EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 32005O0004
Guideline of the European Central Bank of 15 February 2005 amending Guideline ECB/2003/2 concerning certain statistical reporting requirements of the European Central Bank and the procedures for reporting by the national central banks of statistical information in the field of money and banking statistics (ECB/2005/4)
Az Európai Központi Bank iránymutatása (2005. február 15.) az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok monetáris és bankstatisztika terén történő statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló EKB/2003/2 iránymutatás módosításáról (EKB/2005/4)
Az Európai Központi Bank iránymutatása (2005. február 15.) az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok monetáris és bankstatisztika terén történő statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló EKB/2003/2 iránymutatás módosításáról (EKB/2005/4)
HL L 109., 2005.4.29., 6—80. o.
(ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
bolgár különkiadás: fejezet 10 kötet 007 o. 8 - 82
román különkiadás: fejezet 10 kötet 007 o. 8 - 82
Már nem hatályos, Érvényesség vége: 02/09/2007; közvetve hatályon kívül helyezte: 32007O0009
|
29.4.2005 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 109/6 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2005. február 15.)
az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok monetáris és bankstatisztika terén történő statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló EKB/2003/2 iránymutatás módosításáról
(EKB/2005/4)
(2005/326/EK)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkeire,
mivel:
|
(1) |
Az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti központi bankok monetáris és bankstatisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló, 2003. február 6-án kelt EKB/2003/2 iránymutatás (1) felülvizsgálatát követően egyes módosítások szükségessé váltak. |
|
(2) |
A különböző típusú statisztikai adatok adatszolgáltatási naptárát tartalmazó III. melléklet elhagyása miatt szükségessé vált a hatályba léptető rendelkezések, valamint az I. és II. mellékletek módosítása. A III. melléklet elhagyásának oka az, hogy a jövőben az Európai Központi Bank (EKB) a következő évben teljesítendő adatszolgáltatás vonatkozásában minden év szeptembere végén közli a jelentéstétel naptári rendjét a nemzeti központi bankokkal (NKB-k). |
|
(3) |
Az V. melléklet úgy módosul, hogy a hitelintézetek adatszolgáltatási rendje összhangba kerül az NKB-k és más monetáris pénzügyi intézmények adatszolgáltatási rendjével. |
|
(4) |
A VI. mellékletben szereplő „Strukturális Statisztikai Mutatószámok” kifejezés helyébe az összetévesztés elkerülése érdekében a „Strukturális Pénzügyi Mutatószámok” kifejezés lép. Ilyen összetévesztés azért keletkezhet, mert az Eurostat egy sor olyan strukturális mutatószámot állít elő, amelyek az EKB-adatbázisban is szerepelnek. |
|
(5) |
A VII. mellékletet azért kell módosítani, hogy a „központi kormányzat tulajdonában levő euro-bankjegyek és érmék” tétel kiemelt prioritást élvező tájékoztató adattá váljék. Ez segíteni fogja a monetáris aggregátumok kiszámításának javítását. |
|
(6) |
A IX. mellékletet azért kell módosítani, hogy az foglalja magába a negyedéves monetáris unió pénzügyi elszámolásai (Monetary Union Financial Accounts,„MUFA”) összeállításához szükséges monetáris és bankstatisztikai tájékoztató adatok szolgáltatásának követelményét. |
|
(7) |
A X. mellékletet a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendelet (2) egyes pénzügyi instrumentumok értékelésére vonatkozó értékelési szabályainak módosítása következtében kell módosítani. Továbbá az 5. táblázatot úgy kell módosítani, hogy az kiterjedjen a negyedéves tájékoztató adatok kiigazításaira. |
|
(8) |
A XIII. mellékletet azért kell módosítani, hogy az vegye figyelembe a negyedéves tájékoztató adatok kiigazításai szolgáltatásának új követelményét, amelyet a X. melléklet most előír. |
|
(9) |
A XVI. mellékletet azért kell módosítani, hogy az ennek alapján történő adatszolgáltatás rendje illeszkedjen a tartalékképzési statisztika adatszolgáltatás rendjéhez. |
|
(10) |
A XVIII. mellékletet azért kell módosítani, hogy az foglalja magába a tranzakciókra, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek eladására és visszavásárlására vonatkozó adatok szolgáltatásának követelményét. Emellett a mellékletnek magába kell foglalnia a MUFA összeállítása során használatos új idősorok alkalmazásának kötelezettségét is. |
|
(11) |
A XIX. mellékletet azért kell módosítani, hogy az foglalja magába a kamatszelvény nélküli kötvények értékének meghatározására szolgáló képletet. |
|
(12) |
Néhány további módosítás szükséges a felülvizsgálatot követően, többek között az új tagállamok 2004. május 1-jei csatlakozása, illetve egyes átmeneti jelentéstételi szabályok és felmentések határidejének lejárata miatt. |
|
(13) |
Az Alapokmány 12.1. és 14.3. cikkével összhangban az EKB iránymutatásai a közösségi jog szerves részét képezik, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Az EKB/2003/2 iránymutatás a következőképpen módosul:
|
1. |
A 2. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép: „(1) Az NKB-k az EKB/2001/13 rendeletnek megfelelően a saját tagállamuk »központi bank« és »egyéb MPI-k« alszektorára vonatkozóan két összevont mérleget készítenek, és azokról adatokat szolgáltatnak. A központi bank mérlegére vonatkozó szükséges statisztikai adatokat az I. mellékletben található monetáris és bankstatisztikai összekötő táblázatok részletesebben is meghatározzák. Statisztikai adatszolgáltatási célokból az EKB saját mérlegéből veszi azon adatokat, amelyek megfelelnek az NKB-k által saját mérlegükből származtatott adatoknak. Saját mérlegük összeállítójaként az NKB-k a II. mellékletben megállapított eljárást követik, amikor rendszeresen figyelemmel kísérik az euro-rendszer statisztikai célú, hóvégi összevont mérlege és heti pénzügyi kimutatásai közötti összhangot, és amikor megfigyelésük eredményéről rendszeresen jelentést küldenek az EKB-nak. Saját mérlege összeállítójaként az EKB azonos eljárást követ. E statisztikai adatokat az EKB által megállapított és az NKB-kal minden év szeptember végéig közölt éves naptár szerint kell szolgáltatni.” |
|
2. |
A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép: „(1) Annak érdekében, hogy az EKB rendszeresen elkészíthesse az MPI-kamatlábakról szóló statisztikát, az NKB-k a XX. melléklettel összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat. E statisztikai adatokat az EKB által megállapított és az NKB-kal minden év szeptember végéig közölt éves naptár szerint kell szolgáltatni.” |
|
3. |
Az I., a II., az V., a VII., a X., a XV., a XVI., a XIX. és a XX. mellékletek ezen iránymutatás I. mellékletének megfelelően módosulnak. |
|
4. |
A III. mellékletet el kell hagyni. |
|
5. |
A VI. melléklet helyébe az ezen iránymutatás II. mellékletében szereplő szöveg lép. |
|
6. |
A IX. melléklet helyébe az ezen iránymutatás III. mellékletében szereplő szöveg lép. |
|
7. |
A XIII. melléklet helyébe az ezen iránymutatás IV. mellékletében szereplő szöveg lép. |
|
8. |
A XVIII. melléklet [i. az 1. függelékében szereplő, Az EKB-nak továbbítandó, EPK-kra vonatkozó adatsorok (a befektetési alapok kivételével) (Kulcsfontosságú mutatószámok/tájékoztató adatok); és ii. a 2. függeléke kivételével] helyébe az ezen iránymutatás V. mellékletben szereplő szöveg lép. |
2. cikk
Ez az iránymutatás 2005. február 17-én lép hatályba.
3. cikk
Ennek az iránymutatásnak azon részt vevő tagállamok NKB-i a címzettjei, amelyek az Európai Közösséget létrehozó Szerződés alapján bevezették az egységes valutát.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2005. február 15-én.
az EKB kormányzótanácsa nevében
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 241., 2003.9.26., 1. o. A legutóbb az EKB/2004/1 iránymutatással (HL L 83., 2004.3.20., 29. o.) módosított iránymutatás.
(2) HL L 333., 2001.12.17., 1. o. A legutóbb az EKB/2004/21 (HL L 371., 2004.12.18., 42. o.) rendelettel módosított rendelet.
I. MELLÉKLET
Az EKB/2003/2 iránymutatás I, II., V., VII., X., XV., XVI., XIX. és XX. mellékletei a következőképpen módosulnak:
|
(1) |
Az I. mellékletben az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A nemzeti központi bankok (NKB-k) és az Európai Központi Bank (EKB) a saját mérlegükre vonatkozó statisztikai adatok összeállítójaként a következő összekötő táblázatokat használják az euro-rendszer statisztikai célú hóvégi összevont mérlege, valamint a számviteli és likviditáskezelési célú napi pénzügyi beszámolók közötti összhang figyelemmel kísérésére. E statisztikai adatokat az EKB által megállapított és az NKB-kkal minden év szeptember végéig közölt éves naptár szerint kell szolgáltatni.” |
|
(2) |
A II. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
(3) |
Az V. melléklet a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(4) |
A VII. melléklet következőképpen módosul:
|
|
(5) |
A X. melléklet a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(6) |
A XV. melléklet a következőképpen módosul:
|
|
(7) |
A XVI. mellékletben a „Rendszeres adatszolgáltatás” című szakasz helyébe a következő szöveg lép: „A hitelintézetek számára a hó végi állományadatokból álló három idősort havonta, a tartalékolási időszak kezdetét megelőző NKB-munkanapig kell az EKB-nak továbbítani. Az adatsorokat – azok konszolidált mérleg keretében történő következetes kezelése érdekében – akkor is jelenteni kell, ha az érintett mérlegtételeket valamely tagállamban nem alkalmazzák (10). (10) A nem alkalmazott mérlegtételek helyes jelentését a XIII. melléklet mutatja be.”" |
|
(8) |
A XIX. melléklet a következőképpen módosul:
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(9) |
A XX. melléklet következőképpen módosul:
|
(5) Egyéb tagállami devizák (kivéve DKK, SEK, GBP) szintén szerepelnek ebben az oszlopban.”
II. MELLÉKLET
"VI. MELLÉKLET
STRUKTURÁLIS PÉNZÜGYI MUTATÓSZÁMOK
ADATSZOLGÁLTATÁSI PROGRAM ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSI UTASÍTÁSOK
Bevezetés
|
1. |
Az Európai Unió (EU) banki szervezeteinek rendszeres elemzése céljából a bankfelügyeleti bizottságnak adatokra van szüksége több strukturális mutatószám előállításához. A strukturális mutatószámok listája 29 adatsort tartalmaz. Ezek közül tizenkét adatsor az Európai Központi Banknál (EKB) már rendelkezésre álló adatok alapján összeállítható. További 14 mutatószám állítható elő kizárólag a nemzeti központi bankoktól (NKB) összegyűjtött kiigazító adatok felhasználásával, a fennmaradó három mutatószámot pedig a Banki Fejlesztési Munkacsoport készíti el egyéb, nem harmonizált források felhasználásával. |
|
2. |
Ez a melléklet az NKB-k adatainak felhasználásával előállított 14 mutatószámhoz tartozó jelentési rendszert és összeállítási utasításokat tartalmazza. Az adatgyűjtés a Központi Bankok Európai Rendszerében (KBER) már hozzáférhető információkon alapul. |
|
3. |
A mutatószámok teljes körű felsorolása az alábbiakban található. Az NKB-k által nyújtott kiigazító adatok felhasználásával előállítandó mutatószámok vastagon kiemelve szerepelnek. 1. TÁBLÁZAT Strukturális mutatószámok az adatforrások kategóriái szerinti részletezésben
|
1. szakasz: Adatszolgáltatási program
|
4. |
Az adat továbbítása céljából alkalmazandó jelentési rendszert az 1. függelék tartalmazza. A hitelintézetekre vonatkozó strukturális mutatószámok kiszámításához szükséges adatokat évente kell szolgáltatni. Az előző évre vonatkozó adatokat minden év március végéig kell jelenteni. Ez a határidő valószínűleg minden mutatószám tekintetében betartható, a 3. számú »Hitelintézetek által foglalkoztatottak létszáma« mutatószám kivételével, amely esetében az előző évre vonatkozó adatokat kell, lehetőség szerint minden év május végéig szolgáltatni. |
|
5. |
A statisztikai követelmények a fentiek szerint állományadatokból, abszolút számokból és viszonyszámokból állnak. Az állományadatok mellett követelmény a tranzakció miatti kiigazító adatok közlése is, amennyiben azok hozzáférhetők. A mérlegadatok esetében a tranzakció miatti kiigazítás az árak és árfolyamok átértékelődésére, a hitelek leírására, és átsorolásokra vonatkozik. A jelentési rendszer egyszerűsítése céljából a tranzakció miatti kiigazításokat egy összegben, a kiigazítás fajtája szerinti további részletezés nélkül kell jelenteni. Ha a tranzakció miatti kiigazítás nem áll rendelkezésre, a felhasználók csak az (EKB által számított) árfolyamváltozásoknak megfelelően kiigazított állományok különbségeire hagyatkoznak. Az abszolút számok vagy viszonyszámok esetében a tranzakció miatti kiigazítást nem kell elvégezni. |
|
6. |
Az összegyűjtött adatoknak alapelvként a hitelintézetként meghatározott intézmények 100 %-át le kell fedniük (lásd az EKB/2001/13 rendelethez csatolt I. melléklet 1. részének I.2. szakaszát). Azokban az esetekben, amikor a (kisebb intézményekre vonatkozó) az eloszlás vége elhagyásának elve alkalmazásának következtében a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében bruttósítaniuk kell a szolgáltatott adatokat. Ezáltal a tagállamok mutatószámai összehasonlíthatók lesznek, valamint összhangba kerülnek az MPI-szektor mérlegének a XIV. melléklettel összhangban szintén bruttósított adataival. |
|
7. |
Az EKB az adatok kézhezvételekor a tartalmi összefüggések egyszerű ellenőrzését végzi. Ha például a 18. mutatószám értéke nulla, akkor a 19. mutatószám értékének is nullának kell lennie. Ugyanez vonatkozik a 20 – 21., 23 – 24. és a 25 – 26. mutatószámra. Keresztellenőrzés végezhető továbbá a 18. és 23. mutatószám és az MPI-k jegyzéke között is. Az adattovábbítási utasításokat a 2. függelék tartalmazza. |
2. szakasz: A mutatószámok előállítására vonatkozó utasítások
|
8. |
Az NKB-k 14 mutatószám tekintetében (az 1. táblázat második csoportja) az alábbiakban megállapított fogalmi és módszertani szabályokkal összhangban szolgáltatnak adatokat. Az általános cél az (1. táblázat első csoportjának legtöbb mutatószámához alkalmazott) mérlegadatok előállításakor a lehetőségekhez képest az elfogadott statisztikai elvek érvényesítése. Például az adatokat összesíteni kell, és nem konszolidálni; a rezidensekre vonatkozó elvnek az úgynevezett »rezidens elvet« kell követnie; a mérlegadatokat bruttó értéken kell jelenteni; stb. |
|
9. |
Az NKB-k által szolgáltatandó adatok leírása az alábbiakban található. Az NKB-k kötelesek jelenteni az EKB-nak az alábbiakban ismertetett meghatározásoktól és szabályoktól való bármely eltérést a nemzeti gyakorlat figyelemmel kísérése céljából. Az esetleges eltérésekről szóló tájékoztatást a jelentési rendszer utolsó oszlopában kell feltüntetni. |
|
10. |
2. mutatószám: Hitelintézetek fióktelepeinek száma. Ez a mutatószám a referencia-időszak végén meglévő fióktelepek számát jelenti. A fióktelep meghatározását az EKB/2001/13 rendelet tartalmazza: »A fióktelepek nem bejegyzett (független jogi személyiséggel nem rendelkező) egységek, amelyek teljes egészében a tevékenység végzésének központja tulajdonában állnak.« (1)Ebből az következik, hogy a mutatószámnak csak a hitelintézetek közé tartozó fióktelepeket kell magába foglalnia. Az intézményi egységek olyan irodáit, amelyek maguk nem hitelintézetek, figyelmen kívül kell hagyni még akkor is, ha valamely hitelintézettel azonos csoportba tartoznak. Erre azért van szükség, hogy az e mutatószám, és például a hitelintézetek összes eszközét jelentő 7. mutatószám összehasonlításakor ne forduljon elő torzulás. |
|
11. |
A következetesség érdekében minden NKB-nak az EKB által adott, fióktelepekre vonatkozó meghatározást kell alkalmaznia. |
|
12. |
3. mutatószám: A hitelintézetek által foglalkoztatott személyek száma. Ez a mutatószám a referenciaév folyamán foglalkoztatott személyek átlagos létszámát jelöli. A mutatószámhoz alkalmazott meghatározás közel áll az Eurostat meghatározásához (2). A mutatószámhoz felhasznált adatok azonban csak a hitelintézetek által foglalkoztatott személyeket foglalhatják magukban. Az olyan pénzügyi intézményeknél foglalkoztatottakat, amelyek maguk nem hitelintézetek, figyelmen kívül kell hagyni, még abban az esetben is, ha ezen intézmények ugyanazon csoporthoz tartoznak. |
|
13. |
5. mutatószám: Az 5 legnagyobb hitelintézet részesedése az összes eszközből (CR5). Ez a mutatószám a bankszektor koncentrációját mutatja. A felhasználók kifejezték azon elvárásukat, hogy konszolidált »csoportszemléletet« alkalmazzanak e mutató kiszámításakor, amelynek értelmében az azonos csoporthoz tartozó két vagy több intézmény egyetlen intézménynek számít. Ilyen megközelítés jelenleg a monetáris és bankstatisztikai adatok felhasználásával nem lehetséges, mégpedig két okból. Először is, a monetáris és bankstatisztikai adatok nem konszolidáltak (3), ezért nem volna lehetséges a csoporthoz tartozó más intézmények mérlegeinek beszámítása, sem a csoporton belüli eszközök és források egyenlegének megállapítása. Másodszor, előfordulhat, hogy a tulajdonosi adatok nem hozzáférhetők, és azokat felügyeleti forrásból kellene beszerezni. |
