EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 32009O0009

Az Európai Központi Bank iránymutatása ( 2009. május 7. ) a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló EKB/2007/2 iránymutatás módosításáról (EKB/2009/9)

HL L 123., 2009.5.19., 94—98. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum hatályossági állapota Már nem hatályos, Érvényesség vége: 31/12/2012; hatályon kívül helyezte: 32012O0027

ELI: http://data.europa.eu/eli/guideline/2009/390/oj

19.5.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 123/94


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2009. május 7.)

a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló EKB/2007/2 iránymutatás módosításáról

(EKB/2009/9)

(2009/390/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 105. cikke (2) bekezdésének első és negyedik francia bekezdésére,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 3.1. cikkére, valamint 17., 18. és 22. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank („EKB”) Kormányzótanácsa elfogadta a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolású rendszerről (TARGET2) szóló, 2007. április 26-i EKB/2007/2 iránymutatást (1), amelyet az Egységes Közös Platformnak (Single Shared Platform, „SSP”) nevezett egységes műszaki platform jellemez.

(2)

Az EKB/2007/2 iránymutatást módosítani kell a) az SSP új változatára, illetve az újonnan bevezetett, rendszerek közötti kiegyenlítés fogalom meghatározásának szükségességére tekintettel; illetve b) annak érdekében, hogy a TARGET2-höz hozzáféréssel rendelkezhessenek olyan állami tulajdonú hitelintézetek, amelyek a közösségi jog szerinti sajátos intézményi jellegükre tekintettel az illetékes nemzeti hatóságok általi felügyelethez hasonlítható szintű ellenőrzés alatt állnak,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Az EKB/2007/2 iránymutatás II., III. és IV. melléklete ezen iránymutatás mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez az iránymutatás 2009. május 8-án lép hatályba.

(2)   Az 1. cikket 2009. május 11-től kell alkalmazni.

3. cikk

Címzettek és végrehajtási intézkedések

(1)   Ennek az iránymutatásnak valamennyi eurorendszer-beli központi bank a címzettje.

(2)   Az eurót bevezetett tagállamok nemzeti központi bankjai 2009. május 11-ig megküldik az EKB számára azokat az intézkedéseket, amelyekkel ennek az iránymutatásnak meg kívánnak felelni.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. május 7-én.

az EKB Kormányzótanácsa nevében

az EKB elnöke

Jean-Claude TRICHET


(1)  HL L 237., 2007.9.8., 1. o.


MELLÉKLET

1.

Az EKB/2007/2 iránymutatás II. melléklete a következőképpen módosul:

Az 1. cikkben a „hitelintézet” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„—

»hitelintézet«: a) [illessze be a banki irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját és adott esetben 2. cikkét átültető nemzeti jogszabályi rendelkezéseket] értelmében vett olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóság felügyelete alatt áll; vagy b) a Szerződés 101. cikkének (2) bekezdése értelmében vett más olyan intézmény, amely az illetékes hatóságok általi felügyelethez hasonlítható szintű ellenőrzés alatt áll.”

2.

Az EKB/2007/2 iránymutatás III. melléklete a következőképpen módosul:

A fogalommeghatározások e mellékletben található listájában a „hitelintézet” fogalommeghatározása helyébe a következő szöveg lép:

„—

»hitelintézet«: a) a banki irányelv 2. cikkét és 4. cikke (1) bekezdésének a) pontját végrehajtó nemzeti jogi rendelkezések értelmében vett olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóság felügyelete alatt áll; vagy b) a Szerződés 101. cikkének (2) bekezdése értelmében vett más olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóságok általi felügyelethez hasonlítható szintű ellenőrzés alatt áll.”

3.

Az EKB/2007/2 iránymutatás IV. melléklete a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki az 1. pontban:

„—

»rendszerek közötti kiegyenlítés« a terhelési utasítások valós idejű kiegyenlítése, amely során fizetéseket hajtanak végre a 6. sz. kiegyenlítési eljárást alkalmazó, egyik kapcsolódó rendszer kiegyenlítő bankjától egy, a 6. sz. kiegyenlítési eljárást alkalmazó, másik kapcsolódó rendszer kiegyenlítő bankja számára;

»Törzsadat(kezelő) Modul (Static Data (Management) Module)« az SSP olyan modulja, amelyen a törzsadatokat gyűjtik és tartják nyilván.”

