézmény akkor teljesítette tartalékképzési kötelezettségét, ha a tartalékolási időszak folyamán tartalékszámláinak átlagos napvégi egyenlege nem alacsonyabb, mint az adott időszakra az 5. cikkben említett eljárásokkal összhangban meghatározott összeg.

(3) Ha valamely intézmény egynél több telephellyel rendelkezik valamely részt vevő tagállamban, az intézmény létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetésének helye köteles gondoskodni a tartalékképzési kötelezettségek teljesítéséről, amennyiben az az adott tagállamban található. Ha sem az intézmény létesítő okirat szerinti székhelye, sem központi ügyvezetésének helye nem az adott tagállamban található, az intézmény köteles kijelölni a tagállamban található azon fióktelepét, amelyik felelős az intézmény tartalékképzési kötelezettsége teljesítésének biztosításáért. E telephelyek összesített tartalékállományát egybe kell számítani az intézmény adott tagállambeli teljes tartalékképzési kötelezettségének teljesítésénél.

7. cikk

Tartalékolási időszak

(1) Amennyiben az EKB Kormányzótanácsa a (2) bekezdés szerint nem határoz a publikációs naptár módosításáról, a tartalékolási időszak a Kormányzótanács monetáris politika helyzetének havi értékelését napirendre tűző ülését követő fő refinanszírozási tevékenység elszámolási napján kezdődik. Az EKB Igazgatósága minden egyes naptári év kezdetét legalább három hónappal megelőzően közzéteszi a tartalékolási időszakok publikációs naptárát. E publikációs naptárat az Európai Unió Hivatalos Lapjában, valamint az EKB és a részt vevő NKB-k honlapjain kell közzétenni.

(2) A Kormányzótanács határoz e publikációs naptár rendkívüli körülmények miatt szükséges módosításáról, és az Igazgatóság ugyanolyan módon teszi azt közzé azon tartalékolási időszak előtt kellő idővel, amelyre a módosítás vonatkozik.

8. cikk

Kamatfizetés

(1) A kötelező tartalékok állománya után a tartalékolási időszak alatt az euro-rendszer fő refinanszírozási műveleteire alkalmazott (naptári napok számával súlyozott) átlagos EKB-kamatlábbal kell kamatot fizetni, a következő képlet alapján (az eredményt a legközelebbi centre kell kerekíteni):

R

=

r

= ∑

i = 1ntMRint

Ahol:

Rt = t tartalékolási időszak alatt a kötelező tartalék állománya után fizetendő kamat;

Ht = t tartalékolási időszak alatt a kötelező tartalék átlagos napi állománya;

nt = a naptári napok száma a t tartalékolási időszakban;

rt = a t tartalékolási időszak alatt a kötelező tartalék állományára irányadó kamatláb. A kamatlábra egységes két tizedesjegyre történő kerekítés vonatkozik;

i = a t tartalékolási időszak i-edik naptári napja;

MRi = az i-edik naptári napon vagy azt megelőzően végzett legutolsó fő refinanszírozási művelet marginális kamatlába. Amennyiben ugyanazon napon egynél több fő refinanszírozási műveletet végeztek, a párhuzamos végzett műveletek marginális kamatlábának egyszerű átlagát használják.

(2) A kamat azon tartalékolási időszak végét követő második NKB-munkanapon kerül kifizetésre, amelyre a kamat esedékes.

9. cikk

Felelősség az ellenőrzésért

A részt vevő NKB-k jogosultak a 2531/98/EK rendelet 6. cikkében meghatározott tartalékképzési kötelezettség teljesítésének igazolására az intézmények által szolgáltatott adatok pontossága és minősége ellenőrzésére, ez azonban nem érinti az EKB-nak azt a jogát, hogy ilyen ellenőrzést maga végezzen.

10. cikk

A kötelező tartalék közvetett módon, közvetítőn keresztül történő képzése

(1) Az intézmények kérelmezhetik, hogy a kötelező tartalék egészét közvetve, egy olyan közvetítőn keresztül képezhessék, amely az adott tagállamban rezidensnek minősül. A közvetítőnek olyan, tartalékképzésre kötelezett intézménynek kell lennie, amely a kötelező tartalékok kezelése mellett rendszerint a nyilvántartás (pl.: pénztárkezelés) egy részét is ellátja azon intézmény részére, amelynek közvetítőjeként eljár.