|
14. |
A fenti okokból az NKB-knak az 5. mutatószám kiszámításakor egy nem konszolidált, »összesített« szemléletet kell követniük, azaz 1) az adatszolgáltató hitelintézetek mérlegfőösszegét rangsorolniuk kell; 2) ki kell számítaniuk az öt legnagyobb mérlegfőösszeg összegét és az összes mérlegfőösszeg összegét; és 3) a két számhányadosát. Az EKB-nak jelentett adatokat százalékban kell megadni (pl. a 72,4296 % értéket 72,4296 alakban, és nem 0,7243 alakban kell megadni). Bár az öt legnagyobb bank összetétele időről időre változhat, az NKB-k csak az öt legnagyobb hitelintézetnek egy adott időpontban (a referenciaév decemberének végén) fennálló részesedését jelentik. |
|
15. |
6. mutatószám: A hitelintézetek összes eszközének Herfindahl-indexe. Az előző mutatószámhoz hasonlóan ez is a bankszektor koncentrációját mutatja. Az NKB-knak a lehetőségekhez mérten »összesített« szemléletet kell követniük. E mutatószám kiszámítása csak akkor lenne teljesen pontos, ha minden hitelintézet egyedi mérlege rendelkezésre állna. Mivel azonban a monetáris és bankstatisztikai keret lehetővé teszi, hogy hitelintézeti csoportok kivételesen konszolidált alapon szolgáltassanak adatot, előfordulhat, hogy nem minden szükséges statisztikai információ áll rendelkezésre (ilyen lehet a Rabobank esete Hollandiában). Ez esetben a Herfindahl-index kiszámításakor a csoportba tartozó minden hitelintézet összevont mérlegét kell figyelembe venni, esetleg az érintett intézmények éves pénzügyi kimutatásában található számviteli információk felhasználásával. Lehetséges továbbá, hogy a kisebb hitelintézetek egy része nem szolgáltat adatot az év végén. Ebben az esetben bruttósítani kell az adatokat. |
|
16. |
A Herfindahl-indexet az összes hitelintézet bankszektorban lévő piaci részesedése négyzetének összesítése alapján, az alábbi képlet felhasználásával lehet kiszámolni, és azt jelenteni kell az EKB-nak: 
ahol: n = az országban található hitelintézetek száma Xi = a HI-k összes eszköze
|
= az ország összes hitelintézetének összes eszköze.|
17. |
15. mutatószám: Biztosítótársaságok összes befektetése. A mutatószám (4)előállításának céljából a biztosítótársaság olyan vállalkozás, amely az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1973. július 24-i első, 73/239/EGK tanácsi irányelv (5) 6. cikkével, illetve a közvetlen életbiztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló első, 1979. március 5-i 79/267/EGK tanácsi irányelv (6) 6. cikkével összhangban hivatalos felhatalmazást kapott. A viszontbiztosítási üzletágat figyelmen kívül kell hagyni. Az információk e vállalatok összes pénzügyi eszközére vonatkoznak, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy az összevont mérleg főösszegéből le kell vonni a nem pénzügyi eszközöket (például a befektetett eszközöket). Szükség esetén a számokat bruttósítani kell a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében. Ha a biztosítótársaságokra vonatkozó külön információk nem hozzáférhetőek, akkor ez a mutatószám a 17. számú, »Nyugdíjalapok kezelésében levő összes eszköz« elnevezésű mutatószámmal összevonható és egyetlen mutatószámban foglalható össze. Az NKB-k »összevont« adatszolgáltatás esetén megjelölik az adatsort. |
|
18. |
17. mutatószám: nyugdíjalapok kezelésében levő összes eszköz. Ezen információk az úgynevezett »jogilag önálló nyugdíjalapok« összevont mérlegfőösszegére vonatkoznak, azaz az olyan külön intézményi egységekére, amelyek fő tevékenysége a nyugdíjpénztári tevékenység; ezek nem biztosítótársaságok (7). Ha a nyugdíjalapokra vonatkozó külön információk nem hozzáférhetőek, akkor ez a mutatószám a 15. mutatószámmal összevonható. Ebben az esetben a 17. mutatószám értéke nulla lesz. |
|
19. |
18. mutatószám: EGT országok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutatószám az egyéb EGT-országokban rezidens hitelintézetek fióktelepeinek számára vonatkozik, azaz a belföldi fióktelepeket figyelmen kívül hagyja. Ha egy hitelintézet egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Mivel az EKB csak 1999. január óta rendelkezik az MPI-k jegyzéke vonatkozásában összegyűjtött adatokkal, az NKB-knak pótolniuk kell az 1997. és 1998. év végi hiányzó adatokat. Az NKB-knak ügyelniük kell arra, hogy az 1999. év végétől kezdve szolgáltatott adatok összhangban legyenek az MPI-k jegyzéke keretében jelentett adatokkal. |
|
20. |
19. mutatószám: EGT országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutatószám a 18. mutatószám alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik. |
|
21. |
20. mutatószám: EGT országok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutatószám az egyéb EGT-országokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött leányvállalatok számára vonatkozik, azaz a belföldi leányvállalatokat figyelmen kívül hagyja. Az EKB által a leányvállalatokra alkalmazott meghatározást az EKB/2001/13 rendelet tartalmazza: »A leányvállalatok önállóan bejegyzett jogi személyek, amelyekben egy másik jogi személy többségi vagy kizárólagos részesedéssel rendelkezik …«. Csak azon leányvállalatokat kell számításba venni, amelyek saját maguk is hitelintézetek. |
|
22. |
21. mutatószám: EGT országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutatószám a 20. mutatószám alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik. |
|
23. |
23. mutatószám: Harmadik országok hitelintézetei fióktelepeinek száma. Ez a mutatószám a harmadik országokban rezidens hitelintézetek fióktelepeinek számára vonatkozik. A harmadik országok azok, amelyek nem tartoznak az EGT-be. Ha egy bank egy adott országban több fiókteleppel is rendelkezik, azok egynek számítanak. Az NKB-knak itt is ügyelniük kell arra, hogy az adatok összhangban legyenek az MPI-k jegyzékének keretében jelentett adatokkal. |
|
24. |
24. mutatószám: Harmadik országok hitelintézetei fióktelepeinek összes eszköze. Ez a mutatószám a 23. mutatószám alá tartozó fióktelepek összevont mérlegének főösszegére vonatkozik. |
|
25. |
25. mutatószám: Harmadik országok hitelintézetei leányvállalatainak száma. Ez a mutatószám a harmadik országokban rezidens hitelintézetek által ellenőrzött, az ország területén rezidens fióktelepek számára vonatkozik. |
|
26. |
26. mutatószám: Harmadik országok hitelintézetei leányvállalatainak összes eszköze. Ez a mutatószám a 25. mutatószám alá tartozó leányvállalatok összevont mérlegének főösszegére vonatkozik. |
1. függelék
Az NKB-k által szolgáltatott adatok felhasználásával összeállított 14 strukturális pénzügyi mutatószámra vonatkozó jelentési rendszer
Ország: …
Referenciaév: …
|
Mutatószám |
Állományok |
Tranzakció miatti kiigazítás |
Meghatározástól való eltérés |
||
|
|
n/a |
|
||
|
|
n/a |
|
||
|
|
n/a |
|
||
|
|
n/a |
|
||
|
|
|
|
||
|
|
|
|
||
|
|
n/a |
|
||
|
|
|
|
||
|
|
n/a |
|
||
|
|
|
|
||
|
|
n/a |
|
||
|
|
|
|
||
|
|
n/a |
|
||
|
|
|
|
2. függelék
A banki strukturális pénzügyi mutatószámok elektronikus továbbítása – a kulcscsalád azonosítója: ECB_SSI1
A strukturális pénzügyi mutatószámok kulcscsaládja az EU-tagállamok hitelintézeti, biztosítótársasági és nyugdíjpénztári szektorának strukturális mutatószámait jelenti. A kulcscsaládot úgy alakították ki, hogy minél jobban illeszkedjék a mérlegstatisztikák számára már meghatározott kulcscsalád kódlistáihoz és értékeihez.
1. szakasz: Dimenziók
Az alábbi táblázat az ECB_SSI1 kulcscsaládban alkalmazott dimenziókat ismerteti. E statisztikák esetében nyolc, mint az idősorok azonosításához alapvető dimenzió kiválasztására került sor.
1. TÁBLÁZAT
Az ECB_SSI1 kulcscsaládban alkalmazott dimenziók
|
Pozíció a kulcsban |
Fogalom (mnemonikus) |
Fogalom megnevezése |
Értékformátum |
Kódlista (mnemonikus) |
Kódlista elnevezése |
|
1 |
FREQ |
Gyakoriság |
AN1 |
CL_FREQ |
Gyakoriság kódlista (BIS, EKB) |
|
2 |
REF_AREA |
Referenciaterület |
AN2 |
CL_AREA_EE |
Referenciaterület kódlista (Eurostat BoP, EKB) |
|
3 |
REF_SECTOR |
ESA 95 referenciaszektorok szerinti részletezés |
AN4 |
CL_ESA95_SECTOR |
ESA 95 referenciaszektorok szerinti részletezés kódlistája (EKB) |
|
4 |
SSI_INDICATOR |
Strukturális pénzügyi mutatószám »neve« |
AN3 |
CL_SSI_INDICATOR |
Strukturális pénzügyi mutatószámok kódlistája (EKB) |
|
5 |
DATA_TYPE |
Adat fajtája |
AN1 |
CL_DATA_TYPE |
Az adatok, a tranzakciók és a pozíció pénz- és banktípusa (EKB, BIS) |
|
6 |
COUNT_AREA |
Ügyfél származási helye |
AN2 |
CL_AREA_EE |
Referenciaterület kódlista (Eurostat BoP, EKB) |
|
7 |
CURRENCY_TRANS |
Tranzakció devizaneme |
AN3 |
CL_CURRENCY |
Devizanem kódlista (EKB, BIS, Eurostat BoP) |
|
8 |
SERIES_DENOM |
Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás |
AN1 |
CL_SERIES_DENOM |
Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás kódlistája (EKB) |
Mind a nyolc statisztikai dimenzió a megfelelő kódlistából veszi az értékeket. Például a fenti táblázat szerint a REF_AREA (referenciaterület) dimenzió a CL_AREA_EE kódlistából veszi az értékeket. Az ECB_SSI1 kulcscsalád dimenzióinak bemutatása az alábbiakban található, ugyanazon sorrendben, ahogyan a kulcsban szerepelnek.
1. sz. dimenzió: Gyakoriság (FREQ; hossza: egy karakter)
Ez a dimenzió az adatszolgáltatás gyakoriságát jelöli. Az ECB_SSI1 kulcscsaládban alkalmazott érték az éves adatok esetében a CL_FREQ kódlistából származó »A« érték.
2. sz. dimenzió: Referenciaterület (REF_AREA; hossza: két karakter)
Ez a dimenzió azon országot jelöli, amelyben az adatszolgáltató intézmény rezidens. A hozzá kapcsolódó CL_AREA_EE kódlista a szokásos ISO országlistát és néhány további, a (6) bekezdésben (6.sz. dimenzió: Ügyfél származási helye) bemutatott értéket tartalmaz. Az értékek ECB_SSI1 kulcscsaládban alkalmazott részhalmaza az EU tagállamaiból áll.
3. sz. dimenzió: ESA 95 referenciaszektor szerinti részletezés (REF_SECTOR; hossza: négy karakter)
Ez a dimenzió a strukturális mutatószámok referenciaszektorára vonatkozik, és a CL_ESA95_SECTOR kódlistához kapcsolódik. Jelenleg egy négy értékből álló részhalmaz használatos: hitelintézetek (a közösségi jog meghatározása szerint) (»122C«), biztosítótársaságok és nyugdíjalapok (»1250«), és külön biztosítótársaságok (»1251«) és nyugdíjalapok (»1252«).
4. sz. dimenzió: Strukturális pénzügyi mutatószámok »neve« (SSI_INDICATOR; hossza: három karakter)
Ez a dimenzió a mutatószámok listáját jelenti, és a CL_SSI_INDICATOR kódlistához kapcsolódik. A különböző mutatószámokhoz tartozó értékeket előképző azonosítja. A »H« érték használatos a Herfindahl index esetében, »N« érték minden abszolút számmal kifejezett mutatószámhoz, »S« érték a részarányt kifejező mutatószámokhoz és végezetül »T« érték az összes eszközhöz.
5. sz. dimenzió: Adat fajtája (DATA_TYPE; hossza: egy karakter)
Ezt a dimenziót a CL_DATA_TYPE kódlista ismerteti, és a szolgáltatandó adatok típusát jelöli: bruttó állományok (»1«), átsorolások és egyéb kiigazítások (»5«), egyéb árváltozás miatti átértékelési kiigazítások (»7«) és nem meghatározott (»X«). Az »X« nem meghatározott érték használatos az arányszámok és indexjellegű adatsorok jelentésére, az »1« állományérték pedig az abszolút számok és állománysorok jelentésére (pl. foglalkoztatottak száma, összes eszköz).
A kiigazító adatok csak a mérlegstatisztikai adatsorra vonatkoznak, nem alkalmazandók és nem jelentendők az abszolút számok, arányszámok és indexek esetében.
Az átsorolások és más kiigazítások az adatszolgáltató szektor mérlegében szereplő eszközöknek és forrásoknak az alábbiakból eredő változásait foglalják magukban: 1) az adatszolgáltatók körének változásai; 2) szervezeti átalakulás; 3) az eszközök és források átsorolása; és 4) olyan adatszolgáltatási hibák kijavítása, amelyek technikai okokból nem küszöbölhetők ki az állományadatokból a teljes érintett időszakra vonatkozóan. A 2001. évi átsorolásoknak különösen ki kell terjedniük azon változásokra, amelyek Görögországnak az euro-övezethez való csatlakozásából erednek.
Más árváltozás miatti átértékelési kiigazítások a kibocsátott, eladott vagy tartott értékpapírok árfolyamváltozásaira, valamint a leírt hiteleknek a mérlegből történő kivezetésével összefüggő változásokra vonatkoznak.
6. sz. dimenzió: Ügyfél területe (COUNT_AREA; hossza: két karakter)
Ez a dimenzió azon területet jelöli, ahol a strukturális mutatószám ügyféle rezidens. Az e fogalomhoz tartozó kódlista a CL_AREA_EE, amely a szokásos ISO országlistát és további értékeket tartalmaz (pl. »U6« – Belföldi: az adatszolgáltató hitelintézetekével azonos ország). Az ECB_SSI1 kulcscsalád céljából az értékek következő részhalmaza használatos: belföldi (belföldi vagy referenciaterület) (»U6«), az Európai Gazdasági Térség egyéb országai (minden ország a referenciaterület kivételével) (»A0«) és az Európai Gazdasági Térségen kívül esők (»A7«) mind az euro-övezeten belüli, mind az azon kívüli adatszolgáltatók számára.
7. sz. dimenzió: A tranzakció devizaneme (CURRENCY_TRANS; hossza: három karakter)
Ez a dimenzió azon devizanemet jelöli, amelyben a strukturális mutatószámokat előállították, és a CL_CURRENCY kódlistához kapcsolódik. Az ECB_SSI1 kulcscsaládban csak a »Z01« kód használatos minden devizanemre összevontan és a »Z0Z« a nem alkalmazható jelölésére.
8. sz. dimenzió: Adatsorok devizaneme vagy különleges számítás (SERIES_DENOM; hossza: három karakter)
Ez a dimenzió azt jelöli, hogy a szolgáltatott adatsorok a nemzeti vagy a közös devizában (euro) készültek-e. Ez a fogalom csak a mérlegstatisztika adatsoraira alkalmazandó (pl. összes eszköz). A CL_SERIES_DENOM kódlista értékei közül az ECB_SSI1 kulcscsaládban csak három használatos – »N« nemzeti deviza, »E« euro és »Z« nincs adat. A nem részt vevő tagállamok és Görögország (a 2000. évvel bezárólag) az »N« kódot használják, az euro-övezet tagállamai (ideértve 2001-től Görögországot is) pedig az »E« kódot.
Az EKB-nak továbbítandó adatsorkulcsok teljes körű felsorolása a 3. függelékben található.
2. szakasz Az attribútumok
A kulcsot meghatározó nyolc dimenzión kívül attribútumkészlet is meghatározásra került (8 14). Ezeket a továbbított információk különböző szintjein alkalmazzák:
2. TÁBLÁZAT
A strukturális pénzügyi mutatószámok kulcscsaládja (ECB_SSI1): Kódolt és kódolatlan attribútumok
|
Hozzárendelés szintje |
Statisztikai fogalom |
Érték formátuma |
Kódlista |
||
|
Attribútumok rokoni szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) |
|||||
|
Rokon |
TITLE_COMPL |
Cím kiegészítője |
AN..1050 |
Kódolatlan |
|
|
Rokon |
UNIT |
Egység |
AN..12 |
CL_UNIT |
Egység kódlista (BIS, EKB, Eurostat BoP) |
|
Rokon |
UNIT_MULT |
Egységszorzó |
AN..2 |
CL_UNIT_MULT |
Egységszorzó kódlistája (BIS, EKB, Eurostat BoP) |
|
Rokon |
DECIMALS |
Tizedesek |
N1 |
CL_DECIMALS |
Tizedesek kódlistája (BIS, EKB) |
|
Rokon |
TITLE |
Cím |
AN..70 |
Kódolatlan |
|
|
Rokon |
NAT_TITLE |
Cím nemzeti nyelven |
AN..350 |
Kódolatlan |
|
|
Rokon |
COMPILATION |
Összeállítás |
AN..1050 |
Kódolatlan |
|
|
Rokon |
COVERAGE |
Lefedettség |
AN..350 |
Kódolatlan |
|
|
Attribútumok idŐsor szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) |
|||||
|
Idősorok |
COLLECTION |
Adatgyűjtés azonosítója |
AN1 |
CL_COLLECTION |
Adatgyűjtés azonosítója kódlista (BIS, EKB) |
|
Idősorok |
AVAILABILITY |
Hozzáférhetőség |
AN1 |
CL_AVAILABILITY |
Szervezeti hozzáférhetőség kódlista (BIS, EKB) |
|
Idősorok |
DOM_SER_IDS |
Belföldi tételek azonosítója |
AN..70 |
Kódolatlan |
|
|
Idősorok |
BREAKS |
Törések |
AN..350 |
Kódolatlan |
|
|
Attribútumok megfigyelési szinten (a fő ARR szegmens adataival együtt továbbítva) |
|||||
|
Megfigyelés |
OBS_STATUS |
Megfigyelési státus |
AN1 |
CL_OBS_STATUS |
Megfigyelési státus kódlistája (BIS, EKB, Eurostat BoP) |
|
Megfigyelés |
OBS_CONF |
Megfigyelés bizalmas jellege |
AN1 |
CL_OBS_CONF |
Megfigyelés bizalmas jellege kódlista (Eurostat BoP, EKB) |
|
Megfigyelés |
OBS_PRE_BREAK |
Törés előtti megfigyelési érték |
AN..15 |
Kódolatlan |
|
|
Megfigyelés |
OBS_COM |
Megfigyelési megjegyzés |
AN..350 |
Kódolatlan |
|
Minden attribútumot jellemeznek továbbá technikai tulajdonságok is, amelyek az alábbi táblázatban találhatók.
3. TÁBLÁZAT
Az NKB-k adatszolgáltatása az EKB számára. Közös attribútumtulajdonságok az ECB_SSI1 kulcscsalád esetében
|
|
Státus |
Az első értéket … (10) határozta meg |
NKB-k által módosítható |
|
TITLE_COMPL |
M |
EKB |
Nem |
|
UNIT |
M |
EKB |
Nem |
|
UNIT_MULT |
M |
EKB |
Nem |
|
DECIMALS |
M |
EKB |
Nem |
|
TITLE |
C |
EKB |
Nem |
|
NAT_TITLE |
C |
NKB |
Igen |
|
COMPILATION |
C |
NKB |
Igen (9) |
|
COVERAGE |
C |
NKB |
Igen (9) |
|
COLLECTION |
M |
EKB |
Nem |
|
AVAILABILITY |
M |
EKB/NKB |
Igen |
|
DOM_SER_IDS |
C |
NKB |
Igen |
|
BREAKS |
C |
NKB |
Igen |
|
OBS_STATUS |
M |
NKB |
Igen |
|
OBS_CONF |
C |
NKB |
Igen |
|
OBS_PRE_BREAK |
C |
NKB |
Igen |
|
OBS_COM |
C |
NKB/EKB |
Igen |
|
|
M: Kötelező, C: Feltételes |
|
|
Az alábbiakban az attribútumok ismertetése található, szükség esetén a vonatkozó kódlistával együtt (nagybetűkkel jelölve, azaz CL_****).