2.

A 3. pont a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7)

Az ASCB-k biztosítják, hogy a velük kétoldalú megállapodással rendelkező, kapcsolódó rendszerek rendelkezésére bocsátják azon kapcsolódó rendszerek nevét és BIC-jét, amelyekkel rendszerek közötti kiegyenlítést terveznek végrehajtani, valamint azt az időpontot, amelytől egy adott kapcsolódó rendszerrel a rendszerek közötti kiegyenlítést aktiválni vagy leállítani kell. Ezt az információt a Törzsadat(kezelő) Modulban veszik nyilvántartásba.”

3.

A 4. pont (3) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(3)

A fizetési megbízásokat akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha:

a)

ha a fizetési megbízás megfelel a telekommunikációs szolgáltató által meghatározott szabályoknak;

b)

ha a fizetési megbízás megfelel az ASCB TARGET2 tagrendszere alaki szabályainak és feltételeinek;

c)

a kiegyenlítő bank a kiegyenlítő bankok a 3. pont (1) bekezdésében említett listáján szerepel;

d)

rendszerek közötti kiegyenlítés esetén a kérdéses kapcsolódó rendszer szerepel az olyan kapcsolódó rendszerek listáján, amelyekkel rendszerek közötti kiegyenlítést lehet végrehajtani;

e)

valamely kiegyenlítő bank TARGET2-ben való részvételének felfüggesztése esetében a felfüggesztett kiegyenlítő bank kiegyenlítő központi bankjának kifejezett beleegyezését beszerezték.”

4.

A 6. pont (1) bekezdése f) alpontja helyébe az alábbi szöveg lép:

„f)

6. sz. kiegyenlítési eljárás (»meghatározott célra elkülönített likviditás és rendszerek közötti kiegyenlítés«).”

5.

A 8. pont (5) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(5)

Amennyiben egy ASCB csatlakoztatott modellekre kínálja a 6. sz. kiegyenlítési eljárást, az SCB-k megnyitnak egy vagy több alszámlát azok TARGET2 tagrendszerében a kiegyenlítő bankok számára, likviditás elhelyezése és adott esetben rendszerek közötti kiegyenlítés céljából történő használatra. Az alszámlákat azon PM-számla BIC-je azonosítja, amelyhez azok kapcsolódnak, az adott alszámla egyedi számlaszámával együttesen. A számlaszám az országkódból és legfeljebb 32 karakterből áll (az érvényes nemzeti bankszámlaszerkezetnek megfelelően).”

6.

A 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

„14.   6. sz. kiegyenlítési eljárás – Meghatározott célra elkülönített likviditás és rendszerek közötti kiegyenlítés

(1)

A 6. sz. kiegyenlítési eljárás egyaránt használható az interfész és az integrált rendszer tekintetében az alábbi (4)–(13) és a (14)–(18) bekezdés szerint. Az integrált modell esetében az adott kapcsolódó rendszernek tükörszámlát kell használnia a kiegyenlítő bankok által elkülönített likviditás összegyűjtésére. Az interfészmodell esetében a kiegyenlítő banknak legalább egy alszámlát kell nyitnia egy adott kapcsolódó rendszerhez kapcsolódóan.

(2)

Ha azt kérik, a kiegyenlítő bankokat a SWIFT MT 900 vagy MT 910 üzenettel értesítik PM-számláik és, adott esetben, alszámláik jóváírásáról vagy megterheléséről.

(3)

Amennyiben a 6. sz. kiegyenlítési eljáráson belül rendszerek közötti kiegyenlítést kínálnak, az ASCB-k és az SCB-k támogatják a rendszerek közötti kiegyenlítéssel kapcsolatos fizetéseket, ha azokat a vonatkozó kapcsolódó rendszer kezdeményezte. Egy kapcsolódó rendszer kizárólag feldolgozási ciklusa idején kezdeményezhet rendszerek közötti kiegyenlítést, valamint a 6. sz. kiegyenlítési eljárásnak a fizetési megbízást megkapó kapcsolódó rendszerben kell lefolynia. Rendszerek közötti kiegyenlítésre lehetőség van a 6. sz. kiegyenlítési eljárás mind napközbeni, mind pedig éjszakai feldolgozása során. A rendszerek közötti kiegyenlítés két egyedi kapcsolódó rendszer közötti végrehajtásának lehetőségét a Törzsadat(kezelő) Modulban veszik nyilvántartásba.