(2) A fenti (1) bekezdésben meghatározott, a kötelező tartalék közvetítőn keresztül történő képzésére vonatkozó engedély iránti kérelmet azon részt vevő tagállam nemzeti központi bankjához kell címezni, amely tagállamban a kérelmező intézmény rezidensnek minősül. A kérelemnek tartalmaznia kell egy másolatot a közvetítő és a kérelmező között létrejött megállapodásról, amelyben mindkét fél kifejezi egyetértését a megállapodásban foglaltakkal. Ezen túlmenően a megállapodásban meg kell határozni, hogy a kérelmező kíván-e hozzáférést az euro-rendszer rendelkezésre állásához, illetve nyíltpiaci műveleteihez. A megállapodásban legalább tizenkét hónapos felmondási időt kell kikötni. A fenti feltételek teljesülése esetén és e cikk (4) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével, az illetékes részt vevő NKB engedélyezheti a kérelmező számára a kötelező tartalék közvetítőn keresztül történő képzését. Az engedély a megadását követő első tartalékolási időszak kezdetétől hatályos, és a felek közötti megállapodás időtartamára szól.

(3) A közvetítő a kötelező tartalék állományát az EKB kötelező tartalékképzési rendszere általános feltételeinek megfelelően kezeli. Nem csak a közvetítőt megbízó intézmény, hanem maga a közvetítő is felelős az intézmény tartalékképzési kötelezettségeinek teljesítéséért. Nem teljesítés esetén az EKB akár a közvetítőre, akár az azt megbízó intézményre, akár mindkettőre szankciókat vethet ki, a nem teljesítésért való felelősséggel összhangban.

(4) Az EKB vagy az érintett részt vevő NKB bármikor visszavonhatja a kötelező tartalék közvetett képzésére vonatkozó engedélyt:

i. ha az intézmény, amelynek tartalékait közvetítő képzi, vagy maga a közvetítő nem teljesíti az EKB kötelező tartalék képzési rendszerében megállapított kötelezettségeit;

ii. nem teljesülnek az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a közvetett képzésre vonatkozó feltételek; vagy

iii. a közvetítővel kapcsolatos prudenciális okok miatt.

Ha az engedély visszavonására a közvetítő tevékenységével kapcsolatos prudenciális ok miatt kerül sor, a visszavonás lehet azonnali hatályú is. Az (5) bekezdésében foglalt követelmények értelmében az engedély egyéb okból történő visszavonása az adott tartalékolási időszak végén lép hatályba. Az intézmény, amelynek tartalékait közvetítő kezeli vagy maga a közvetítő, bármikor kérheti az engedély visszavonását. A visszavonás érvényességéhez az érintett részt vevő NKB előzetes értesítése szükséges.

(5) Az engedély nem prudenciális okból történő visszavonásáról értesíteni kell kapjon a tartalékait közvetítő útján képző intézmény és maga a közvetítő is, legalább öt munkanappal azon tartalékolási időszak vége előtt, amelynek során az engedély visszavonására sor kerül.

(6) A kötelező tartalékait közvetítő útján képző intézmény egyedi statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének sérelme nélkül a közvetítő köteles megfelelő részletességgel közölni a tartalékalap adatait, hogy az EKB ellenőrizhesse azok pontosságát és minőségét a 9. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, valamint köteles megállapítani a kötelező tartalék és a tartalékállomány adatait mind a saját, mind pedig az összes olyan intézmény tekintetében, amelyek számára közvetítőként jár el. Ezen adatokat meg kell küldenie annak a részt vevő NKB-nak, amelynél a kötelező tartalékokat tartják. A közvetítő a fenti, tartalékalapra vonatkozó adatokat a 2001/13/EKB rendeletben rögzített EKB pénzügyi és bankstatisztikai adatszolgáltatási keretrendszerben meghatározott gyakorisággal és ütemezéssel összhangban köteles szolgáltatni.

11. cikk

Tartalékállomány konszolidált alapon

Azon intézmények, amelyek jogosultak statisztikai adataikat (a 2001/13/EKB rendeletben meghatározott EKB pénzügyi és bankstatisztikai adatszolgáltatási keretrendszer alapján) csoportosan, összevontan közölni, kötelesek kötelező tartalékaikat a csoport egy olyan intézményénél elhelyezni, amely kizárólag ezen intézmények számára jár el közvetítőként, a 10. cikk rendelkezéseivel összhangban. A csoport közvetítőjeként eljáró intézmény a 10. cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alól eltérésért folyamodhat az EKB-hoz. Ha az EKB helyt ad a kérelemnek, kizárólag a csoport, mint egész jogosult az 5. cikk (2) bekezdésében említett engedmény igénybevételére.

12. cikk

NKB-munkanapok

Ha egy részt vevő NKB egy vagy több fióktelepe a NKB valamely munkanapján helyi vagy regionális ünnepnap miatt zárva tart, az érintett részt vevő NKB köteles előzetesen tájékoztatni az intézményeket az adott fióktelepeket érintő ügyletekkel kapcsolatban megteendő intézkedésekről.

13. cikk

Egyesülések és szétválások

(1) Azon tartalékolási időszakban, amelyben az egyesülés megtörténik, az egyesülő intézmények tartalékképzési kötelezettségének az átvevő intézmény tesz eleget, és az átvevő intézményt illeti meg az 5. cikk (2) bekezdésében említett minden, az egyesülő intézményeknek nyújtott engedmény. Abban a tartalékolási időszakban, amelyben az egyesülés megtörténik, az egyesülő intézmények minden tartaléka egybeszámít az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettségének teljesítése szempontjából.