2.1. szakasz: Attribútumok rokoni szinten
Kötelező:
|
— |
TITLE_COMPL (kódolatlan): Ezt az attribútumot az EKB állapítja meg, tárolja és terjeszti (angol nyelven, maximális hossza 1 050 karakter). Ha egy NKB módosítani kívánja az attribútumot, akkor revízióra az EKB-val folytatott egyeztetést követően van lehetőség, a revíziót azonban az EKB végzi. |
|
— |
UNIT (kódlista: CL_UNIT): Ez az attribútum a szolgáltatott adatok mértékegységét adja meg. A részt vevő tagállamok euróban jelentik azon tételek adatait, amelyek esetében ez alkalmazható, az EKB pedig »EUR«-ra állítja be ezt az attribútumot (DENOM = »EUR«). A nem részt vevő tagállamok esetében az attribútum értéke a megfelelő nemzeti devizával egyenlő. Az abszolút értékekben jelentett adatsorok és az index esetében az EKB »UNITS« értékre állítja be ezt az attribútumot, a százalékban kifejezett adatsorok esetében pedig »PC« értékre. |
|
— |
UNIT_MULT (kódlista: CL_UNIT_MULT): Ez az attribútum azt mutatja meg, hogy az adatsort milliókban (UNIT_MULT = »6«), milliárdokban (UNIT_MULT = »9«) stb. fejezték-e ki. Az NKB-k a hitelintézetek mérlegtételeire vonatkozó adatokat milliókban adják meg, és az EKB az értéket 6-ra állítja be (UNIT_MULT = »6«). Az abszolútszámokban, százalékban vagy indexben kifejezett adatsorok esetében az EKB 0-ra állítja be az értéket (UNIT_MULT = »0«). |
|
— |
DECIMALS (kódlista: CL_DECIMALS): Ez az attribútum a megfigyelések értékeire adott tizedes helyek számát mutatja meg, az NKB-k a mérlegstatisztika adatsorait és az abszolút számokat képviselő adatsorokat 0 tizedesjeggyel adják meg, és az EKB ezen adatsorok esetében az attribútum értékét 0-ra állítja be (ezért DECIMALS = »0«). Az indexet és a százalékos adatsorokat négy tizedesjeggyel kell megadni, és az EKB ezen adatsorok esetében az attribútum értékét 4-re állítja be (ezért DECIMALS = »4«). |
Feltételes:
|
— |
TITLE (kódolatlan): A cím adatsor legfeljebb 70 karaktert engedélyez. A korlátozott terjedelem figyelembevételével helyette inkább a TITLE COMPLEMENT attribútum használatos kötelező attribútumként. A jövőben a TITLE attribútumot rövid címek készítésére lehetne felhasználni. |
|
— |
NAT_TITLE (kódolatlan): Az NKB-k ezt az attribútumot a nemzeti nyelven készített pontos leírásokhoz és egyéb kiegészítő vagy megkülönböztető specifikációkhoz használhatják. Bár a nagy- és kisbetűs írásmód nem okoz problémát, az ékezetes karakterek és a kiterjesztett alfanumerikus jelek továbbítása a rendszeres használatot megelőzően további vizsgálatokat igényel. |
|
— |
COMPILATION (kódolatlan): Ez az attribútum az összeállítási módszerek, súlyozás, statisztikai eljárások, indextípus stb. részletes szöveges magyarázatára szolgál:
|
|
— |
COVERAGE (kódolatlan): Ez az attribútum az adatszolgáltatók körét, és a különböző közvetítői kategóriák tekintetében a lefedettséget mutatja. Az attribútum ismerteti a közvetítő típusát a különböző mutatószámok esetében. Ha ismert, hogy a lefedettség csak részleges, a piaci részesedésekről becslést kell készíteni. Jelezni kell azt is, hogy az adatokat bruttósították-e. |
2.2. szakasz: Attribútumok idősorszinten
Kötelező:
|
— |
COLLECTION (kódlista: CL_COLLECTION): Ez az attribútum a megfigyelések összegyűjtésének idejére ad magyarázatot (pl. az időszak eleje, közepe vagy vége), illetve jelzi, hogy az adatok átlagok-e, a legmagasabb vagy legalacsonyabb értékek egy adott időszakban, stb. Az EKB az SSI adatsort az »időszak végére« állítja be (COLLECTION = »E«). |
|
— |
AVAILABILITY (kódlista: CL_AVAILABILITY): Ez az attribútum azon intézményeket adja meg, amelyek számára az adatok hozzáférhetővé tehetők. Ha egyedi megfigyelések tekintetében az információk különleges kezelésére van szükség, az OBSERVATION CONFIDENTIALITY attribútum használható (lásd lejjebb). |
Feltételes:
|
— |
DOM_SER_IDS (kódolatlan): Ez az attribútum lehetővé teszi az országos adatbázisokban alkalmazott kódokra való hivatkozást a megfelelő adatsor azonosításához (országos hivatkozási kódokat alkalmazó képletek is megadhatók). |
|
— |
BREAKS (kódolatlan): Ez az attribútum az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállítása során előforduló töréseket és fontosabb időbeli változásokat ismerteti. Törés esetén ajánlatos jelezni, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak (legfeljebb 350 karakter). |
2.3. szakasz: Attribútumok megfigyelési szinten
Kötelező:
|
— |
OBS_STATUS (kódlista: CL_OBS_STATUS): Az NKB-k minden jelzett megfigyeléshez megfigyelésistátus-adatot jelentenek. Ez az attribútum kötelező, és minden egyedi megfigyelés esetén az adatokkal együtt szolgáltatni kell. Ha az NKB-k felülvizsgálják ezen attribútum értékét, mind a megfigyelési értéket (akkor is, ha változatlan), mind az új megfigyelési státus jelzését ismételten továbbítani kell. Az alábbi listában az attribútumoknak e statisztikák céljából várható értékei (a megállapodás szerinti hierarchiának megfelelően) szerepelnek:
|
|
— |
Ha egy megfigyelést két jellemző is minősít, akkor a lényegesebbet kell jelenteni. Ha például egy megfigyelés mind ideiglenes érték, mind becslés eredménye, akkor a »becslés« tulajdonság élvez prioritást, és az »E« jelzés alkalmazandó. |
Feltételes:
|
— |
OBS_CONF (kódlista: CL_OBS_CONF): Amennyiben valamelyik NKB különbséget kíván tenni egy vagy több egyedi megfigyelés bizalmas jellege között, akkor az OBSERVATION CONFIDENTIALITY attribútumot használhatja. Ennek az attribútumnak az értéke (ha van) akkor módosítható, amikor az információk küldője továbbítja az adatokat. |
|
— |
OBS_PRE_BREAK (kódolatlan): Ez az attribútum a törés előtti értéket tartalmazza, amely a megfigyeléshez hasonlóan számmező. Akkor kell jelezni, amikor egy adatsor megtörik. |
|
— |
OBS_COM (kódolatlan): Ez az attribútum megfigyelésszintű szöveges megjegyzések készítésére használható (pl. egy egyedi megfigyeléshez adatok hiányában készített becslés vagy feltételezés bemutatása, egy lehetséges szokatlan megfigyelés okának magyarázata vagy a szolgáltatott adatsorok változásának részletezése). |
Tranzakció miatti kiigazító adatokat, amennyiben hozzáférhetők, a 17., 19., 21., 24. és 26. mutatószám tekintetében kell szolgáltatni. A tranzakció miatti kiigazítások az árváltozás miatti átértékelődésekre, hitelek leírására és átsorolásokra vonatkoznak.
3. szakasz: Revíziós politika
Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk a szolgáltatott adatokat. Ilyen esetben az alábbi általános elveket kell alkalmazni:
|
— |
a rendszeres évi adattovábbításkor az utolsó év adatai mellett mind »közönséges« (azaz az előző év adatainak revíziója), mind »visszamenőleges« revíziók küldhetők, |
|
— |
olyan visszamenőleges revíziók, amelyek jelentősen javítják az adatok minőségét, kivételesen év közben is elfogadhatók, |
|
— |
jelentős revízió esetén indokolást kell küldeni az EKB-nak. |
3. függelék
1 TÁBLÁZAT
Állományadatok
Adatsorkulcsok a strukturális pénzügyi mutatószámok számára
|
Mutatószámok |
1. Belföldi terület |
2. Egyéb EGT országok |
3. EGT-n kívüli országok |
|||
|
Hitelintézetek |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok |
Hitelintézetek |
Hitelintézetek |
|||
|
Összesen |
Biztosítótársaságok |
Nyugdíjalapok |
||||
|
Hitelintézetek által foglalkoztatottak száma |
S1 |
|
||||
|
Hitelintézetek fióktelepeinek száma |
S2 |
|
S3 |
S4 |
||
|
Hitelintézetek leányvállalatainak száma |
|
S5 |
S6 |
|||
|
Hitelintézetek összes eszközének Herfindahl indexe (CR5) |
S7 |
|
||||
|
5 legnagyobb HI részesedése az összes eszközből |
S8 |
|
||||
|
Összes eszköz (8 14) |
|
S9* |
S10 |
S11 |
|
|
|
Fióktelepek összes eszköze |
|
S12 |
S13 |
|||
|
Leányvállalatok összes eszköze |
|
S14 |
S15 |
|||
2. TÁBLÁZAT
Kiigazító adatok
Adatsorkulcsok a strukturális pénzügyi mutatószámok számára
|
Mutatószámok |
1. Belföldi terület |
2. Egyéb EGT országok |
3. EGT-n kívüli országok |
|||
|
Hitelintézetek |
Biztosítótársaságok és nyugdíjalapok |
Hitelintézetek |
Hitelintézetek |
|||
|
Összesen |
Biztosítótársaságok |
Nyugdíjalapok |
||||
|
Átsorolások és egyéb kiigazítások |
||||||
|
Összes eszköz |
|
S16 |
S17 |
S18 |
|
|
|
Fióktelepek összes eszköze |
|
S19 |
S20 |
|||
|
Leányvállalatok összes eszköze |
|
S21 |
S22 |
|||
|
Egyéb árváltozás miatti átértékelési kiigazítások |
||||||
|
Összes eszköz |
|
S23 |
S24 |
S25 |
|
|
|
Fióktelepek összes eszköze |
|
S26 |
S27 |
|||
|
Leányvállalatok összes eszköze |
|
S28 |
S29 |
|||
|
A nem részt vevő tagállamok és 2001. előtt Görögország esetében az adatsorkulcs utolsó dimenziójában a devizanem megnevezéseként »E« helyett az »N« kód alkalmazandó. |
||||||
(1) Ezt a változót az Eurostat is begyűjti, de hosszú határidővel. Az Eurostat a kirendeltség alábbi meghatározását alkalmazza. »Földrajzilag meghatározott helyen elhelyezkedő vállalkozás vagy annak egy része (pl. műhely, gyár, raktár, iroda, bánya vagy lerakat). Ezen a helyen vagy erről a helyről gazdasági tevékenység folyik, amelynek keretében – néhány kivételtől eltekintve – egy vagy több személy (akár csak részmunkaidőben) egy és ugyanannak a vállalatnak dolgozik.« V.ö. Eurostat, A hitelintézetekre vonatkozó statisztikai módszertani kézikönyv, 1.8. változat, 2001. december, 11. és 23. o. Ez a kézikönyv az Eurostattól – kizárólag angolul – beszerezhető.
(2) Ezt a mutatószámot az Eurostat is begyűjti, amely az alábbi meghatározást alkalmazza: »A foglalkoztatott személyek száma úgy határozható meg, mint azoknak a személyeknek a teljes létszáma, akik a megfigyelési egységben dolgoznak (beleértve a dolgozó tulajdonosokat, az egységben rendszeresen dolgozó partnereket és a nem fizetett dolgozó családtagokat), valamint azokat a személyeket, akik az egységen kívül dolgoznak, de oda tartoznak, és onnan kapják fizetésüket (pl. értékesítési ügynökök, kézbesítő személyzet, javító és karbantartó csoportok). Magába foglalja a rövid időre távol tartózkodó személyeket (pl. betegszabadság, fizetett szabadság vagy különleges távollét), valamint a sztrájkolókat, de a bizonytalan időre távol lévőket nem. Szintén magába foglalja a részmunkaidőben foglalkoztatottakat, akiket az adott ország jogszabályai annak tekintenek, és akik szerepelnek a bérlistán, és a bérlistán szereplő idénymunkásokat, szakmunkástanulókat, illetve otthon dolgozókat. A foglalkoztatott személyek száma nem foglalja magába az egység számára más gazdasági szervezetek által biztosított munkaerőt, azokat a személyeket, akik javítási vagy karbantartási munkákat végeznek az adott egységnél más gazdasági szervezetek megbízásából, valamint a kötelező katonai szolgálatot teljesítő személyeket. A nem fizetett dolgozó családtagok azok a személyek, akik az egység tulajdonosával élnek együtt, és rendszeresen az egység számára dolgoznak, de nincs szerződésük, és nem kapnak állandó összeget elvégzett munkájukért. Ez azokra a személyekre korlátozódik, akik nem szerepelnek egy másik egység bérlistáján főfoglalkozásúként. Megjegyzés: Az adatok összehasonlíthatóságának ellenőrzése érdekében jelezni szükséges, hogy az önkéntes dolgozók szerepelnek-e ebben a címben vagy sem. (A strukturális gazdasági statisztikák jellemző tulajdonságainak meghatározásáról szóló 2700/98/EK bizottsági rendelet, 16110 kód). Megjegyzések: A vállalati szintű felosztást vállalkozási csoportok esetében felosztási kulcs segítségével kell elvégezni (az ügyvezető igazgatók beleértendők, a nem alkalmazott ügynökök viszont nem). A foglalkoztatott személyek létszámát éves átlagban kell meghatározni.« V.ö. Eurostat: A hitelintézetekre vonatkozó statisztikai módszertani kézikönyv, 1.8. változat, 2001. december, 34. o.)
(3) Egy kivételt azonban engedélyez az EKB/2001/13 rendelet, a hitelintézetek csoportjai esetében konszolidált mérlegadatok szolgáltathatók (pl. a Rabobank esete Hollandiában).
(4) Az e mutatószámnak megfelelő ESA 95 szektor az S. 125a. Az »ESA 95« az Európai Elszámolási Rendszer 1995, amelyet a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismertet.
(5) HL L 228., 1973.8.16., 3. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
(6) HL L 63., 1979.3.13., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
(7) Az ennek a mutatószámnak megfelelő ESA 95 szektor az S. 125b.
(8) Az attribútumok olyan statisztikai fogalmak, amelyek kiegészítő kódolt (pl. az egység) vagy kódolatlan (pl. az összeállítási módszer) információt nyújtanak a továbbított adatokhoz. A »kötelező« jelleg az olyan attribútumokra vonatkozik, amelyeknek minden partner ismeri az értékeit. A »feltételes« jelleg az olyan attribútumokra vonatkozik, amelyeket csak akkor kell meghatározni, ha azok az adatszolgáltató intézményben ismertek (pl. belföldi adatsorok azonosítása) vagy értelmezhetők (pl. összeállítás, törés). Az attribútumértékeket csak akkor kell továbbítani, ha első alkalommal határozzák meg azokat, vagy ha változnak. Csak a megfigyelési státus van jelen minden adatcserében, minden megfigyeléshez kapcsolódóan.
(9) A változásokról faxon/e-mailen értesíteni kell a felelős EKB osztályát.
(10) Az EKB az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti.
(11) Amennyiben a helyi piaci gyakorlat vagy jogi szabályozás következtében egy adatsor (vagy annak egy része) nem alkalmazható (az értékelendő jelenség nem létezik), hiányzó adatot kell jelenteni (»–«) »M« megfigyelési státussal.
(12) Amennyiben a helyi statisztikai feltételek következtében egy adatsor adatait egyes időpontokban vagy a teljes idősor ideje alatt nem gyűjtik össze (az értékelendő jelenség létezik, de statisztikailag nem kísérik figyelemmel), minden időszakban hiányzó adatot kell jelenteni (»–«) »L« megfigyelési státussal.
(13) Ezek a megfigyelések egy későbbi szakaszban kapnak végleges értéket (»A« megfigyelési státus). Az új felülvizsgált értékek a korábbi ideiglenes megfigyelések helyébe lépnek.
(14) A nem részt vevő tagállamok és 2001 előtt Görögország esetében az adatsorkulcs utolsó dimenziójában a devizanem megnevezéseként »E« helyett az »N« kód alkalmazandó.
III. MELLÉKLET
„IX. MELLÉKLET
ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ ESŐ TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
Jelentési rendszer
|
1. |
Az e mellékletben felsorolt tájékoztató adatok a XIII. mellékletben ismertetett mérlegstatisztikai kulcscsaládhoz tartoznak. Ezen adatsorokat havi gyakorisággal (I. és II. szakaszban foglalt tételek) vagy negyedéves gyakorisággal (III. szakaszban foglalt tételek), a monetáris pénzügyi intézmények (MPI-k) mérlegére vonatkozó kötelező havi statisztikákkal azonos határidővel kell jelenteni az EKB/2003/13 rendelettel összhangban. |
I. A monetáris aggregátumok és ellentételek levezetésére és értékelésére szolgáló tájékoztató adatok
|
2. |
A monetáris aggregátumok és az euro-övezet és a monetáris unió pénzügyi elszámolásai (MUFA) összeállítása céljából a nemzeti központi bankok (NKB-k) statisztikai információkat szolgáltatnak a »forgalomban levő készpénz«, a »hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok« és az »egyéb eszközök/források« kiegészítő részletezéséről. E kiemelt prioritást élvező tájékoztató adatok a lenti A. és B. táblázatban vastagon keretezve találhatók. A többi tájékoztató adatra az MPI mérlegstatisztikák részletesebb elemzése érdekében van szükség. |
3. Forgalomban levő készpénz, ebből euro-bankjegyek, nemzeti fizetőeszközben kibocsátott bankjegyek, érmék, euro pénzérmék, nemzeti fizetőeszközben kibocsátott érmék (M1-M5)
|
— |
Az euro-bankjegyek (M1) a »forgalomban levő készpénz« sorba tartozó, kibocsátott euro-bankjegyek. |
|
— |
A nemzeti fizetőeszközben kibocsátott bankjegyek (M2) az NKB-k által 2002. január 1. előtt megszűnt euro tagdevizában kibocsátott bankjegyek, amelyeket az NKB-knál még nem váltottak be. Az ezekre vonatkozó adatokat 2002. januárjától, legalább 2002 folyamán szolgáltatni kell. |
|
— |
Az érmék (M3) a nemzeti hatóságok (NKB-k/központi kormányzatok) által akár euróban, akár nemzeti fizetőeszközben kibocsátott (még vissza nem váltott), és az NKB-k mérlegében a »forgalomban levő készpénz« tétel részeként kimutatott érmemennyiség. |
|
— |
Az euróban kibocsátott érmék (M4) a nemzeti hatóságok (NKB-k/központi kormányzatok) által euróban kibocsátott érmék. |
|
— |
A nemzeti fizetőeszközben kibocsátott érmék (M5) a nemzeti hatóságok (NKB-k/központi kormányzatok) által 2002. január 1. előtt megszűnt euro tagvalutában kibocsátott érmék, amelyeket az NKB-knál még nem váltottak be. |
4. Az Európai Központi Bank (EKB)/NKB-k által kibocsátott, átruházható értékpapírok tulajdonosai (M6 – M8)
Az EKB/NKB-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyeket a rezidens tulajdonosok alapján a következő hármas tagolás szerint részleteztek: belföldi/egyéb részt vevő tagállamok/külföld.
5. Felhalmozott betéti kamat (M9, M38)
A betétek után fizetendő kamatot a keletkezéskor veszik nyilvántartásba (azaz időbeli elhatárolási alapon), nem annak kifizetésekor (azaz pénzforgalmi alapon).
6. Felhalmozott hitelkamat (M38, M42)
A hitelek után kapott kamatot esedékességkor veszik nyilvántartásba (azaz időbeli elhatárolási alapon), nem annak megfizetésekor (azaz pénzforgalmi alapon).