A)   Interfészmodell

(4)

Amennyiben a 6. sz. kiegyenlítési eljárást kínálják, az ASCB-k és az SCB-k támogatják a kapcsolódó rendszer tranzakciói kétoldalú és/vagy többoldalú készpénzegyenlegeinek a következők útján történő kiegyenlítését:

a)

lehetővé teszik a kiegyenlítő bank számára várható tartozása tekintetében a kapcsolódó rendszerek feldolgozásának megkezdése előtt történő fedezetelkülönítést a PM-számlájáról az alszámlájára történő likviditásátvezetéssel (a továbbiakban: meghatározott célra elkülönített likviditás); és

b)

a kapcsolódó rendszerek feldolgozását követően a kapcsolódó rendszerek fizetési megbízásainak kiegyenlítése: a tartozik pozícióban levő kiegyenlítő bankok vonatkozásában alszámláik megterhelésével (az ilyen számlákra meghatározott limiteken belül) és a kapcsolódó rendszer technikai számlájának megterhelésével, valamint a követel pozícióban lévő kiegyenlítő bankok vonatkozásában alszámláik jóváírásával és a kapcsolódó rendszer technikai számlájának megterhelésével.

(5)

Amikor a 6. sz. kiegyenlítési eljárást kínálja:

a)

az SCB megnyit egy kapcsolódó rendszer vonatkozásában legalább egy alszámlát minden kiegyenlítő bank számára; és

b)

az ASCB megnyit egy technikai számlát a kapcsolódó rendszer számára a következőkhöz: i. a tartozik pozícióban lévő kiegyenlítő bankok alszámláiról beszedett összeg jóváírása; és ii. terhelés a követel pozícióban lévő kiegyenlítő bankok kijelölt alszámláira jóváírás teljesítésekor.

(6)

A 6. sz. kiegyenlítési eljárás rendelkezésre áll a kapcsolódó rendszerek napközbeni és éjszakai feldolgozására is. Az utóbbi esetben az új üzleti nap rögtön a kötelező tartalék teljesítésekor kezdődik; az adott számlákon ezt követően teljesített bármely terhelés és jóváírás az új üzleti nap értéknapjával történik.

(7)

A 6. sz. kiegyenlítési eljárás során és az e célra elkülönített likviditásra vonatkozóan az ASCB-k és az SCB-k az alszámlára (és onnan) a következő típusú likviditásátvezetési szolgáltatásokat kínálják:

a)

a kiegyenlítő bankok által az üzleti nap során az ICM-en keresztül (annak rendelkezésre állása alatt) bármikor benyújtható vagy módosítható állandó megbízások. Valamely üzleti napon az »eljárás kezdete«(start of procedure) üzenet elküldése után benyújtott állandó megbízások csak a következő üzleti napra lesznek érvényesek. Ha eltérő alszámlák jóváírására szóló több állandó megbízás létezik, azokat összegük sorrendjében, a legmagasabb összegűvel kezdve kell teljesíteni. A kapcsolódó rendszerek éjszakai műveletei során, ha vannak olyan állandó megbízások, amelyekre a PM-számla nem nyújt fedezetet, az ilyen megbízásokat az összes megbízás arányos csökkentését követően kell teljesíteni;

b)

az azonnali megbízások, amelyeket kizárólag a 6. sz. kiegyenlítési eljárás futása közben (amit az »eljárás kezdete«(start of procedure) és »eljárás vége«(end of procedure) üzenetek közötti időtartammal azonosítunk) adhat be valamely kiegyenlítő bank (az ICM-en keresztül) vagy az adott kapcsolódó rendszer XML-üzenet útján, és amelynek kiegyenlítése csak a kapcsolódó rendszerek még meg nem kezdődött feldolgozási ciklusa esetén kerül kiegyenlítésre. Ha van a kapcsolódó rendszer által benyújtott olyan azonnali megbízás, amelyre a PM-számla nem nyújt fedezetet, az ilyen megbízások részben kerülnek kiegyenlítésre;

és

c)

az MT 202-es SWIFT-megbízások, amelyek csak a 6. sz. kiegyenlítési eljárás futása közben és csak napközbeni műveletek során nyújthatók be. Az ilyen megbízásokat azonnal teljesítik. Futó ciklus esetében ez a kapcsolódó rendszer értesítése nélkül történik.