(2) Az egyesülés hatálybalépését követő tartalékolási időszaktól kezdődően az átvevő intézmény az 5. cikk (2) bekezdése alapján csak egy engedményben részesülhet. Az egyesülést követő tartalékolási időszakban az átvevő intézmény tartalékképzési kötelezettsége az egyesülő intézmények és adott esetben az átvevő intézmény tartalékalapjainak összevonása révén kapott tartalékalap alapján kerül kiszámításra. Összevonandó tartalékalapok minősülnek azon tartalékalapok, amelyek az adott tartalékolási időszakra vonatkoztak volna, ha az egyesülés nem jön létre. Az egyesülő intézményekre egyedileg kötelező megfelelő statisztikai adatok mértékéig az egyesülő intézmények statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeinek az átvevő intézmény tesz eleget. Az EKB/2001/13 rendelet II. melléklete különös rendelkezéseket határoz meg az egyesüléssel érintett intézmények egyedi jellemzőitől függően.

(3) Azon tartalékolási időszakra, amelyben a szétválás megtörténik, a szétváló intézmény tartalékképzési kötelezettségének a hitelintézetnek minősülő átvevő intézmények tesznek eleget. A hitelintézetnek minősülő átvevő intézmények mindegyike a szétváló intézmény tartalékalapjából számára átadott rész arányában felel a kötelezettségért. A szétváló intézmény által a szétválás megtörténtének tartalékolási időszakában képzett tartalékokat azonos arányban kell a hitelintézetnek minősülő átvevő intézmények között felosztani. A szétválás megtörténtének tartalékolási időszakában az 5. cikk (2) bekezdésében említett engedményben minden egyes hitelintézetnek minősülő átvevő intézmény részesül.

(4) A szétválás hatálybalépését követő tartalékolási időszaktól mindaddig, amíg a hitelintézetnek minősülő átvevő intézmények saját tartalékalapjukról az EKB/2001/13 rendelet 5. cikke szerint nem szolgáltatnak adatot, minden egyes hitelintézetnek minősülő átvevő intézménynek eleget kell tennie a szétváló intézmény tartalékalapjából rá jutó rész alapján számított tartalékképzési kötelezettségnek, saját tartalékképzési kötelezettségén felül. A szétválás megtörténtét követő tartalékolási időszaktól minden egyes hitelintézetnek minősülő átvevő intézmény egy, az 5. cikk (2) bekezdésében leírt engedményben részesül.

14. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) A 2004. január 24-én kezdődő tartalékolási időszak 2004. március 9-én ér véget.

(2) E tartalékolási időszak kötelező tartalékát a 2003. december 31-i kötelező tartalékalap alkalmazásával kell kiszámítani. A negyedéves alapon jelentést tevő intézményeknek a 2003. szeptember 30-i tartalékalapot kell használniuk.

(3) Ezen átmeneti tartalékolási időszakra az 1998. december 1-i EKB/1998/15 rendelet 5. cikkének (3), (4) és (6) bekezdésében meghatározott kiszámítási, jelentési, jóváhagyási, módosítási és visszaigazolási eljárások vonatkoznak.

15. cikk

Záró rendelkezések

(1) Ez a rendelet 2004. január 24-én lép hatályba az 5. cikk (3) és (5) bekezdéseinek kivételével, amelyek 2004. március 10-én lépnek hatályba.

(2) A kötelező tartalékokról szóló, 1998. december 1-i EKB/1998/15 rendelet 2004. január 24-én hatályát veszti az 5. cikk (3), (4) és (6) bekezdéseinek kivételével, amelyek 2004. március 10-én veszítik hatályukat.

(3) A hatályát vesztett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2003. szeptember 12-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

Willem F. Duisenberg

[1] HL L 24., 2002.1.26., 1. o.

[2] HL L 318., 1998.11.27., 1. o.

[3] HL L 318., 1998.11.27., 4. o.

[4] HL L 356., 1998.12.30., 1. o.

[5] A kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló 2818/98/EK európai központi banki rendelet (EKB/1998/15) és a monetáris pénzügyi intézmények szektorának konszolidált mérlegéről szóló 2819/98/EK európai központi banki rendelet (EKB/1998/16) módosításáról szóló, 2000. augusztus 31-i EKB/2000/8 rendelet, (HL L 229., 2000.9.9., 34. o.).

[6] A kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló EKB/1998/15 rendelet módosításáról szóló, 2002. április 18-i EKB/2002/3 rendelet (HL L 106., 2002.4.23., 9. o.).

[7] HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

[8] HL L 126., 2000.5.26., 1. o., a 2000/28/EK irányelvvel (HL L 275., 2000.10.27., 37. o.) módosított irányelv.

[9] HL L 333., 2001.12.17., 1. o.

--------------------------------------------------