A. TÁBLÁZAT
EKB/NKB-k adatai (állományok) (1)
|
|
Belföldi |
Egyéb részt vevő tagállamok |
Külföld |
Egyéb |
||
|
FORRÁSOK |
||||||
|
8. Forgalomban levő készpénz |
||||||
|
Ebből bankjegy |
|
|||||
|
|
M1 |
||||
|
|
M2 |
||||
|
Ebből érmék |
|
M3 |
||||
|
|
M4 |
||||
|
|
M5 |
||||
|
11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok |
||||||
|
legfeljebb 1 éves |
M6 |
M7 |
M8 |
|
||
|
14. Egyéb források |
||||||
|
Ebből felhalmozott betéti kamat |
|
M9 |
||||
|
Ebből átvezetési tételek |
|
M10 |
||||
|
Ebből függő tételek |
|
M11 |
||||
|
Ebből pénzügyi derivatívák |
|
M12 |
||||
|
Ebből az euro-rendszeren belül az euro-bankjegyek elosztásából származó kötelezettségek |
M13 |
|
||||
|
ESZKÖZÖK |
||||||
|
7. Egyéb eszközök |
||||||
|
Ebből felhalmozott hitelkamat |
|
M14 |
||||
|
Ebből átvezetési tételek |
|
M15 |
||||
|
Ebből függő tételek |
|
M16 |
||||
|
Ebből pénzügyi derivatívák |
|
M17 |
||||
|
Ebből az euro-rendszeren belül az euro-bankjegyek elosztásából származó követelések |
M18 |
|
||||
B. TÁBLÁZAT
Egyéb MPI-k adatai (állományok) (4)
|
|
Belföldi |
Egyéb részt vevő tagállamok |
Külföld |
Egyéb |
|
FORRÁSOK |
||||
|
11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok |
||||
|
legfeljebb 1 éves |
M19 |
M20 |
M21 |
|
|
Euro |
M22↑ |
M23↑ |
M24↑ |
|
|
Egyéb devizák |
M25↑ |
M26↑ |
M27↑ |
|
|
1 és 2 év közötti |
M28 |
M29 |
M30 |
|
|
Euro |
M31↑ |
M32↑ |
M33↑ |
|
|
Egyéb devizák |
M34↑ |
M35↑ |
M36↑ |
|
|
13. Tőke és tartalékok |
||||
|
Ebből céltartalékok |
|
M37 |
||
|
14. Egyéb források |
||||
|
Ebből felhalmozott betéti kamat |
|
M38 |
||
|
Ebből átvezetési tételek |
|
M39 |
||
|
Ebből függő tételek |
|
M40 |
||
|
Ebből pénzügyi derivatívák |
|
M41 |
||
|
ESZKÖZÖK |
||||
|
7. Egyéb eszközök |
||||
|
Ebből felhalmozott hitelkamat |
|
M42 |
||
|
Ebből átvezetési tételek |
|
M43 |
||
|
Ebből függő tételek |
|
M44 |
||
|
Ebből pénzügyi derivatívák |
|
M45 |
||
7. Egyéb eszközök/források, ebből az euro-bankjegyek elosztásából származó, az euro-rendszeren belüli kötelezettségek (M13. sor)/követelések (M18. sor)
Az euro-rendszerrel szembeni nettó pozíciók, amelyek a következőkből erednek: 1) az EKB által kibocsátott euro-bankjegyek szétosztása (a teljes kibocsátás 8 %-a); és 2) a tőkerészesedési mechanizmus (»capital share mechanism«) alkalmazása. Az egyes NKB-k és az EKB nettó tartozik vagy követel pozíciójának leosztása akár a mérleg eszköz-, akár forrásoldalára a jel szerint történik, azaz az euro-rendszerrel szembeni pozitív nettó pozíció a mérleg eszközoldalán jelenik meg, a negatív nettó pozíció pedig a forrásoldalon.
8. Az egyéb MPI-k által kibocsátott, lejárat (M19–M21. és M28–M30. sor) majd devizanem (M22–M27. és M31–M36. sor) szerint részletezett, átruházható értékpapírok tulajdonosai
Az egyéb MPI-k által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és pénzpiaci papírok, amelyeket a rezidens tulajdonosok szerint a következő hármas tagolásban részleteztek: belföldi/egyéb részt vevő tagállamok/külföld. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és pénzpiaci papírok adatait lejárat szerinti részletezésben (legfeljebb egyéves, egy éven túli és legfeljebb kétéves) és devizanem szerinti további részletezésben (euro, egyéb devizák) kell megadni.
II. Tájékoztató adatok az MPI-kamatláb statisztikák súlyozásához szükséges információk levezetésére
|
9. |
Az MPI-kamatlábakra (a továbbiakban »MPIR«) vonatkozó statisztika rendszeres elkészítésének céljából (5) súlyozási információkra van szükség az országos MPIR-statisztikák összevonásához euro-övezetre érvényes MPIR-statisztikává. Az NKB-k adatszolgáltatási terheinek csökkentése érdekében olyan döntés született, amelynek értelmében az állományokkal kapcsolatos MPIR-statisztikák, valamint az új szerződésekre alkalmazott, kiválasztott MPIR-statisztikák súlyainak megállapításához elsődleges forrásként az NKB-k által a mérlegstatisztikákkal összefüggésben már szolgáltatott statisztikai adatokat kell felhasználni. |
|
10. |
Az EKB/2001/13 rendelet értelmében jelentett adatok alapján az új szerződésekre és az állományokra vonatkozó betéti kategóriák súlyozása könnyen levezethető az MPI-k mérlegstatisztikáiból. Az állományok területén azonban a hiteleket képviselő instrumentumkategóriák (6) esetében a kötelező mérlegadatok nem teszik lehetővé a pontos áttekintést. |
|
11. |
E hiteleket képviselő instrumentumkategóriák esetében a (kötelező) mérlegtétel-adatsorok minden tranzakciós devizanemet tartalmaznak, ezzel szemben az MPIR-statisztikák csak az euróban nyújtott hiteleket veszik figyelembe. Az EKB/2001/13 rendelet értelmében kizárólag az euróra – mint a tranzakció devizanemére – vonatkozó mérlegtétel-adatsorok állnak rendelkezésre a megkövetelt szektor szerinti részletezésben, de lejárat szerinti megkülönböztetés és (a háztartások szektoron belül) a hitel típusának megjelölése nélkül. |
|
12. |
Ezért e hitelkategóriák esetében a súlyozás a valamennyi devizanemben kiadott hitelekre vonatkozó mérlegadatokon alapul. Az adatsorokat azonban ki kell igazítani az euro összes tranzakciós devizanemen belüli részesedése alapján. |
|
13. |
Kétoldalú kapcsolatok következtében azonban néhány NKB (jelenleg: Belgium, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Ausztria, Portugália, Finnország és Hollandia a nem pénzügyi intézmények részére nyújtott kölcsönök vonatkozásában) olyan helyzetben van, hogy az euróban nyújtott hitelek kívánt részletezését is szolgáltathatja. Ebből a célból az alábbi tájékoztató adatok készültek: |
C. TÁBLÁZAT
Egyéb MPI-k adatai (állományok)
|
Az egyéb MPI-k által az »egyéb rezidensek« jelzett kategóriáinak euróban nyújtott hitelek |
||||
|
ESZKÖZÖK |
Nem pénzügyi váll. (S.11) |
Háztartások stb. (S.14 + S.15) |
||
|
Fogyasztói hitel |
Lakáscélú hitel |
Egyéb (maradék) |
||
|
A. Belföldi |
||||
|
Hitelek |
|
|||
|
ebből euro |
|
|||
|
legfeljebb 1 éves |
M46 |
M47 |
M48 |
M49 |
|
1 és 5 év közötti |
M50 |
M51 |
M52 |
M53 |
|
5 éven túli |
M54 |
M55 |
M56 |
M57 |
|
B. Egyéb részt vevő tagállamok |
||||
|
Hitelek |
|
|||
|
ebből euro |
|
|||
|
legfeljebb 1 éves |
M58 |
M59 |
M60 |
M61 |
|
1 és 5 év közötti |
M62 |
M63 |
M64 |
M65 |
|
5 éven túli |
M66 |
M67 |
M68 |
M69 |
III. A MUFA összeállításához szükséges tájékoztató adatok
|
14. |
A monetáris és bankstatisztikai (MBS) tájékoztató adatok a rendszeres negyedéves MUFA összeállításához szükségesek. Pénzügyi elszámolások céljaira a jelenlegi MBS adatszolgáltatás alapján szolgáltatott adatok további, instrumentumkategóriák és rezidens tulajdonosok szerinti bontását is be kell nyújtani. |
|
15. |
Az állományokra és a tranzakciókra vonatkozó adatok a pénzügyi elszámolások céljaira szükségesek. A pénzügyi elszámolások követelményeinek az MBS keretbe integrálása érdekében a további pénzügyi elszámolások adatsorokhoz kapcsolódó, tranzakciók miatti kiigazítások, azaz átsorolások, átértékelődések, árfolyamváltozás miatti átértékelődések) szükségesek. |
|
16. |
Az értékelési szabályok értelmében az e szakasz alapján szolgáltatandó bármely további adatot ugyanazon értékelési és számviteli szabályok alapján kell benyújtani, mint az EKB/2001/13 rendelet alapján szolgáltatott adatokat. Végül, a MBS vonatkozásában új azonosító kódokat alkottak, és megfelelő jelentéstételi (például a határidőkre vonatkozóan) és ellenőrzési szabályok kerültek meghatározásra a többi meglévő adat vonatkozásában. Ebből a célból az alábbi tájékoztató adatok kerültek meghatározásra: |
D. TÁBLÁZAT
Negyedéves adatok: NKB-k/EKB/más MPI-k adatai (állományok)
|
|
Belföldi |
Egyéb részt vevő tagállamok |
Külföld |
Egyéb |
||
|
Összes |
amelyből: központi kormányzat |
Összes |
amelyből: központi kormányzat |
|||
|
14. Egyéb források |
||||||
|
Háztartások nettó részesedése a nyugdíjalapok tartalékaiból |
|
M70 |
||||
|
ESZKÖZÖK |
||||||
|
3. Nem részvény értékpapírok |
||||||
|
Legfeljebb 1 éves |
|
M71 |
|
M72 |
M73 |
|
|
amiből: euro |
|
M74 |
|
M75 |
M76 |
|
|
1 éven túli |
|
M77 |
|
M78 |
M79 |
|
|
amiből: euro |
|
M80 |
|
M81 |
M82 |
|
|
5. Részvények és egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok |
||||||
|
Jegyzett részvények |
M83 |
|
M84 |
|
M85 |
|
|
Befektetési alapok (nem PPA) befektetési jegyei |
M86 |
|
M87 |
|
M88 |
|
|
7. Egyéb eszközök |
||||||
|
Előre befizetett biztosítási díjak és függő károk tartalékai |
|
M89 |
||||
17. Háztartások nettó részesedése a nyugdíjalapok tartalékaiból (M70)
Az MPI-k háztartásokkal szemben fennálló, a munkavállalók részére nyújtandó nyugdíjra vonatkozó technikai előírásokban testet öltő kötelezettsége. Ez tipikusan a nem független külső intézmények kezelésébe adott munkavállalói nyugdíjalapokra vonatkozik.
18. Nem részvény értékpapírok
Az EKB/2001/13 rendeletben nem szereplő szektor és lejárat szerinti bontás szolgáltatása kötelező. Ide tartoznak a legfeljebb 1 éves lejáratú, a központi kormányzat által kibocsátott nem részvény értékpapírok (belföldi kibocsátású: M71, M74, egyéb részt vevő tagállamokban kibocsátott: M72, M75), és a külföldi kibocsátású (M73, M76), illetve az 1 éven túli lejáratú, a központi kormányzat által kibocsátott nem részvény értékpapírok (belföldi kibocsátású: M77, M80, egyéb részt vevő tagállamokban kibocsátott: M78, M81), illetve külföldi kibocsátású (M79, M82).
19. Részvények és egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok
Külön, a jegyzett részvényekre és a befektetési alapok befektetési jegyeire (pénzpiaci alapok befektetési jegyei kivételével) vonatkozó információk, a tulajdonosok honossága szerinti bontásban. A jegyzett részvények (M83-M85) olyan részvények, amelyek árfolyamát elismert tőzsdén vagy másodlagos piacon jegyzik. A befektetési alapok befektetési jegyei (M86-M88), amelyeket valamely befektetési alap részvényeinek is neveznek, olyan részvények, amelyeket egy szervezett pénzpiaci ügylet keretében a befektetők pénzeszközeinek összegyűjtése céljából bocsátanak ki valamely, az MPI szektor keretébe nem tartozó pénzügyi vagy nem pénzügyi eszköz megszerzésére.
20. Előre befizetett biztosítási díjak és függő károk tartalékai (M89)
Ezen adatok a bruttó biztosítási díjak MPI-k által fizetett részét mutatják meg, amelyet a következő elszámolási időszakra el kell különíteni, az MPI-k fennálló követeléseivel együtt.”
(1) Az EKB és az NKB közötti kétoldalú megállapodás alapján flow-adatok szolgáltathatók.
(2) Amennyiben rendelkezésre áll.
(3) Amennyiben rendelkezésre áll.
A kiemelt prioritású tételeket a vastagon keretezett rovatok tartalmazzák.
(4) Az EKB és az NKB közötti kétoldalú megállapodás alapján flow-adatok szolgáltathatók.
A kiemelt prioritású tételeket a vastagon keretezett rovatok tartalmazzák.
Amennyiben az EKB és az NKB megállapodik, a vastagon keretezett, nyíllal (↑) jelölt rovatokat nem kell az NKB-nak kitöltenie, ha az EKB más adatforrásokat használ.
(5) Az EKB/2001/18 rendeletnek megfelelően.
(6) Lásd az EKB/2001/18 rendelet II. mellékletének 1. függelékét: 6–14. mutatószám.
IV. MELLÉKLET
„XIII. MELLÉKLET
A STATISZTIKAI ADATOK ELEKTRONIKUS CSERÉJÉRE VONATKOZÓ JELENTÉSI ELŐÍRÁSOK
AZ EKB MÉRLEGSTATISZTIKÁJA
A KULCSCSALÁD AZONOSÍTÓJA: ECB_BSI1
MPIi-mérlegstatisztika a konszolidált mérleg összeállítása céljára
1. Az EKB BSI1 kulcscsalád és a hozzá kapcsolódó kódlisták
A mérlegstatisztikai kulcscsalád a monetáris pénzügyi intézményi (MPI) szektor által az Európai Központi Banknak (EKB) jelentett euro-övezetre vonatkozó harmonizált mérlegstatisztikához kapcsolódik. Az egyedi MPI-ktől (a nemzeti központi bankok (NKB-k) kivételével) származó, mérlegtételekre vonatkozó adatokat országos szinten az NKB-k összegyűjtik és aggregálják. Az NKB-k és az EKB összeállítják saját mérlegstatisztikájukat is. Az NKB-k elkülönítetten szolgáltatnak bruttó adatokat az NKB-k/EKB, illetve az egyéb MPI-k (a továbbiakban »EMPI-k«) mérlegstatisztikájáról az EKB-nak, amely ezt követően először országonként készíti el az MPI-szektor összevont mérlegét, majd az MPI-szektor euro-övezet szintű konszolidált mérlegét (1) és az euro-övezetre vonatkozó monetáris aggregátumokat (2).
Az MPI-szektor mérlegére vonatkozó konszolidált, havi gyakoriságú adatokat az EKB az euro-övezet monetáris aggregátumainak és azok ellentételeinek összeállítására használja fel. A legfontosabb mérlegtételek további részletezését a monetáris elemzést elősegítő kiegészítő információként negyedévente kell jelenteni.
A mérlegstatisztikai kulcscsaládban alkalmazott dimenziók és attribútumok részletes ismertetetése az alábbiakban található.
A mérlegstatisztikák esetében 11 dimenziót választottak ki, amelyek alapvető szerepet játszanak az idősorok azonosításában (3).
1. TÁBLÁZAT
Mérlegstatisztikai kulcscsalád (ECB_BSI1): Adatsorok dimenziói
|
Pozíció a kulcsban: |
Fogalom (mnemonikus) |
Fogalom megnevezése |
Érték formátuma |
Kódlista (mnemonikus) |
Kódlista elnevezése |
|
|
Dimenziók |
||||
|
1 |
FREQ |
Gyakoriság |
AN1 |
CL_FREQ |
Gyakoriság kódlista (BIS, EKB) |
|
2 |
REF_AREA |
Referenciaterület |
AN2 |
CL_AREA_EE |
Referenciaterület kódlista (Eurostat BoP, EKB) |
|
3 |
ADJUSTMENT |
Kiigazítási mutatószám |
AN1 |
CL_ADJUSTMENT |
Kiigazítási mutatószám kódlista (BIS, EKB) |
|
4 |
BS_REP_SECTOR |
Mérleg referenciaszektorok szerinti tagolása |
AN1 |
CL_BS_REP_SECTOR |
Mérleg referenciaszektorok szerinti tagolása kódlista (EKB) |
|
5 |
BS_ITEM |
Mérlegtétel |
AN3 |
CL_BS_ITEM |
Mérlegtétel kódlista (EKB) |
|
6 |
MATURITY_ORIG |
Eredeti lejárat |
AN1 |
CL_MATURITY_ORIG |
Eredeti lejárat kódlista (EKB) |
|
7 |
DATA_TYPE |
Adattípus |
AN1 |
CL_DATA_TYPE |
Adattípus- flow vagy állomány (EKB, BIS) |
|
8 |
COUNT_AREA |
Ügyfél származási helye |
AN2 |
CL_AREA_EE |
Referenciaterület-kódlista (Eurostat BoP, EKB) |
|
9 |
BS_COUNT_SECTOR |
Ügyfél szektora |
AN4 |
CL_BS_COUNT_SECTOR |
Ügyfélszektor kódlistája (EKB, BIS) |
|
10 |
CURRENCY_TRANS |
Tranzakció devizaneme |
AN3 |
CL_CURRENCY |
Devizanem kódlista (EKB, BIS, Eurostat BoP) |
|
11 |
BS_SUFFIX |
Mérlegkiterjesztés |
AN…3 |
CL_BS_SUFFIX |
Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás kódlistája (EKB) |
E dimenziók statisztikai fogalmak, amelyek a megfelelő kódlistából veszik értékeiket. Néhány ritka esetben előfordulhat, hogy a kódlisták kódolt értékeinek megnevezése nem egyezik meg pontosan az EKB/2001/13 rendeletben elfogadott megfogalmazással. Ez az eset áll elő olyankor, amikor egy kódlista vagy értékeinek egy részhalmaza már létező, nemzetközileg elfogadott lista (pl. az a terület, ahol a partnerintézmény rezidens).
Ugyanez a kulcscsalád alkalmas az euro-övezet monetáris aggregátumainak összeállításához szükséges kiegészítő adatok megjelenítésére, ezek a VII. mellékletben bemutatott központi kormányzati betétek (vagy azok közeli helyettesítői).
2. Dimenziók
Az alábbiakban a mérlegstatisztikai kulcscsalád dimenzióinak bemutatása következik, az adatsorkulcsban való megjelenésük sorrendjében. Minden dimenzió mellett szerepel annak hossza (értékformátum, a karakterek számának megjelölésével) és a vonatkozó kódlista (nagybetűvel, pl. CL_****). Például az 1. táblázat szerint a REF_AREA (referenciaterület) dimenzió a CL_AREA_EE kódlistából veszi az értékeket.
2.1. 1. sz. dimenzió: Gyakoriság (FREQ; hossza: egy karakter)
Ez a dimenzió a szolgáltatott adatsorok gyakoriságát jelöli. A hozzá kapcsolódó kódlista a CL_FREQ. A mérlegstatisztikai kulcscsaládban alkalmazott érték »M« a havi adatok és »Q« a negyedéves adatok esetében, amelyek a kódlistában megadott értékek részhalmazát alkotják.
2.2. 2. sz. dimenzió: Referenciaterület (REF_AREA; hossza: két karakter)
Ez a dimenzió azt az országot jelöli, amelyben az adatszolgáltató intézmény (MI) rezidens. A hozzá kapcsolódó CL_AREA_EE kódlista a szokásos ISO országlistát és néhány további, a 2.8. szakaszban (8.sz. dimenzió: Ügyfél származási helye) ismertetett kódértéket tartalmaz. A mérlegstatisztikai kulcscsaládban az értékeknek csak egy részhalmaza használatos a referenciaterületek meghatározására.
2.3. 3. sz. dimenzió: Kiigazítási mutatószám (ADJUSTMENT; hossza: egy karakter)
Ez a dimenzió azt jelöli, hogy sor került-e szezonális kiigazításra és/vagy munkanap-hatás kiigazításra. A hozzá kapcsolódó kódlista a CL_ADJUSTMENT. A mérlegstatisztikai kulcscsaládban jelenleg használatos kódértékek a sem időszaki, sem munkanap-hatás kiigazítás esetében »N«, a munkanapi és szezonális kiigazítás esetében pedig »Y«.