(8)

A 6. sz. kiegyenlítési eljárás »eljárás kezdete«(start of procedure) üzenettel indul és »eljárás vége«(end of procedure) üzenettel zárul, mindkettőt a kapcsolódó rendszernek kell megküldenie. A kapcsolódó rendszerek éjszakai műveletei vonatkozásában azonban az »eljárás kezdete«(start of procedure) üzenetet az ASCB küldi. Az »eljárás kezdete«(start of procedure) üzenet elindítja az alszámlákra való likviditásátvezetésre vonatkozó állandó megbízások kiegyenlítését. Az »eljárás vége«(end of procedure) üzenet hatása a likviditás automatikus visszautalása az alszámláról a PM-számlára.

(9)

A 6. sz. kiegyenlítési eljáráson belül az alszámlákra átvezetett, meghatározott célra elkülönített likviditás mindaddig be van fagyasztva, ameddig a kapcsolódó rendszerek feldolgozási ciklusa fut (kezdve és befejezve a kapcsolódó rendszer által megküldött »ciklus eleje«(start of cycle) és »ciklus vége«(end of cycle) üzenettel) és csak ezt követően kerül felszabadításra. A befagyasztott egyenleg módosulhat a feldolgozási ciklus során a rendszerek közötti kiegyenlítéssel kapcsolatos fizetések eredményeképpen.

(10)

Minden kapcsolódórendszer-feldolgozási ciklusban főszabályként az 5. algoritmus használatával történik a fizetési megbízásoknak az átvezetett likviditás terhére történő kiegyenlítése (a II. melléklet I. függelékében említettek szerint).

(11)

Minden kiegészítőrendszer-feldolgozási cikluson belül emelhető a kiegyenlítő bank meghatározott célra elkülönített likviditása egyes bejövő fizetéseknek (pl. kamatfizetés és törlesztés) közvetlenül az alszámlán való jóváírásával. Ilyen esetekben a likviditást először a technikai számlán kell jóváírni, majd a likviditás alszámlán (vagy a PM-számlán) való jóváírása előtt azzal ezt a számlát meg kell terhelni.

(12)

Két interfészes kiegészítő rendszer közötti rendszerek közötti kiegyenlítést kizárólag olyan kiegészítő rendszer (vagy nevében ASCB-je) kezdeményezhet, amely résztvevőjének alszámláját megterhelik. A fizetési megbízás kiegyenlítése úgy történik, hogy a fizetési megbízásban feltüntetett összeggel megterhelik a kiegészítő rendszer a fizetési megbízást kezdeményező résztvevőjének alszámláját, és azzal jóváírják a másik kiegészítő rendszer résztvevőjének alszámláját.

A fizetés megbízást kezdeményező kiegészítő rendszert és a másik kiegészítő rendszert értesíteni kell a kiegyenlítés megtörténtéről.

(13)

Egy interfészmodellt alkalmazó kiegészítő rendszertől egy integrált modellt alkalmazó kiegészítő rendszer irányába történő, rendszerek közötti kiegyenlítést az interfészmodellt alkalmazó kiegészítő rendszer (vagy nevében annak ASCB-je) kezdeményezheti. A fizetési megbízás kiegyenlítése úgy történik, hogy a fizetési megbízásban feltüntetett összeggel megterhelik az interfészmodellt alkalmazó kiegészítő rendszer résztvevőjének alszámláját, és azzal jóváírják az integrált modellt alkalmazó kiegészítő rendszer által alkalmazott tükörszámlát. A fizetési megbízást nem kezdeményezheti az az integrált modellt alkalmazó kiegészítő rendszer, amelynek tükörszámláját jóváírják.

A fizetés megbízást kezdeményező kiegészítő rendszert és a másik kiegészítő rendszert értesíteni kell a kiegyenlítés megtörténtéről.

B)   Integrált modell

(14)

Amennyiben az ASCB-k és az SCB-k integrált modellek esetében 6. sz. kiegyenlítési eljárást kínálnak, támogatják az ilyen kiegyenlítést. Abban az esetben, ha a 6. sz. kiegyenlítési eljárást napközben használják az integrált modellre, annak csak korlátozott funkcióit kínálják.