2.4. 4. sz. dimenzió: A mérleg referenciaszektorok szerinti tagolása (BS_REP_SECTOR; hossza: egy karakter)
Ez a dimenzió a referenciaszektort jelöli, és a CL_BS_REP_SECTOR kódlistához kapcsolódik. Ebben a kódlistában az MPI-k az EKB által konszolidált külön mérlegek alapján nkb-kra/ekb-ra (»n«) és empi-kre (hitelintézetek, pénzpiaci alapok és egyéb intézmények)(»a«) oszlanak.
a központi kormányzat jegybanki eszközeire és az ott elhelyezett betétekre vonatkozó adatszolgáltatás esetében a központi kormányzatot jelölő »g« kódértéket kell alkalmazni.
A kódlista más kódértékeket is tartalmaz annak érdekében, hogy az EKB kiszámíthassa és közzétehesse az euro-övezet monetáris aggregátumainak adatait.
2.5. 5. sz. dimenzió: Mérlegtétel (BS_ITEM; hossza: három karakter)
Ez a dimenzió az MPI-k mérlegének tételeit jelöli az EKB/2001/13 rendelet meghatározása alapján, és a CL_BS_ITEM kódlistából veszi az értékeit. Ez a mérlegstatisztikai kulcscsalád legfontosabb dimenziója. Az eszközök és források kódértékeit az »A« vagy »L« (előjelző) kiegészítő azonosítja, és az értékek lehetőség szerint ebben az esetben is a sorok közötti hierarchikus rangsor szerint szerveződnek és kapnak kódokat. Az NKB-k (és az EKB) mérlegében megjelenő további mérlegtételeket a »C« kiegészítés azonosítja, amelyet eszközök esetében az »A«, források esetében az »L« jelzés előz meg.
2.6. 6. sz. dimenzió: eredeti lejárat (MATURITY_ORIG; hossza: egy karakter)
Ez a dimenzió az MPI-mérleg sorainak eredeti futamidejét jelöli, és a CL_MATURITY_ORIG kódlistához kapcsolódik.
2.7. 7. sz. dimenzió: Adattípus (DATA_TYPE; hossza: egy karakter)
Ezt a dimenziót a CL_DATA_TYPE kódlista mutatja be, és a szolgáltatandó adatok típusát jelöli: az időszak végi állomány (állományok) (»1«), átsorolások és egyéb kiigazítások (»5«), árfolyamváltozások (»6«) (4) és egyéb kiigazítások (»7«) (egyéb átértékelődések és hitelek leírása). Egyéb kódértékek is léteznek, amelyek lehetővé teszik a tranzakciónak az állományadatokból és a megfelelő kiigazításokból történő levezetését, valamint az éves növekedési ütemek levezetésére alkalmazott fiktív állományok indexének kiszámítását. Az EKB ezeket a további kódértékeket az euro-övezet aggregátumainak közzétételére használja fel.
2.8. 8. sz. dimenzió: Ügyfél származási helye (COUNT_AREA; hossza: két karakter)
Ez a dimenzió azt a területet jelöli, ahol az MPI-mérlegtétel ügyfele rezidens. Az e fogalomhoz tartozó kódlista a CL_AREA_EE, amely a szokásos ISO országlistát, és a kifejezetten az euro-övezet számára használt további értékeket tartalmaz (pl. »U6« – belföldi – akkor alkalmazandó, ha a ügyfél származási helye megegyezik az adatszolgáltató MPI országával). A mérlegstatisztikákban a kódértékek részhalmaza használatos: az Európai Unió (EU) tagállamainak kódja, valamint néhány további területkód.
2.9. 9 sz. dimenzió: Ügyfélszektor (BS_COUNT_SECTOR; hossza: négy karakter)
Ez a dimenzió a mérlegtételek ügyfélszektorok szerinti részletezését jelöli, és a CL_BS_COUNT_SECT kódlistához kapcsolódik. Ez a kódlista az elsődlegesen a monetáris pénzügyi intézményi szektor összevont mérlegéről szóló, 1998. december 1-jei EKB/1998/16 rendeletben, majd az EKB/2001/13 rendeletben megállapított, a mérlegtételek szektorok szerinti részletezésére vonatkozó előírásokból származik. Az értékek a szektorok hierarchikus rendszere alapján szerveződnek és kapnak kódokat annak érdekében, hogy felhasználóbarát és könnyű adatkezelést biztosító eszközzé válhassanak.
Az EKB/2001/13 rendelet I. mellékletének 2. és 4. táblázatában szereplő, »bankok«/»nem bankok« szerinti felosztás a nem részt vevő tagállamokban rezidens ügyfelekre alkalmazva megfelel az említett rendeletben megállapított »MPI-k«/»nem MPI-k« szerinti részletezésnek. Ezzel szemben a 3. táblázatban az »MPI-k«/»nem MPI-k« szerinti részletezés alkalmazandó a nem részt vevő tagállamokban rezidens ügyfelek besorolására.
2.10. 10. sz. dimenzió: A tranzakció devizaneme (CURRENCY_TRANS; hossza: három karakter)
Ez a dimenzió azt a devizanemet jelöli, amelyben az MPI-mérlegtételeket denominálták, és a CL_CURRENCY kódlistához kapcsolódik. Az MPI-mérlegtételek esetében a kódértékek egy részhalmaza használatos.
2.11. 11. sz. dimenzió: Adatsorok devizaneme (BS_SUFFIX; hossza: legfeljebb három karakter)
Ez a dimenzió azt jelöli, hogy a szolgáltatott adatsorokat nemzeti vagy közös (euro) devizában fejezték-e ki. Két értéke van (»N« nemzeti és »E« euro), amelyet a CL_BS_SUFFIX kódlista szolgáltat. Ez a dimenzió alapvető fontosságú a gazdasági és monetáris unió (EMU) különböző szakaszaiban jelentett, azonos gazdasági jelenségeket jellemző adatsorok megkülönböztetésében. Azok az EU-tagállamok például, amelyek nem tagjai az EMU-nak, nemzeti fizetőeszközben szolgáltatnak adatokat. Az EMU-hoz történő csatlakozásuk időpontjától kezdődően ugyanezeket a mérlegtételeket euróban fogják megállapítani és jelenteni.
3. Az attribútumok
A kulcsot meghatározó 11 dimenzión kívül attribútumok is meghatározásra kerültek (5). Ezeket az információcsere különböző szintjein alkalmazzák. A 2. táblázat tartalmazza a mérlegstatisztikák kulcscsaládja számára meghatározott, kódolt és kódolatlan attribútumok felsorolását, hozzárendelésük szintjét, formátumukat és azokat a kódlistákat, amelyekből a kódolt attribútumok értékei származnak.
Minden attribútumot jellemeznek továbbá egyes technikai tulajdonságok is, ezek felsorolása a 3. táblázatban található.
2. TÁBLÁZAT
Az ECB_BSI1 kulcscsalád számára meghatározott kódolt és kódolatlan attribútumok
|
Hozzárendelés szintje |
Statisztikai fogalom |
Formátum |
Kódlista |
||
|
Attribútumok rokon szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) |
|||||
|
Rokon |
TITLE |
Cím |
AN..70 |
kódolatlan |
|
|
Rokon |
UNIT |
Egység |
AN..12 |
CL_UNIT |
Egység kódlista (BIS, EKB, Eurostat BoP) |
|
Rokon |
UNIT_MULT |
Egységszorzó |
AN..2 |
CL_UNIT_MULT |
Egységszorzó kódlistája (BIS, EKB, Eurostat BoP) |
|
Rokon |
DECIMALS |
Tizedesek |
AN1 |
CL_DECIMALS |
Tizedesek kódlistája (BIS, EKB) |
|
Rokon |
TITLE_COMPL |
Cím kiegészítője |
AN..1050 |
kódolatlan |
|
|
Rokon |
NAT_TITLE |
Cím nemzeti nyelven |
AN..350 |
kódolatlan |
|
|
Rokon |
COMPILATION |
Összeállítás |
AN..1050 |
kódolatlan |
|
|
Attribútumok idŐsor szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) |
|||||
|
Idősor |
COLLECTION |
Adatgyűjtés azonosítója |
AN1 |
CL_COLLECTION |
Adatgyűjtés azonosítója kódlista (BIS, EKB) |
|
Idősor |
AVAILABILITY |
Hozzáférhetőség |
AN1 |
CL_AVAILABILITY |
Szervezeti hozzáférhetőség kódlista (BIS, EKB) |
|
Idősor |
DOM_SER_IDS |
Belföldi sorok azonosítója |
AN..70 |
kódolatlan |
|
|
Idősor |
UNIT_INDEX_BASE |
Egységindex alapja |
AN..35 |
kódolatlan |
|
|
Idősor |
BREAKS |
Törések |
AN..350 |
kódolatlan |
|
|
Attribútumok megfigyelési szinten (a fő ARR szegmens adataival együtt továbbítva, az OBS_COM kivételével, amely az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) |
|||||
|
Megfigyelés |
OBS_STATUS |
Megfigyelési státus |
AN1 |
CL_OBS_STATUS |
Megfigyelési státus kódlistája (BIS, EKB, Eurostat BoP) |
|
Megfigyelés |
OBS_CONF |
Megfigyelés bizalmas jellege |
AN1 |
CL_OBS_CONF |
Megfigyelés bizalmas jellege kódlista (Eurostat BoP, EKB) |
|
Megfigyelés |
OBS_PRE_BREAK |
Törés előtti megfigyelési érték |
AN..15 |
kódolatlan |
|
|
Megfigyelés |
OBS_COM |
Megfigyelési megjegyzés |
AN..350 |
kódolatlan |
|
3. TÁBLÁZAT
Közös attribútumtulajdonságok az ECB_BSI1 kulcscsalád számára: Az euro-övezet NKB-i által történő adatszolgáltatás az EKB számára
|
|
Státus |
Az első értéket … (7) határozta meg |
NKB-k által módosítható |
|
TITLE_COMPL |
M |
EKB |
Nem |
|
UNIT |
M |
EKB |
Nem |
|
UNIT_MULT |
M |
EKB |
Nem |
|
DECIMALS |
M |
EKB |
Nem |
|
TITLE |
C |
EKB |
Nem |
|
NAT_TITLE |
C |
NKB |
Igen |
|
COMPILATION |
C |
NKB |
Igen (6) |
|
COLLECTION |
M |
EKB |
Nem |
|
AVAILABILITY |
M |
EKB/NKB |
Igen |
|
DOM_SER_IDS (8) |
C |
NKB |
Igen |
|
UNIT_INDEX_BASE |
C |
EKB |
Nem |
|
BREAKS |
C |
NKB |
Igen |
|
OBS_STATUS |
M |
NKB |
Igen |
|
OBS_CONF |
C |
NKB |
Igen |
|
OBS_PRE_BREAK |
C |
NKB |
Igen |
|
OBS_COM |
C |
NKB |
Igen |
|
|
M: Kötelező, C: Feltételes |
|
|
A 3.1., 3.2. és 3.3. bekezdés bemutatja az egyes attribútumokat, szükség esetén a vonatkozó kódlistával együtt (ez utóbbiakat nagybetűkkel jelölve, azaz CL_****).
3.1. Attribútumok rokon szinten
Kötelező:
|
— |
TITLE_COMPL (kódolatlan): A címet kiegészítő attribútumot az EKB állapítja meg, tárolja és terjeszti (angol nyelven, maximális hossza 1 050 karakter). Ha egy NKB módosítást kíván végrehajtani, akkor erre az EKB-val folytatott egyeztetést követően van lehetőség. A módosítást az EKB hajtja végre. |
|
— |
UNIT (kódlista: CL_UNIT): Ez az attribútum a szolgáltatott adatok mértékegységét adja meg. Az euro-övezet tagállamai euróban jelentik az adatokat, az EKB pedig »euróra« állítja be ezt az attribútumot (UNIT = »EUR«). A nem részt vevő tagállamok esetében az attribútum értéke a megfelelő nemzeti devizával egyenlő. |
|
— |
UNIT_MULT (kódlista: CL_UNIT_MULT): Az egységszorzó attribútum azt mutatja meg, hogy az adatsort milliókban (UNIT_MULT = »6«), milliárdokban (UNIT_MULT = »9«) stb. fejezték-e ki. Az NKB-k az adatokat milliókban adják meg, és az EKB az értéket 6-ra állítja be (UNIT_MULT = »6«). |
|
— |
DECIMALS (kódlista: CL_DECIMALS): Ez az attribútum a megfigyelések értékeire adott tizedeshelyek számát mutatja meg, az NKB-k az adatokat az EKB/2001/13 rendelet értelmében nulla tizedesjeggyel adják meg (ezért DECIMALS = »0«). Az EKB beállítja az attribútum megfelelő értékeit. |
Feltételes:
|
— |
TITLE (kódolatlan): A címadatsor legfeljebb 70 karaktert engedélyez. A korlátozott terjedelem figyelembevételével helyette a címkiegészítő attribútum használatos kötelező attribútumként. A jövőben a címattribútumot rövid címek készítésére lehetne felhasználni, amelyeket az EKB tárolna és terjesztene. |
|
— |
NAT_TITLE (kódolatlan): Az NKB-k a nemzeti nyelvű cím attribútumot a saját nemzeti nyelvükön készített pontos leírásokhoz és egyéb kiegészítő vagy megkülönböztető specifikációkhoz használhatják (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg). Az NKB-k ezt bármikor elkészíthetik vagy módosíthatják. Bár a nagy- és kisbetűs írásmód nem okoz problémát, ajánlatos, hogy az NKB-k kizárólag a Latin-1 karakterkészletet használják föl. |
|
— |
COMPILATION (kódolatlan): Ez az attribútum az alkalmazott összeállítási módszerek szöveges magyarázatára szolgál, különösen amennyiben azok eltérnek az EKB szabályaitól és szabványaitól (legfeljebb 1 050 karakter terjedelmű szöveg). |
3.2. Attribútumok idősor szinten
Kötelező:
|
— |
COLLECTION (kódlista: CL_COLLECTION): Ez az attribútum a megfigyelések összegyűjtésének idejére ad magyarázatot (pl. az időszak eleje, közepe vagy vége), vagy jelzi, hogy az adatok az időszak átlagára, vagy az időszak végi megfigyelésre vonatkoznak-e. Az EKB a mérlegstatisztikák tekintetében az adatgyűjtés attribútumot »E«-re, azaz időszak végére (COLLECTION = »E«) állítja be az állományi adatsorok esetében, és »S«-re, azaz időszakon belül összegezve (COLLECTION = »S«) a kiigazítási és tranzakciós adatsorok esetében. |
|
— |
AVAILABILITY (kódlista: CL_AVAILABILITY): Ez az attribútum azokat az intézményeket adja meg, amelyek számára az adatok hozzáférhetővé tehetők. Ha egyedi megfigyelések tekintetében különleges bánásmódra van szükség, akkor a megfigyelések bizalmas jellege attribútum használható (lásd lejjebb). |
Feltételes:
|
— |
DOM_SER_IDS (kódolatlan): Ez az attribútum lehetővé teszi az országos adatbázisokban alkalmazott kódokra való hivatkozást a megfelelő adatsor azonosításához (országos hivatkozási kódokat alkalmazó képletek is megadhatók). Ezt az attribútumot az adatszolgáltató NKB bármikor küldheti vagy módosíthatja (legfeljebb 70 karakter terjedelmű szöveg). |
|
— |
UNIT_INDEX_BASE (kódolatlan): Ez az attribútum az indexek bázisidőpontját és -értékét jelöli. Az érték csak az EKB által levezetett, és a Központi Bankok Európai Rendszere által terjesztett fiktív készletek indexsorai esetében alkalmazható. Ebből a célból az EKB eredetileg »Index Dec98 = 100« értéket állított be, majd a 2002. októberi adatok EKB általi közzétételét követően »Index Dec01 = 100«-ra változtatta. |
|
— |
BREAKS (kódolatlan): Ez az attribútum az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállítása során adódó töréseket és fontosabb időbeli változásokat ismerteti. Törés esetén célszerű jelezni, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg). |
3.3. Attribútumok megfigyelési szinten (9)
Kötelező:
|
— |
OBS_STATUS (kódlista: CL_OBS_STATUS): Az NKB-k minden jelzett megfigyeléshez megfigyelési státus adatot jelentenek. Ez az attribútum kötelező, és minden egyedi megfigyelés esetén az adatokkal együtt szolgáltatni kell. Ha az NKB-k felülvizsgálják ennek az attribútumnak az értékét, mind a megfigyelési értéket (akkor is, ha változatlan), mind az új megfigyelési státus jelzését továbbítani kell. Az alábbi listában az attribútumoknak a mérlegstatisztikák céljából várható értékei (a megállapodás szerinti hierarchiának megfelelően) szerepelnek:
|
A számértékeket szokásos körülmények esetén »A« (szokásos érték) megfigyelési státussal kell jelenteni. Más esetben a fenti felsorolásból »A«-tól eltérő értéket kell kiválasztani (13).
Ha egy megfigyelést két jellemző is minősít, akkor a lényegesebbet kell jelenteni.
Ha például egy megfigyelés mind becslés eredménye, mind ideiglenes érték, akkor a fenti hierarchia szerint a becslés tulajdonság élvez prioritást, és az »E« jelzés alkalmazandó.
Feltételes:
|
— |
OBS_CONF (kódlista: CL_OBS_CONF): Amennyiben egy NKB különbséget kíván tenni egy vagy több egyedi megfigyelés bizalmassági státusa között, akkor a megfigyelés bizalmas jellege attribútumot használhatja. Ennek az attribútumnak az értéke (ha létezik) akkor módosítható, amikor az információ küldője továbbítja az adatokat. Ha az NKB nem határozza meg ezt az attribútumot, akkor feltételezni kell, hogy nincs bizalmas jelleg miatti korlátozás (OBS_CONF = F, szabad). |
|
— |
OBS_PRE_BREAK (kódolatlan): Ez az attribútum a törés előtti értéket tartalmazza, amely a megfigyeléshez hasonlóan számmező. Általában akkor kell jelezni, amikor a törés bekövetkezik. A mérlegstatisztikai kulcscsalád céljából erre az attribútumra nincs szükség, mert az információ az átsorolási adatsorokból már rendelkezésre áll. Ez az attribútum csak azért került fel az attribútumok listájára, mert beletartozik az összes kulcscsalád attribútumainak közös halmazába. |
|
— |
OBS_COM (kódolatlan): A megfigyelési megjegyzés attribútum megfigyelésszintű szöveges megjegyzések készítésére használható (pl. egy egyedi megfigyeléshez adatok hiányában készített becslés ismertetése, egy esetleges szokatlan megfigyelés okának magyarázata vagy a szolgáltatott idősorok változásának részletezése). Ezt az attribútumot az adatszolgáltató NKB bármikor küldheti vagy módosíthatja (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg). |
4. Hiányzó értékek és ideiglenes értékek
Hiányzó értékeket (»–«) akkor kell szolgáltatni, amikor nincs lehetőség számszerű értékek jelentésére (pl. ünnepnapok, nem létező adatok vagy össze nem gyűjtött adatok esetében). Különbséget lehet tenni továbbá az értékek hiányának olyan esetei között, amikor az adott jelenségről nem gyűjtenek statisztikai adatokat, illetve amikor a jelenség nem létezik.
|
— |
Amikor a helyi statisztikai feltételek következtében egy idősor adatait akár adott időpontokban, akár az idősor teljes hosszában nem gyűjtik össze (az alapjául szolgáló gazdasági jelenség létezik, de statisztikailag nem kísérik figyelemmel), hiányzó értéket (»–«) kell jelenteni, a megfigyelési státus pedig minden időszakban »L«. |
|
— |
Amikor a helyi piaci gyakorlat vagy a jogi/gazdasági keret következtében egy idősor (vagy annak egy része) nem alkalmazható (az alapjául szolgáló gazdasági jelenség nem létezik), hiányzó értéket (»–«) kell jelenteni, a megfigyelési státus pedig minden időszakban »M«. |
A hiányzó megfigyelést soha nem szabad »nullaként« jelenteni, ugyanis a nulla szokásos számérték, amely nullaösszegű adott tranzakciót jelöl.
Ha az NKB-k nem tudják megállapítani az érték hiányának pontos okát, vagy ha nem tudják alkalmazni a CL_OBS_STATUS kódlistában szereplő összes értéket (tehát ezen attribútum értékét nem választhatják az »L« és »M« közül), akkor az »M« értéket kell választani (14).
Ideiglenes értékek minden adatszolgáltatáskor közölhetők, de csak a legutolsó rendelkezésre álló megfigyelésre vonatkoztatva (megfigyelési státus = »P«). Ezek a megfigyelések később végleges értéket kaphatnak (megfigyelési státus = »A«). Ekkor az új felülvizsgált értékek felülírják a korábbi ideiglenes megfigyelést, az EKB adatbázisában pedig nem marad nyoma a revíziónak.
5. Statisztikai követelmények
Az EKB/2001/13 rendelet értelmében az MPI-szektor konszolidált mérlegének rendszeres elkészítése céljából az NKB-k az EMPI- és az NKB-szektor mérlegére vonatkozó havi statisztikai adatokat elkülönítetten megállapítva jelentik az EKB-nak. Ezek a követelmények a hó végi állományokra és a havi tranzakciók miatti kiigazító adatokra vonatkoznak. Az EMPI-k és az NKB mérlegének egyes sorait negyedéves gyakorisággal, állományadatokként részletesebben is jelenteni kell.
Ez az iránymutatás továbbá az adatokra vonatkozó, az euro-övezet monetáris aggregátumainak rendszeres elkészítése céljából szükséges kiegészítő követelményeket is ismertet.
Az EKB az EKB/2001/13 rendeletben megállapított követelményekkel, valamint ezen iránymutatással összhangban szolgáltatandó mérlegidősorokat tartalmazó táblázatokat alkalmaz és oszt szét az NKB-knak. Az NKB-k a következő adatsorokat jelentik az EKB-nak.
5.1. Állományadatok
|
a) |
1. táblázat – Az EMPI-kre és az NKB-k/EKB-ra vonatkozó havi adatsorok Az EKB/2001/13 rendelet I. mellékletének 2. részében szereplő 1. táblázatnak megfelelően az MPI-szektor mérlegére vonatkozó havi idősorokat kell az EKB-nak jelenteni, külön-külön az NKB-k/EKB és az EMPI-k mérlegadatai alapján. |
|
b) |
2., 3. és 4. táblázat – Az EMPI-kre és az NKB-k/EKB-ra vonatkozó negyedéves adatsorok Az EKB/2001/13 rendelet 2., 3. és 4. táblázata az EKB-nak negyedéves rendszerességgel jelentendő adatsorokat mutat be, amelyek az EMPI- és az NKB/EKB-szektor havi mérlegének egyes sorai tekintetében részletesebb bontást jelentenek. A 2. táblázat különösen a betétek, hitelek, nem részvény értékpapírok és a részvények és egyéb részesedések szektor szerinti bontását írja elő, amelyet az 1. táblázat nem tartalmaz. A 3. táblázat az összes betét, hitel, nem részvény értékpapír, pénzpiaci alapok befektetési jegyei, és részvények és egyéb részesedések EU-tagállamok szerinti bontását foglalja magába. Befejezésül a 4. táblázat az összes betét, hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok, hitelek és nem részvény értékpapírok részletezését adja meg az egyéb EU-tagállamok és néhány, az Unióban tagsággal nem rendelkező ország devizája szerinti bontásban. |
|
c) |
A központi kormányzatnál elhelyezett betétek (azok közeli helyettesítői) valamint készpénz- és értékpapír-állomány – havi adatsorok Az euro-övezet monetáris aggregátumainak levezetése céljából az NKB-k a VII. mellékletben foglaltak szerint havonta kiegészítő statisztikai információt nyújtanak az EKB-nak a központi kormányzat monetáris forrásairól és készpénz- és értékpapír-állományáról. Ha a jelenség nem létezik, vagy jelentéktelen, a de minimis szabály értelmében nem kell adatot szolgáltatni. Az NKB-k ez esetben előzetesen értesítik az EKB-t, és az első adatközlést megelőzően megküldik a rendszeresen jelentendő adatsorok listáját. |
|
d) |
Tájékoztató adatok – EMPI-k és NKB-k/EKB A IX. melléklet megállapít néhány, az EMPI- és az NKB/EKB-szektorra vonatkozó havi idősort, amely szükséges ahhoz, hogy az MPI-k legfonosabb mérlegtételeinek további részletezését figyelemmel lehessen kísérni. E sorokat tájékoztató adatokként kell jelenteni az EKB-nak, és fontosságuk szerint két csoportba kell azokat sorolni: »elsőbbséget élvező« tájékoztató adatok és »kisebb jelentőségű« tájékoztató adatok. Ha a jelenség nem létezik, vagy az adatok nem állnak rendelkezésre, akkor nem kell adatot szolgáltatni. Az NKB-k ez esetben előzetesen értesítik az EKB-t, és az első adatközlést megelőzően megküldik a rendszeresen jelentendő adatsorok listáját. |
|
e) |
Tájékoztató adatok az MPI-kamatlábak súlyozásának levezetésére – EMPI-k havi adatsorai Az MPI-kamatlábakról (a továbbiakban »MPIR«) szóló statisztika (15) rendszeres elkészítése céljából súlyozási információra van szükség az országos MPIR-ek euro-övezeti szintű MPIR-statisztikává történő összevonásához. Ennek érdekében a IX. melléklet megfelelő tájékoztató adatokat állapít meg azon NKB-k számára, amelyeknek módjukban áll az előírt részletezés biztosítása. A 2003. januári referencia-időszaktól kezdődően ezen (állomány-) adatsorokat az EKB/2001/13 rendelet 1. táblázatában foglalt megfelelő összevont adatsorokkal megegyező határidőkkel kell szolgáltatni. |
5.2. Kiigazító adatok
Az EKB/2001/13 rendelet értelmében a tranzakciós statisztikák levezetéséhez kiegészítő statisztikai információra van szükség, és az NKB-k különösen a hitelek leírására és az értékpapírok árának átértékelődésére vonatkozó adatokat szolgáltatják havi gyakorisággal az EKB-nak. Ez az iránymutatás továbbá az NKB-k által az EKB-nak jelentendő havi és negyedéves átsorolások miatti kiigazításokra, és átértékelődések miatti kiigazításokra vonatkozó kiegészítő adatokkal kapcsolatos követelményeket is megállapít.
|
a) |
Az EMPI-k és az NKB-k/EKB havi adatsorai Az EKB/2001/13 rendelet 1. mellékletének 2. részében szereplő 1A. táblázatban foglaltak értelmében az MPI-szektor mérlegére vonatkozó havi átértékelődés miatti kiigazító adatsorokat kell szolgáltatni az EKB számára, külön-külön az NKB-k/EKB és az EMPI-k mérlegadatai tekintetében. Különösen az 1A. táblázatban »minimumként« megjelölt adatsorokat kell havonta is ellenőrzés céljából jelenteni az EKB-nak a megfelelően részletezett adatsorok rendszeres szolgáltatásán túlmenően. Továbbá az EKB/2001/13 rendelet 1. táblázatában foglalt minden idősor tekintetében a X. melléklettel összhangban átsorolás miatti kiigazító adatsorokat is jelenteni kell havi gyakorisággal. Az NKB-k által szolgáltatott állományadatok alapján az EKB kiszámítja az MPI-k mérlegtételeiben szereplő pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos »árfolyamváltozás miatti kiigazításokat« és tranzakciós adatsorokat (16). |
|
b) |
Az EMPI-k és az NKB-k/EKB negyedéves adatsorai Az ebben az iránymutatásban foglalt követelmények alapján, valamint az EKB/2001/13 rendeletben bevezetett, a negyedéves állományadatokra vonatkozó előírások változásait követően negyedéves kiigazító adatsorok kerültek meghatározásra. Ezért az említett rendelet 2. táblázatában szereplő negyedéves adatsorok tekintetében a X. mellékletben ismertetett módon kiigazító adatokat kell szolgáltatni. |
|
c) |
A központi kormányzatnál elhelyezett betétek, forrásai, készpénz- és értékpapír-állománya – havi adatsorok A tranzakciós statisztikák összeállítása céljából a központi kormányzat monetáris forrásaira és készpénz- és értékpapír-állományára vonatkozó kiigazító adatokat is kell szolgáltatni az MPI-mérlegstatisztikák számára megállapított követelményeknek megfelelően, a X. mellékletben ismertetett módon. Bár a nem tranzakció jellegű változások előfordulása valószínűtlen, minden olyan alkalommal kell kiigazító adatokat szolgáltatni, amikor a megfelelő állomány-adatsorok fennállnak, és az EKB-nak továbbított szokásos adatok tartalmazzák azokat. |
|
d) |
Tájékoztató adatok – az EMPI-k és az NKB-k/EKB havi és negyedéves adatsorai Az NKB-k/EKB tájékoztató adatokra vonatkozó havi és negyedéves kiigazító adatsorokat küldenek az EKB-nak az »elsőbbséget élvező« tájékoztató adatnak minősülő EMPI és NKB/EKB állomány-adatsorok tekintetében. Ezeket részletesen a X. melléklet ismerteti. Kiigazító adatokat mindig kell szolgáltatni, amikor a megfelelő állományadatsorok fennállnak és/vagy hozzáférhetők, és az EKB-nak továbbított szokásos adatok tartalmazzák azokat. |
6. Adatszolgáltatás
Az alapjául szolgáló jelenség valóságos létezésétől függetlenül minden statisztikai jelentésnek tartalmaznia kell az EKB/2001/13 rendelet vonatkozó táblázataiban vagy az ezen iránymutatásban megállapított adatmennyiséget, tájékoztató adatok adatsorai kivételével. Ez azt jelenti, hogy az idősorokat akkor is jelenteni kell (minden adattovábbításkor), ha a mögöttük lévő jelenség nem létezik, és ilyenkor a 4. szakaszban foglaltak szerint az értékek hiányzó adatot (»–«) jelölnek. Például az EMPI-kre vonatkozó adatszolgáltatáskor a »Forgalomban levő készpénzt« számértékkel, illetve »–« jellel kell jelenteni. Az egyetlen kivétel, amikor egy teljes szektor nem létezik, ez esetben a szektorról nem kell adatot szolgáltatni (pl. a központi kormányzat adatsorai).
6.1. Határidők
Az NKB-k a tárgyhónap végét követő tizenötödik munkanapi zárásig jelentést küldenek az EKB-nak külön-külön az EMPI- és az NKB-k/EKB-szektorra vonatkozó, mérleg szerinti havi állomány- és kiigazító adatokról. A negyedéves statisztikákat a tárgyhónap végét követő huszonnyolcadik munkanapon zárásig küldik meg az NKB-k az EKB-nak.
6.2. Különleges adatszolgáltatási kérdések
Áttérés a negyedéves adatszolgáltatásról a havi adatszolgáltatásra
Az EKB/2001/13 rendelet által bevezetett egyik változtatás néhány olyan mérlegstatisztikai adatsor havi jelentését írja elő, amelyet korábban az EKB/1998/16 rendelet alapján negyedévenként kellett jelenteni. A határidők változásával érintett adatsorok vonatkozásában a 4. táblázatban néhány kiegészítő utasítás található.
A 2003. januárt megelőző időszakokra vonatkozó visszamenőleges adatokat és revíziókat mindig havi adatsorként kell továbbítani. A negyedéves adatsorozatokat érintő revíziókat havi adatsorként kell továbbítani, hivatkozással azon negyedév utolsó hónapjára, amelyre a módosítás vonatkozik, a havi adatsorkulcsok használatával. A 2003 januárt megelőző visszamenőleges adatokat – amennyiben rendelkezésre állnak – önkéntes alapon jelentik, és azokat megfelelően jelölik a megfigyelési státusz és a megfigyelési megjegyzés attribútumok használatával (17). A becslés eredményeként kapott visszamenőleges adatokat becslésként lehet továbbítani, megfelelő megjelöléssel. Ez esetben a becslési módszer leírását is meg kell adni az első adattovábbításkor.
4. TÁBLÁZAT
Mérlegtételek – megváltozott határidők: végrehajtás az állományadatok tekintetében
|
Új havi adatsorok |
Határidő |
Érvényesség |
Adatszolgáltatás (18) |
|
|
-ig |
-tól |
|||
|
Korábban negyedévenként jelentett |
Q (negyedéves) |
2002. decemberi adatok |
|
Revíziók: adatszolgáltatás a havi adatsor-kulcsok alkalmazásával a tárgynegyedév utolsó hónapjára vonatkoztatva |
|
M (havi) |
|
2003. januári adatoktól |
Visszamenőleges adatok: havi adatok szolgáltatása a hozzáférhetőség függvényében |
|
6.3. Ellenőrzési szabályok
Az EKB-nak az EKB/2001/13 rendelet IV. mellékletében ismertetett minimális statisztikai adatszolgáltatási előírásokkal összhangban két általános ellenőrzési terület létezik.
Az első a lineáris kapcsolatokat foglalja magába, amelyek értelmében a matematikai végeredménynek minden adatközléskor helyesnek kell lennie. Ennek megfelelően a mérlegtételek közötti minden lineáris követelménynek teljesülnie kell (a mérlegnek egyensúlyban kell lennie, a részösszegeknek ki kell adniuk a főösszeget, és nem haladhatják meg a teljes adatsor értékét). Ha az adatok egy vagy több egyenletnek nem felelnek meg, az NKB-knak ellenőrizniük és módosítaniuk kell az adatokat. Az EKB a lineáris ellenőrzésekhez alkalmazott egyenleteket tartalmazó táblázatokat alkalmaz és oszt szét az NKB-knak.
A második terület a minőségi ellenőrzésekre összpontosul, amelyek eredményei az NKB-k által elvégzendő vizsgálatokat tehetnek szükségessé. Különösen az adott időpontokban megállapított értékek abszolút és százalékos (19) változásai jelezhetnek minden mérlegtétel esetében az idősorokba nem illeszkedő értékeket vagy töréseket, ugyanis az EKB ezeket rendszeresen figyelemmel kíséri. Az EKB a jelentett nulla értékeket, negatív értékeket és hiányzó értékeket is rendszeresen figyelemmel kíséri. Az EKB a minőségi ellenőrzések megállapításaira vonatkozó írásbeli magyarázatot kérhet az NKB-któl.
A kétfajta ellenőrzést az EKB a rendszeres adatfogadási eljárás részeként végzi.
7. Revíziós politika
Szükség lehet arra, hogy az NKB-k felülvizsgálják az előző referenciahónapra vonatkozó adatokat (közönséges revízió). Sor kerülhet továbbá pl. hibából, átsorolásból, továbbfejlesztett adatszolgáltatási eljárásokból stb. eredő revízióra, illetve az előző referenciahónapot megelőző adatokra vonatkozó revízióra (rendkívüli revízió) (20).
Az Útmutató a monetáris és bankstatisztikák összeállításához (21) megállapítja a revíziós politika által követendő elveket. Különösen az alábbi elveket kell betartani:
|
a) |
az NKB-knak nem szabad rendszeresen felülvizsgálniuk az előző referenciahónapot megelőző időszakra vonatkozó adatokat. Amennyiben mégis sor kerülne ilyen revízióra, az rendkívüli revíziónak tekintendő, és ahhoz az EKB magyarázó megjegyzéseket kér; |
|
b) |
a nem összegzésből vagy kisebb szokásos revízióból eredő jelentős revíziók mellé általában magyarázó megjegyzéseket kell csatolni az EKB számára; |
|
c) |
a felülvizsgált adatok továbbításakor az NKB-knak figyelembe kell venniük a rendszeres adatszolgáltatás céljából megállapított határidőket annak érdekében, hogy elkerüljék a szokásos jelentési időszakkal való ütközést. A rendkívüli revíziókat csak a szokásos jelentési időszakon kívül szabad továbbítani; |
|
d) |
az EKB általában csak akkor veszi figyelembe a rendkívüli revíziókat, ha megfelelő magyarázó megjegyzéseket kap azokhoz. |
A fentieken túlmenően a monetáris statisztika minősége és stabilitása közötti helyes egyensúly megteremtése, valamint a havi és negyedéves jelentések közötti összhang javítása céljából célszerű a havi adatokra vonatkozó rendkívüli revíziókat a negyedéves jelentések benyújtásával egyidejűleg megküldeni.
Meg kell jegyezni, hogy ha a rendkívüli és közönséges revíziókat és frissítéseket egy adatfájl tartalmazza, akkor minden adat feldolgozására egyidejűleg kerül sor. Ezzel szemben, ha a rendkívüli revíziókat a jelentési időszakon belül, a frissítések és közönséges revíziók továbbítását követően, elkülönítve jelentik, az EKB dönthet úgy, hogy az időszak végéig elhalasztja ezen adatok feldolgozását és mentését. Valójában, bár az EKB technikailag képes a (rendkívüli/közönséges revíziókat és/vagy frissítéseket tartalmazó) adatfájlok azonnali feldolgozására közvetlenül azok kézhezvétele után, a jelentési időszakban beérkező rendkívüli revíziók akadályozhatják a rendszeres adatok feldolgozását, és ezáltal késleltethetik az euro-övezeti aggregátumok elkészítésének teljes folyamatát. Ha azonban a beérkező rendkívüli revíziók javíthatják az euro-övezeti szintű adatok felhasználását, vagy jelentős hibákat helyesbítenek, akkor a revíziók a jelentési időszak folyamán is elfogadhatók.
8. Az adatok visszaküldése az NKB-nak
Az EKB elkészíti és szétosztja az EKB-k számára a statisztikai sorokat leíró táblázatokat, amelyeket megküld az NKB-knak.”
(1) Az EKB saját mérlegstatisztikája is beletartozik a konszolidálási műveletbe.
(2) Az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága is szolgáltat a saját mérlegre vonatkozó adatokat az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságának ezeknek az utasításoknak a betartásával.
(3) A tényleges dimenzióértékek összekapcsolásából adódnak az idősorok nevei (kulcsok).
(4) Az árfolyam-kiigazítási adatsorokat csak az EKB szolgáltatja.
(5) Az attribútumok olyan statisztikai fogalmak, amelyek kiegészítő kódolt (pl. az egység) vagy kódolatlan (pl. az összeállítási módszer) információt nyújtanak a továbbított adatokhoz. »Kötelező« attribútumok azok, amelyeknek értéket kell felvenniük, ellenkező esetben a jellemzett megfigyelések nem tekinthetők jelentősnek. A »feltételes« attribútumok csak akkor kapnak értéket, ha azok az adatszolgáltató intézményben ismertek (pl. a belföldi adatsorok azonosítói), illetve, ha értelmezhetők (pl. törések), és felvehetnek üres értéket is. Az attribútumértékeket csak akkor kell továbbítani, ha első alkalommal határozzák meg azokat, vagy ha változnak. Csak a megfigyelési státus van jelen minden adatcserében, minden megfigyeléshez kapcsolódóan.
(6) A változásokat faxon/e-mailen kell jelenteni az EKB Statisztikai Információs Rendszerek Osztályának, valamint az EKB felelős üzleti részlegének.
(7) Az EKB az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti.
(8) Az EKB javasolja, hogy az átláthatóbb tájékoztatás érdekében az NKB-k ezeket az értékeket is jelentsék.
(9) Ha egy NKB felül kíván vizsgálni egy attribútumot, egyidejűleg a vonatkozó megfigyelést (megfigyeléseket) is ismételten jelentenie kell. Ha ekkor bármelyik megfigyelési attribútum felülvizsgálásra kerül, és az NKB nem szolgáltatja a kapcsolódó attribútumértéket, a meglévő érték helyébe az alapértelmezés szerinti érték lép.
(10) Az »M« megfigyelési státust mindig megfigyelési értékkel (»–«) együtt kell küldeni. További információ a 4. szakaszban található.
(11) Az »L« megfigyelési státust mindig megfigyelési értékkel (»–«) együtt kell küldeni. További információ a 4. szakaszban található.
(12) Az »E« megfigyelési státust kell alkalmazni minden olyan megfigyelés vagy időszak esetében, amikor az adatok becslésből adódtak, és ezért nem tekinthetők szokásos értéknek.
(13) Ha (egy attribútumra vagy egy megfigyelés értékére vonatkozó) revízió jelentésekor az NKB a megfigyelési státust nem továbbítja a megfigyelés értékével együtt, feltételezni kell, hogy az »A« érték érvényes a létező megfigyelésekre és az »M« érték a hiányzó megfigyelésekre.