(15)

A 6. sz. kiegyenlítési eljárás alapján és az integrált modellre tekintettel az ASCB-k és az SCB-k a tükörszámlára a következő típusú likviditásátvezetési szolgáltatásokat kínálják:

a)

a kiegyenlítő bankok által az üzleti nap során az ICM-en keresztül (annak rendelkezésre állása alatt) bármikor benyújtható vagy módosítható állandó megbízások (nappali feldolgozásra és a kapcsolódó rendszerek megbízásainak éjszakai feldolgozására). Valamely üzleti napon az »eljárás kezdete«(start of procedure) üzenet után benyújtott állandó megbízások csak a következő üzleti napra lesznek érvényesek. Ha több állandó megbízás létezik, azokat összegük sorrendjében, a legmagasabb összegűvel kezdve kell teljesíteni. Ha a nappali feldolgozásra szóló állandó megbízásnak nincs fedezete, az elutasításra kerül. A kapcsolódó rendszerek megbízásainak éjszakai feldolgozása során, ha vannak olyan állandó megbízások, amelyekre a PM-számla nem nyújt fedezetet, az ilyen megbízásokat az összes megbízás arányos csökkentését követően kell teljesíteni;

b)

az azonnali megbízások, amelyeket kizárólag a 6. sz kiegyenlítési eljárás futása közben (amit az »eljárás kezdete«(start of procedure) és »eljárás vége«(end of procedure) üzenetek közötti időtartammal azonosítunk) adhat be valamely kiegyenlítő bank (az ICM-en keresztül) vagy az adott kapcsolódó rendszer XML-üzenet útján, és amelynek kiegyenlítése csak akkor történik meg, amennyiben a kapcsolódó rendszerek feldolgozási ciklusa még nem kezdődött meg. Ha van olyan azonnali megbízás, amelyre a PM-számla nem nyújt fedezetet, az ilyen megbízások részben kerülnek kiegyenlítésre;

c)

az MT 202-es SWIFT-megbízások, amelyek csak napközbeni műveletek során nyújthatók be. Az ilyen megbízásokat azonnal teljesítik.

(16)

Értelemszerűen alkalmazni kell az interfészmodell »eljárás kezdete«(start of procedure) és »eljárás vége«(end of procedure), illetve a ciklus eleje és vége (start/end of cycle) üzeneteire vonatkozó szabályokat.

(17)

Két integrált modellt alkalmazó kiegészítő rendszer közötti rendszerek közötti kiegyenlítést kizárólag olyan kiegészítő rendszer (vagy nevében ASCB-je) kezdeményezhet, amelynek tükörszámláját megterhelik. A fizetési megbízás kiegyenlítése úgy történik, hogy a fizetési megbízásban feltüntetett összeggel megterhelik a fizetési megbízást kezdeményező kiegészítő rendszer tükörszámláját, és azzal jóváírják a másik kiegészítő rendszer tükörszámláját. A fizetési megbízást nem kezdeményezheti az a kiegészítő rendszer, amelynek tükörszámláját jóváírják.

A fizetés megbízást kezdeményező kiegészítő rendszert és a másik kiegészítő rendszert értesíteni kell a kiegyenlítés megtörténtéről.

(18)

Egy integrált modellt alkalmazó kiegészítő rendszertől egy interfészmodellt alkalmazó kiegészítő rendszer irányába történő, rendszerek közötti kiegyenlítést az integrált modellt alkalmazó kiegészítő rendszer (vagy nevében annak ASCB-je) kezdeményezheti. A fizetési megbízás kiegyenlítése úgy történik, hogy a fizetési megbízásban feltüntetett összeggel megterhelik az integrált modellt alkalmazó kiegészítő rendszer tükörszámláját és azzal jóváírják a másik kiegészítő rendszer résztvevőjének alszámláját. A fizetési megbízást nem kezdeményezheti az az interfészmodellt alkalmazó kiegészítő rendszer, amely résztvevője alszámláját jóváírják.

A fizetés megbízást kezdeményező kiegészítő rendszert és a másik kiegészítő rendszert értesíteni kell a kiegyenlítés megtörténtéről.”


Az oldal tetejére