(14) Ha egy NKB technikai okokból nem tudja az »L« kódértéket alkalmazni, akkor az érintett adatsorok listáját írásban kell benyújtania az EKB-nak.
(15) Az EKB/2001/18 rendeletnek megfelelően.
(16) Az EKB mérlege esetében az árfolyam-kiigazítási adatsorokat az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága szolgáltatja a X. mellékletnek megfelelően.
(17) A becslésből származó értékeket a megfigyelési státus (OBS_STATUS) attribútum »E« értékével megjelölve, és a becslési eljárást részletesen ismertető megfigyelési megjegyzéssel (OBS_COM) ellátva kell küldeni.
(18) Revíziók: a korábban negyedévenként jelentett, 2003. január előtti adatok revíziója. Visszamenőleges adatok: a 2003. január előtti időszakra vonatkozó havi adatok, amelyekre az EKB/2001/13 rendelet nem tartalmaz különös előírást.
(19) Nem alkalmazható a nulla értéket tartalmazó sorokra. Ilyenkor a különbséget kell figyelembe venni.
(20) Meghatározása szerint a jelenlegi beszámolási hónapot megelőző hónap előtti időszakra vonatkozó értékekre alkalmazott revízió.
(21) Európai Monetáris Intézet, Útmutató a monetáris és bankstatisztikák összeállításához – Útmutatás az NKB-k számára az EKB-hoz benyújtandó monetáris és bankstatisztikák összeállításához, 1998. április.
V. MELLÉKLET
"XVIII. MELLÉKLET
A BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOK ÉS NYUGDÍJALAPOK KIVÉTELÉVEL AZ EGYÉB PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐKRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK
JELENTÉSI UTASÍTÁSOK A RÖVID TÁVÚ MEGKÖZELÍTÉST KÖVETŐ STATISZTIKÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ
1. Célkitűzés
Az egyéb pénzügyi közvetítőkről – a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével – (a továbbiakban »EPK-k«) szóló statisztikák két szempontból szükségesek. Először, az EPK-kra vonatkozó adatok összegyűjtése elengedhetetlen abból a célból, hogy figyelemmel lehessen kísérni a monetáris pénzügyi intézményi (MPI) szektoron kívüli pénzügyi közvetítésben játszott szerepüket. Az EPK-k által végzett tevékenység hasonlít az MPI-k tevékenységére, valamint kiegészíti azt, és különösen mivel az Európai Központi Bank (EKB) statisztikájának céljából a részben vagy egészben MPI-k tulajdonában levő EPK-k mérlegadatait az MPI-k mérlege nem tartalmazza, az euróövezet statisztikai képének kiegészítéséhez szükség van az EPK-k statisztikai adatainak összegyűjtésére. Másodszor, az EKB-nak abból a célból kell figyelemmel kísérnie az EPK-kat, hogy az MPI-k jegyzéke naprakész, pontos, a lehetőségekhez mérten homogén és statisztikai célra megfelelően állandó maradjon. Az EKB/2001/13 rendelet megállapítása szerint a pénzügyi újítás befolyásolhatja a pénzügyi instrumentumok jellemzőit, és az EPK-kat arra késztetheti, hogy üzleti tevékenységüket más területre összpontosítsák.
E melléklet célja, hogy útmutatást nyújtson az EPK-k adatait tartalmazó és az EKB-nak továbbítandó adatszolgáltatási formanyomtatványok kitöltéséhez.
2. Az euróövezet aggregátumainak összeállítása és a szolgáltatandó statisztikai adatok fajtái
2.1. Az euróövezet aggregátumainak összeállítása
Az EPK-kra vonatkozó adatok szolgáltatásakor rövid távú megközelítést kell követni, azaz az országos szinten adott időpontban rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni. Ebből következik, hogy az alább ismertetett meghatározásokkal és specifikációkkal összhangban nyújtandó statisztikai információ esetleg nem mindig teljes egészében hozzáférhető. Azon esetekben, amikor a szolgáltatott adatok eltérnek az e mellékletben megállapított meghatározásoktól, a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) erre vonatkozóan magyarázatot kell adniuk az EKB-nak (1). E megközelítéssel összhangban és az alábbiakban körvonalazott fogalmi keret alapján az NKB-k akkor szolgáltatnak tényleges adatokat, ha azok pillanatnyilag hozzáférhetők. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem dolgozhatók fel, az egyes országoknak becsléseket kell nyújtani. Kisegítő megoldásként egyes részletezések tekintetében az EKB eseti alapon adhat becsléseket/feltételezéseket, ha nemzeti szintű becslések sem biztosíthatók.
Tekintettel arra, hogy a nemzeti szintű becslések elkészítése további terheket róna az NKB-kra, az erőfeszítéseket korlátozott számú, alapvető fontosságú statisztikai adat meghatározására kell összpontosítani. A rövid távú megközelítés célja valójában egy egyedi EPK-alkategória, a befektetési alapok kiemelése (lásd a 3.2.a. szakaszt). Nincs szükség pótlólagos adatgyűjtésre az értékpapír-kereskedőkre, a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatokra vagy más (fennmaradó) EPK-kra vonatkozó adatok szolgáltatása érdekében, ha országos szinten e tényleges adatokat nem gyűjtik össze.
2.2. A szolgáltatandó statisztikai adatok fajtái
Kétfajta mutatószámot kell jelenteni: a kulcsfontosságú mutatószámokat és a kiegészítő információt.
|
— |
A kulcsfontosságú mutatószámok az euróövezet aggregátumainak összeállításához szükségesek. Minden részt vevő tagállamnak szolgáltatnia kell e részletezett adatokat, amennyiben a tényleges adatok rendelkezésre állnak. Ha a tényleges adatok a szükséges bontásban vagy a megállapodás szerinti gyakorisággal, határidőre vagy időtartamra nem férhetők hozzá, akkor lehetőség szerint becsléseket kell nyújtani. |
|
— |
A kiegészítő információt »tájékoztató adatok« formájában kell szolgáltatni. Ezen adatokat azon országoknak kell biztosítaniuk, ahol a részletezettebb adatok rendelkezésre állnak. Ez esetben olyan bontásokról van szó, amelyekre vonatkozóan a felhasználók kifejezték igényüket, de amelyek tekintetében az euróövezet aggregátumainak összeállítása kezdetben nem látszott megvalósíthatónak. |
3. Fogalmi keret
3.1. Az adatszolgáltatók köre
A nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban »ESA 95« (2)) a következőképpen határozza meg az EPK-kat (S.123): »nem monetáris pénzügyi vállalatok és »kvázivállalatok« (a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok kivételével), amelyek elsődleges üzleti tevékenysége a pénzügyi közvetítés az MPI-k szektorán kívüli intézményi egységektől a pénzkibocsátás, illetve betétek és/vagy betétek közeli helyettesítőinek elfogadása kivételével«.
Az MPI-ktől az határolja el e vállalatokat, hogy a nem-MPI-k nem gyűjtenek forrásokat betétek és/vagy azok közeli helyettesítőinek formájában, a biztosítóktól és nyugdíjalapoktól pedig az, hogy nincsenek biztosítástechnikai tartalékok formájában meglévő forrásaik.
Az adatszolgáltatók köre a rövid távú megközelítés céljából a részt vevő tagállamokban rezidens minden típusú EPK-t magába foglalja. A »rezidens« kifejezés értelme megegyezik az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletben (3) alkalmazott meghatározás. Ezért az adatszolgáltatók köre az alábbiakból áll össze:
|
— |
a területen belül található intézmények, beleértve a területen kívüli anyavállalatok leányvállalatait, és |
|
— |
az ezen a területen kívüli központtal rendelkező intézmények fióktelepei. |
3.2. Az EPK-k alkategóriáinak besorolása
Az EPK-k által végzett tevékenységek sokrétűségének és az EPK-k egyes alkategóriáira vonatkozó adatok eltérő hozzáférhetőségének figyelembevételével, az EPK-k négy alkategóriája különböztethető meg, amelyek adatait elkülönítetten kell jelenteni:1) befektetési alapok [a pénzpiaci alapok (PPA-k) kivételével]; 2) értékpapír-kereskedők; 3) hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok; és 4) egyéb EPK-k. Ez a dokumentum ismerteti a megkövetelt statisztikai bontásban mutatkozó eltéréseket.
Az adatszolgáltatás alapjául szolgáló kategóriák/csoportosítások felsorolása és meghatározása az alábbi:
|
a) |
Befektetési alapok, a PPA-k kivételével A befektetési alapok olyan szervezett pénzügyi rendszerek, amelyek pénzügyi vagy nem pénzügyi eszközök megszerzése céljából összegyűjtik a befektetők tőkéjét. Az EPK-ként besorolt befektetési alapok közé tartozik minden típusú befektetési alap, az MPI-szektorba tartozók kivételével. Különböző jogi struktúrájúak (szerződéses, vállalati és befektetési alap), valamint nyílt vagy zárt végűek lehetnek. Létesülhetnek továbbá egyedi alapként vagy több kisebb alapot magukban foglaló alapként. A befektetési alapok tekintetében az alábbi adatokat kell szolgáltatni: Összes befektetési alap: Az összes befektetési alapra vonatkozó adatok az országban működő minden típusú befektetési alapot magukban foglalják. A kulcsfontosságú mutatószámokat, valamint néhány Tájékoztató adatot kell jelenteni. Befektetési alapok fajtánként: Az adatokat a befektetési alap fajtája szerinti bontásban kell megadni:
|
|
b) |
Értékpapír-kereskedők Az EPK-ként besorolt értékpapír-kereskedők olyan pénzügyi vállalkozások, amelyek elsődleges tevékenységként az alábbi pénzügyi közvetítési feladatokat végzik:
Az értékpapír-kereskedők esetében a kulcsfontosságú mutatószámokat kell szolgáltatni. A részletezést ez a melléklet ismerteti. |
|
c) |
Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok Ezek az EPK-ként besorolt pénzügyi vállalatok elsődlegesen a háztartások és egyéb nem pénzügyi vállalatok finanszírozására szakosodtak. E kategóriába tartoznak a pénzügyi lízingre (5), faktoringra, jelzálog-hitelezésre és fogyasztói hitelek nyújtására szakosodott vállalkozások. E pénzügyi vállalatok jogi formája lehet lakás-takarékpénztár (»building society«), városi és községi hitelintézet, értékpapírosított eszközök tartására létrehozott pénzügyi közvetítő (»financial vehicle corporation«) stb. A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében a kulcsfontosságú mutatószámokat kell szolgáltatni. A megkívánt részletezést ez a melléklet ismerteti. |
|
d) |
Egyéb EPK-kategóriák E maradványkategóriába azok a pénzügyi vállalatok tartoznak, amelyek a másik három EPK-kategóriába sorolt tevékenységi területek egyikére sem szakosodtak. Ide tartoznak például a pénzügyi holdingvállalatok, a kockázati vagy fejlesztési tőketársaságok. Az NKB-knak a jelentéshez fűzött magyarázatokban kell megjelölniük az e kategóriába sorolt intézmények fajtáját. Az EPK-k ezen alkategóriája esetében csak az »összes eszközt« kell tájékoztató adatként jelenteni. |
4. Statisztikai adatszolgáltatási követelmények
4.1. Mérlegtételek
A legfontosabb statisztikai mutatószámok összeállítása az EPK-szektor esetében a pénzügyi instrumentumok szerinti egyedi tagolást tesz szükségessé. Az instrumentumok szerinti, földrajzi és szektor szerinti részletezés a lehetőségekhez mérten az MPI-szektor számára meghatározott jelentési rendszert követi. A gyakorlatban azonban a tagolás kisebb mértékű az MPI-mérlegstatisztikák esetében megköveteltnél.
Továbbá, mivel az EPK-ként besorolt pénzügyi vállalatok tevékenységei sokrétűek és az EPK-alkategóriák adatainak hozzáférhetősége eltérő, a mérleg előírt tagolása az EPK-alkategória fajtájától függően változik.
Instrumentum és lejárat szerinti részletezés: Az alábbi táblázat áttekintést nyújt az egyes EPK-alkategóriák esetében megkövetelt, instrumentumok szerinti részletezésről. Az instrumentumok szerinti részletezéshez nyújtott specifikációt az alábbi bekezdések tartalmazzák. Az instrumentumok szerinti részletezést alapelvként minden EPK-alkategória tekintetében kulcsfontosságú mutatószámként kell jelenteni (a »befektetési alapok a befektetők jellege szerint« és az »egyéb EPK-k« alkategória kivételével).
Az instrumentum és lejárat szerinti részletezés áttekintése
|
INSTRUMENTUM – ÉS LEJÁRATI KATEGÓRIÁK |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ESZKÖZÖK |
FORRÁSOK |
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Eszközök összesen = Források összesen (minden kategória által jelentett) |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
A monetáris unió pénzügyi elszámolásainak összeállításával kapcsolatos további követelmények: az alábbi táblázat áttekintést nyújt a szükséges további, instrumentumszintű részletezésről. Ezen instrumentumszintű részletezés leírását az alábbi szakaszok tartalmazzák. Elviekben ezen további, instrumentumszintű részletezést csak mint az »összes befektetési alap« alkategória mellé adott tájékoztató adatot kell szolgáltatni.
A MUFA összeállításával kapcsolatos további kötelezettségek
|
INSTRUMENTUM – ÉS LEJÁRATI KATEGÓRIÁK |
|||||||||||
|
ESZKÖZÖK |
FORRÁSOK |
||||||||||
|
|
||||||||||
Eszközök
|
0. |
Eszközök/források összesen: Az eszközök főösszegét minden EPK-alkategória tekintetében jelenteni kell. Az eszközök főösszegének meg kell egyeznie a mérleg eszközoldalán elkülönítetten meghatározott tételek összegével, és egyeznie kell a források főösszegével is. |
|
1. |
Betétek: A »betétek« sort minden fajtájú, önállóan adatokat szolgáltató befektetési alap és az értékpapír-kereskedők esetében elkülönítetten jelenteni kell. A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az »egyéb eszközök« között kell kimutatni. Ez a sor (7) két alkategóriát foglal magába:
Ebben a sorban kell kimutatni a devizaállományt is. A deviza a fizetésre általánosan felhasznált, forgalomban levő bankjegy és érme. Ez a sor valószínűsíthetően nem jelentős összegű. Értékelési szabályok: a betéteket az ESA 95-tel összhangban névértéken, a felhalmozott kamat figyelmen kívül hagyásával kell jelenteni. |
|
2. |
Hitelek: A »hitelekre« vonatkozó adatokat csak a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok alkategóriája esetében kell elkülönítetten jelenteni. A befektetési alapok és az értékpapír-kereskedők alkategória esetében a hiteleket az »egyéb eszközök« között kell kimutatni. Továbbá, a MUFA összeállításának céljára a (legfeljebb egy éves és egy éven túli) hiteleket elkülönítetten, az »összes befektetési alap« alkategória mellé adott tájékoztató adatként kell megjelölni. A hitelek az adatszolgáltató EPK-k által a hitelfelvevőknek nyújtott olyan összegek, amelyekről nem állítottak ki átruházható értékpapírt, illetve amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (akkor is, ha ez utóbbi átruházhatóvá vált). Ez a tétel az alábbiakat foglalja magába:
Értékelési szabályok: az MPI-k által nyújtott hitelek értékeléséhez hasonlóan, az EPK-k által nyújtott hiteleket is alapelvként bruttó értéken sem az általános, sem az egyedi céltartalékokkal nem korrigálva kell nyilvántartani, a hitelek adatszolgáltató intézmény általi leírásáig, amely időpontban a hiteleket ki kell vezetni a mérlegből. A felhalmozott kamatokra vonatkozó általános számviteli elvekkel összhangban a hitelek után járó kamatot azok felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben), és nem a tényleges pénzbevétel vagy pénzkiadás időpontjában (azaz pénzforgalmi alapon). A hitelek után járó, felhalmozott kamatok bruttó összegét az »egyéb eszközök« kategóriába kell besorolni. A felhalmozott kamatot nem szabad az alapjául szolgáló hitelnél figyelembe venni, hanem a hitelt az adatszolgáltatás napján fennálló névértéken kell értékelni. |
|
3. |
Nem részvény értékpapírok: Ezt a sort – az egyéb EPK-k kivételével – minden EPK-alkategória tekintetében elkülönítetten kell jelenteni. Ez a sor a nem részvény- és részesedésjellegű értékpapírok állományát tartalmazza, amelyek általában átruházhatók, és a másodlagos piacokon értékesíthetők vagy a piacon kompenzációs célokra felhasználhatók, de a tulajdonosuknak nem biztosítanak a kibocsátó intézményben semmiféle tulajdonjogot. Ebbe a sorba tartoznak az olyan értékpapír-állományok, amelyek tulajdonosuknak feltétlen jogot biztosítanak valamilyen rögzített vagy szerződésben meghatározott, kamatszelvény révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy megállapított rögzített összegre, amely meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott dátumtól kezdődően jár. Ide tartoznak az átruházható hitelek is, amelyeket nagyszámú, egyforma értékpapírrá alakítottak át, és amelyekkel a szervezett piacokon lehet kereskedni. Értékelési szabályok: az ESA 95-nek megfelelően a nem részvény értékpapírokat piaci értéken kell jelenteni. A »befektetési alapok« (összes befektetési alap és befektetésfajták szerint részletezett befektetési alapok) EPK-alkategória tekintetében a »nem részvény értékpapírokat« (eredeti) lejárat szerinti bontásban, »legfeljebb egyéves« és »egy éven túli« lejáratú értékpapírokként kell jelenteni. |
|
4. |
Részvények és egyéb részesedések (a befektetési jegyek kivételével): ezt a sort – az egyéb EPK-k kivételével – minden EPK-alkategória tekintetében elkülönítetten kell jelenteni. Ez a sor azokat az értékpapír-állományokat foglalja magába, amelyek társaságokban és kvázitársaságokban szerzett tulajdonosi jogokat képviselnek. Ezek az értékpapírok általában jogot biztosítanak tulajdonosaiknak a társaságok vagy kvázitársaságok profitjából való részesedésre, és a saját tőkéjükből való részesedésre felszámolás esetén. Ebbe a kategóriába három fő alkategória tartozik:
Értékelési szabályok: az ESA 95-nek megfelelően a részvényeket és részesedéseket piaci értéken kell jelenteni. |
|
5. |
Befektetési jegyek: a befektetési jegyeket csak a befektetési alapok (összes befektetési alap és minden típusú befektetési alap) és az értékpapír-kereskedők EPK-alkategória tekintetében kell elkülönítetten jelenteni. A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok alkategória esetében a befektetési jegyeket az »egyéb eszközök« között kell kimutatni. A befektetési jegyek olyan sajátos típusú pénzügyi vállalkozás által kibocsátott értékpapírok, amelynek kizárólagos célja az összegyűjtött tőke pénzpiaci, tőkepiaci és/vagy ingatlanpiaci befektetése. A befektetési jegyek kizárólag az MPI-k (csak PPA-k) és az EPK-ként besorolt befektetési alapok forrásai lehetnek. A kibocsátott befektetési jegyek a befektetett tőkével és a befektetésből származó hozammal kapcsolatos jogokat biztosítanak a tulajdonosuknak, viszont általában nem jelentenek a kollektív befektetés fölötti ellenőrzési jogot (például szavazati jogot vagy az irányításban való részvétel jogát). Értékelési szabályok: az ESA 95-nek megfelelően a befektetési jegyeket piaci értéken kell jelenteni. Ezen túlmenően, az »összes befektetési alap« alkategóriában az állományban szereplő PPA befektetési jegyeket jelezni kell. |
|
6. |
Befektetett eszközök: Ez a sor az alábbiakat foglalja magába:
A »befektetett eszközöket« elkülönítetten kell meghatározni az összes befektetési alapra, valamint a befektetésfajták és befektetők jellege szerint részletezett befektetési alapokra vonatkoztatva. A befektetésfajták szerint részletezett befektetési alapok esetében a befektetett eszközöket csak az ingatlan-, vegyes és egyéb alapokra kell önállóan megállapítani, mivel várhatóan ez a három alaptípus foglalkozik befektetési célú ingatlanokkal. A többi, befektetésfajta szerint részletezett alapkategória szintén rendelkezik befektetett eszközökkel, de ezek értéke valószínűsíthetően nem jelentős, ugyanis elsődlegesen saját használatra szánt befektetett eszközökről van szó (az EPK saját használatú épületei, valamint berendezések, szoftverek és egyéb infrastruktúra). Amennyiben a befektetett eszközöket nem külön soron jelentik, akkor az »egyéb eszközök« között kell azokat kimutatni. |
|
7. |
Pénzügyi derivatívák: A »pénzügyi derivatívákra« vonatkozó adatokat csak a befektetési alapok (összes befektetési alap és minden fajtájú befektetési alap) és az értékpapír-kereskedők alkategória tekintetében kell elkülönítetten jelenteni. A hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok esetében ezt a tételt az »egyéb eszközök« között kell kimutatni. E sorba tartozik minden származtatott pénzügyi tranzakció, azaz az eltérő típusú instrumentumon alapuló vagy abból származtatott pénzügyi eszközök. Az alapul szolgáló instrumentum általában egy másik pénzügyi eszköz, de lehet áru vagy index is (ESA 95, 5.65. bekezdés). Az EPK adatszolgáltatási program keretében a »pénzügyi derivatívákra« vonatkozó adatokat alapelvként az MPI-k jelentési rendszeréhez hasonló módon kell jelenteni. Ebben az összefüggésben az MPI-mérlegstatisztikákról szóló, EKB/2001/13 rendelethez fűzött útmutató (8) megállapítja, hogy a piaci értéket képviselő származtatott pénzügyi instrumentumokat a meglévő nemzetközi statisztikai szabványokkal összhangban alapelvként kötelező a mérlegben nyilvántartani. A derivatívák akkor rendelkeznek piaci értékkel, ha azokkal szervezett piacokon (tőzsdén) vagy szabadpiacon rendszeresen kereskednek. Ebben a sorban az alábbi pénzügyi derivatívákat kell jelenteni:
A mérlegben kötelezően nyilvántartott pénzügyi derivatívákat piaci értéken kell kimutatni, amely a fennálló piaci ár vagy annak megfelelője (valós érték) lehet. A derivatívákat a mérlegben bruttó értékben kell kimutatni. A bruttó pozitív piaci értéket képviselő egyedi származtatott szerződéseket a mérleg eszközoldalán, a bruttó negatív piaci értéket képviselőket pedig a forrásoldalán kell nyilvántartani. A származtatott szerződésekből eredő jövőbeni bruttó kötelezettségvállalásokat nem szabad a mérlegben kimutatni. Az eltérő értékelési módszerek következtében előfordulhat, hogy a pénzügyi derivatívákat nettó értéken tartják nyilván. Abban az esetben, ha kizárólag a nettó pozíciók állnak rendelkezésre, vagy a pozíciókat a piaci értéktől eltérő értéken tartják nyilván, az adatszolgáltatáskor jelezni kell a pozíciók eltérő nyilvántartását. Nincs szükség (szektor vagy devizanem, stb. szerinti) részletezésre. |
|
8. |
Egyéb eszközök: Ezt a sort az egyéb EPK-k kivételével minden EPK-alkategória esetében elkülönítetten kell jelenteni. Ez a sor a máshol nem említett eszközöket foglalja magába, például:
A fenti felsorolás nem teljes körű, és az adatszolgáltató kategóriától függően változik (lásd az utolsó pontot). Az EPK-alkategóriák fajtáitól megkövetelt mérleg valójában az EPK-alkategória által végzett tevékenységtől függ. Csak a mérleg fő sorait kell elkülönítetten meghatározni. Minden olyan összeget, amelyet nem lehet valamely fő mérlegtételben kimutatni, az »egyéb eszközök« közé kell besorolni, pl. mivel a befektetési alapok általában nem nyújtanak hitelt, mérlegükben a »hitelek« sort nem kell elkülönítetten meghatározni. Ha egy befektetési alap mégis hitelt nyújtott, akkor ezt az összeget az »egyéb eszközök« között kell kimutatni. Az NKB-k az »egyéb eszközök« összetételéről a magyarázó megjegyzésekben adnak részletes tájékoztatást. |
FORRÁSOK
|
0. |
Eszközök/források összesen: A források összegének meg kell egyeznie a mérleg forrásoldalán elkülönítetten meghatározott sorok összegével, és egyeznie kell az eszközök összegével is (lásd még »eszközsorok – eszközök/források összege«). |
|
9. |
Betétek és hitelek: Ezt a sort a befektetési alapok, értékpapír-kereskedők és hitelezéssel foglalkozó pénzügyi közvetítők esetében kell elkülönítetten megállapítani. Ez a sor az alábbiakat foglalja magába:
|
|
10. |
Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok: Ezt a sort az értékpapír-kereskedők és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi közvetítők esetében kell elkülönítetten megállapítani. A befektetési alapok esetében ezt a valószínűsíthetően nem jelentős tételt az »egyéb források« közé kell besorolni. Ebbe a tételbe tartoznak az osztalékos papírokon kívüli értékpapírok, amelyek általában átruházható és a másodlagos piacokon forgalmazott instrumentumok, illetve amelyek a piacon jóváírhatók, és amelyek nem biztosítanak tulajdonosuknak tulajdonosi jogokat a kibocsátó intézményben. Egyes országokban az EPK-k az MPI-k által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező, átruházható instrumentumokat bocsáthatnak ki. Ebben a jelentési rendszerben minden ilyen instrumentumot hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként kell besorolni. |
|
11. |
Tőke és tartalékok: Ezt a tételt az értékpapír-kereskedők és a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi közvetítők esetében kell elkülönítetten megállapítani. A befektetési alapok esetében ezt a tételt az »egyéb források« közé kell besorolni. Ebbe a sorba azok az összegek tartoznak, amelyek az adatszolgáltató EPK-k által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott részvényekből származnak, tulajdonosuknak az EPK-ban tulajdonosi jogokat biztosítanak, és általában a nyereségből való részesedésre és felszámolás esetén a saját tőkéből való részesedésre való jogosultságot képviselnek. Ide tartoznak az egyéb nyereségből vagy pénzeszközökből származó, a jövőben várhatóan esedékes kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltató EPK-k által félretett összegek is. A tőke és tartalékok az alábbi tételeket foglalja magába:
|
|
12. |
Kibocsátott befektetési jegyek: Ezt a sort elkülönítetten csak a befektetési alapok alkategória tekintetében kell jelenteni, mivel befektetési jegyeket csak a befektetési alapok bocsátanak ki. Ebben a sorban a PPA-któl eltérő befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket kell szerepeltetni. |
|
13. |
Pénzügyi derivatívák: Lásd: »eszközsorok – pénzügyi derivatívák«. |
|
14. |
Egyéb források: Ezt a sort az egyéb EPK-k kivételével minden EPK-alkategória tekintetében jelenteni kell. A sor hasonló az MPI-k »egyéb források« sorához, azzal az eltéréssel, hogy a pénzügyi derivatívák nem tartoznak bele. Ebben a sorban kell kimutatni a máshol nem említett forrásokat, például:
A fenti felsorolás nem teljes körű és az adatszolgáltató kategóriától függően változik. Az EPK-alkategóriák fajtáitól megkövetelt mérleg valójában az EPK-alkategória által végzett tevékenységtől függ. Csak a mérleg fő sorait kell elkülönítetten meghatározni. Minden olyan összeget, amelyet nem lehet a forrásoldal valamely fő sorában kimutatni, az »egyéb források« közé kell besorolni, pl. mivel a befektetési alapok általában nem bocsátanak ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, a forrásoldalon a »hitelviszonyt megtestesítő értékpapír« sort nem kell külön meghatározni. Ha egy befektetési alap mégis hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsátott ki, akkor ezt az összeget az »egyéb források« között kell kimutatni. Az NKB-k az »egyéb források« összetételéről a magyarázó megjegyzésekben adnak részletes tájékoztatást. |
SZÁMVITELI SZABÁLYOK
Az EPK-k által beszámolójuk elkészítésekor követett számviteli szabályok alapvetően a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelv (9) nemzeti átvételében és bármely más, vonatkozó nemzetközi szabványban foglaltakkal egyeznek meg. A tagállamokban alkalmazott számviteli gyakorlat sérelme nélkül statisztikai célra minden eszközt és minden kötelezettséget bruttó értéken kell jelenteni. Az értékelési módszerekre vonatkozó egyedi útmutatás az egyes kategóriák alatti szövegben található.
FÖLDRAJZI, SZEKTOR ÉS RENDELTETÉS SZERINTI BONTÁS
Egyes EPK-alkategóriák és néhány mérlegtétel tekintetében az EKB, az MPI-k mérlegtételeihez hasonló módon, földrajzi és szektor szerinti részletezést kér.
Földrajzi és szektor szerinti részletezés
|
ESZKÖZÖK |
FORRÁSOK |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Földrajzi részletezés
Az euróövezet EPK-statisztikáinak összeállítása szükségessé teszi a részt vevő tagállamokban rezidens ügyfeleknek a belföldi és az egyéb részt vevő tagállamok szerinti bontásban történő meghatározását. A megkövetelt teljes körű földrajzi tagolás tehát az alábbi: »belföldi/egyéb részt vevő tagállamok/külföld«. A nem részt vevő tagállamok esetében a részletezés a következő: »belföldi/részt vevő tagállamok/külföld«.
A földrajzi részletezés az alábbi mérlegtételeket érinti:
|
— |
Összes befektetési alap/befektetési alapok a befektetési politika szerinti bontásban: különösen a »nem részvény értékpapírok«, »részvények és egyéb részesedések«, »befektetési jegyek« (eszközoldal) és »kibocsátott befektetési jegyek« (forrásoldal) sorok tekintetében. Az eszközoldal esetében az információ kulcsfontosságú mutatószámnak számít, a forrásoldal esetében tájékoztató adatként kell jelenteni. |
|
— |
Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok: a »hitelek« sort kell belföldi/egyéb részt vevő tagállamok szerinti földrajzi részletezésben jelenteni (kulcsfontosságú mutatószámként). |
Szektor szerinti bontás (11)
Az előírt, szektor szerinti elsődleges részletezés az »MPI-k/nem MPI-k« alapján történő bontás. Az MPI meghatározása jól ismert, a »nem MPI« magába foglalja az »államháztartást« (12) és az »egyéb rezidens szektorokat« (13) is.
A belföldi adatok és az egyéb részt vevő tagállamok adatainak tekintetében megkövetelt, szektor szerinti részletezés azonos. A külföldre vonatkozó adatok esetében nem kell szektor szerinti részletezést nyújtani.
Szektor szerinti részletezésre csak néhány sor tekintetében van szükség:
|
— |
»Tájékoztató adatként« kell jelenteni a »befektetési alapok« (összes befektetési alap és befektetésfajták szerint részletezett befektetési alapok) alszektor esetében csak azokat a sorokat, ahol földrajzi részletezést is meg kell adni. |
|
— |
»Kulcsfontosságú mutatószámként« kell jelenteni a »hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok« alszektor mérlegének »hitelek« sorát. Kizárólag ezen EPK-alkategória említett sora tekintetében elkülönítetten meg kell állapítani a »nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak« nyújtott »hiteleket« is. |
Rendeltetés szerinti bontás
Ezt a részletezést csak a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatokra vonatkozó adatok tekintetében kell elkészíteni. A »hitelek« mérlegtételről van szó, ezen belül különösen a háztartásoknak nyújtott »hitelekről«, amelyek esetében a hitel rendeltetését kell megjelölni (fogyasztói hitel, lakáscélú hitel és egyéb (maradék) hitelek szerinti bontásban). Ezt a részletezést kulcsfontosságú mutatószámként kell jelenteni.
4.2. Kiigazító adatok
Kiigazító adatokat csak az állományadatokban bekövetkező jelentős törés esetén kell jelenteni. Például kiigazító adatokat kell szolgáltatni, ha az ESA 95 keretrendszere végrehajtásával kapcsolatosan átsorolásokra kerül sor. Az adatok önkéntes alapon, a rendelkezésre állás függvényében szolgáltathatók.
4.3. Tranzakciós adatok
Az EPK-kra vonatkozó statisztikák rövid távú megközelítése alapján a pénzügyi tranzakciók, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek eladásának és visszavásárlásának adatait az »összes befektetési alap« alkategória mellé adott »tájékoztató adatként« kell megjelölni (összes befektetési alapra a befektetés fajtája szerint a befektetési alapokra).
Instrumentum és lejárat szerinti részletezés: az alábbi táblázat áttekintést nyújt a tranzakciókról továbbított adatok megkívánt, instrumentum és lejárat szerinti részletezéséről.
Áttekintés a tranzakciókról továbbított adatok instrumentum és lejárat szerinti részletezéséről
|
INSTRUMENTUM – ÉS LEJÁRATI KATEGÓRIÁK |
|||||||||||||||||||||||
|
ESZKÖZÖK |
FORRÁSOK |
||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||
|
Eszközök összesen = Források összesen (minden kategória által jelentett) |
|||||||||||||||||||||||
Befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek eladása és visszavásárlása: az alábbi táblázat áttekintést nyújt a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek eladásáról és visszavásárlásáról továbbított adatok megkívánt, instrumentum szerinti részletezéséről.
Befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek eladása és visszavásárlása
|
INSTRUMENTUM KATEGÓRIÁK |
|||||
|
ESZKÖZÖK |
FORRÁSOK |
||||
|
|
|
||||
A MUFA összeállításával kapcsolatos további kötelezettségek: az alábbi táblázat áttekintés nyújt a tranzakciók adatainak szükséges további, instrumentum és lejárat szerinti részletezésről.
A MUFA összeállításával kapcsolatos további kötelezettségek
|
INSTRUMENTUM – ÉS LEJÁRATI KATEGÓRIÁK |
|||||||||||
|
ESZKÖZÖK |
FORRÁSOK |
||||||||||
|
|
||||||||||
4.4. Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje és időtartama
Az adatokat az EKB-nak negyedéves gyakorisággal kell szolgáltatni.
Az EPK-statisztikákat legkésőbb a referencia-időszak végét követő harmadik hónap utolsó naptári napjáig, illetve – ha a hónap utolsó naptári napja az NKB-ban nem banki munkanap – az NKB ezt megelőző banki munkanapjáig (17) kell továbbítani az EKB-nak. A pontos adatközlési időpontokat az NKB-k előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában kapják meg. A visszamenőleges negyedéves adatokat a legkorábbi ilyen referencia-időszakkal, de legalább az 1998. negyedik negyedéves referencia-időszakkal kezdődően kell jelenteni az EKB-nak.
5. Az EPK-statisztikák elektronikus továbbítása – a kulcscsalád azonosítója: OFI
Az EPK-kulcscsalád az euro-övezet EPK-mérlegstatisztikáit jelöli. Kialakítása olyan módon történt, hogy a lehető legközelebb álljon a mérlegstatisztikák számára már meghatározott kulcscsalád kódlistáihoz és értékeihez.
5.1. Dimenziók
Az alábbi táblázat az EPK-kulcscsaládban alkalmazott dimenziókat ismerteti. Az EPK-statisztikák esetében 11 dimenziót választottak ki, amelyek alapvető szerepet játszanak az idősorok azonosításában.
|
Pozíció a kulcsban: |
Fogalom (mnemonikus) |
Fogalom megnevezése |
Érték formátuma |
Kódlista (mnemonikus) |
Kódlista elnevezése |
|
Dimenziók |
|||||
|
1 |
FREQ |
Gyakoriság |
AN1 |
CL_FREQ |
Gyakoriság kódlista (BIS, EKB) |
|
2 |
REF_AREA |
Referenciaterület |
AN2 |
CL_AREA_EE |
Referenciaterület kódlista (Eurostat BoP, EKB) |
|
3 |
ADJUSTMENT |
Kiigazítási mutatószám |
AN1 |
CL_ADJUSTMENT |
Kiigazítási mutatószám kódlista (BIS, EKB) |
|
4 |
OFI_REP_SECTOR |
EPK referenciaszektor szerinti részletezés |
AN2 |
CL_OFI_REP_SECTOR |
EPK referenciaszektor szerinti részletezés kódlista (EKB) |
|
5 |
OFI_ITEM |
EPK-mérlegtétel |
AN3 |
CL_OFI_ITEM |
EPK-mérlegtétel kódlista (EKB) |
|
6 |
MATURITY_ORIG |
eredeti lejárat |
AN1 |
CL_MATURITY_ORIG |
eredeti lejárat kódlista (EKB) |
|
7 |
DATA_TYPE |
Adattípus |
AN1 |
CL_DATA_TYPE |
Adattípus – flow vagy állomány (EKB, BIS) |
|
8 |
COUNT_AREA |
Partnerintézmény területe |
AN2 |
CL_AREA_EE |
Referenciaterület kódlista (Eurostat BoP, EKB) |
|
9 |
BS_COUNT_SECTOR |
Partnerintézmény szektora |
AN4 |
CL_BS_COUNT_SECTOR |
Partnerintézményi szektor kódlistája (EKB, BIS) |
|
10 |
CURRENCY_TRANS |
Tranzakció devizaneme |
AN3 |
CL_CURRENCY |
Devizanem kódlista (EKB, BIS, Eurostat BoP) |
|
11 |
SERIES_DENOM |
Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás |
AN1 |
CL_SERIES_DENOM |
Az adatsor devizaneme vagy különleges számítás kódlistája (EKB) |
Mind a 11 statisztikai dimenzió egy kapcsolódó kódlistából veszi az értékeit. Például a fenti táblázat szerint a REF_AREA (referenciaterület) dimenzió a CL_AREA_EE kódlistából veszi az értékeit. Az alábbiakban az EPK-kulcscsalád dimenzióinak bemutatása következik, ugyanabban a sorrendben, ahogyan az adatsorkulcsban megjelennek.
1. sz. dimenzió: Gyakoriság (FREQ; hossza: egy karakter)
Ez a dimenzió a szolgáltatott idősorok gyakoriságát jelöli. Az EPK-kulcscsaládban alkalmazott érték »Q« a negyedéves adatok számára, amely a CL_FREQ kódlistában megadott értékek részhalmazát alkotja. Ha az országos adatok csak ritkábban (azaz félévente vagy évente) állnak rendelkezésre, az NKB-k becslést készítenek a negyedéves adatokra. Ha a negyedéves adatok becslése sem lehetséges, az adatokat abban az esetben is negyedéves idősorokként kell szolgáltatni (azaz az éves adatokat yyyyQ4, a féléves adatokat yyyyQ2 és yyyyQ4 formában kell jelenteni, a kimaradó negyedéveket pedig vagy egyáltalán nem, vagy hiányzó adatként »L« megfigyelési státussal (18) jelentik).
2. sz. dimenzió: Referenciaterület (REF_AREA; hossza: két karakter)
Ez a dimenzió azt az országot jelöli, amelyben az adatszolgáltató intézmény rezidens. A hozzá kapcsolódó CL_AREA_EE kódlista a szokásos ISO országlistát és néhány további értéket tartalmaz (lásd még a 8. sz. dimenziót: Partnerintézmény területe). Az értékeknek az EPK-kulcscsaládban alkalmazott részhalmaza az Európai Unió (EU) tagállamainak felel meg.
3. sz. dimenzió: Kiigazítási mutatószám (ADJUSTMENT; hossza: egy karakter)
Ez a dimenzió azt jelöli, hogy sor került-e szezonális kiigazításra és/vagy munkanaphatás kiigazításra. A hozzá kapcsolódó kódlista a CL_ADJUSTMENT. Az EPK-kulcscsaládban használatos kódérték »N« a sem időszaki, sem munkanaphatás kiigazítás jelölésére.
4. sz. dimenzió: EPK referenciaszektorok szerinti részletezés (OFI_REP_SECTOR; hossza: két karakter)
Ez a dimenzió az adatszolgáltató EPK típusát jelöli, és a CL_OFI_REP_SECTOR kódlistához kapcsolódik. A dimenzió az alábbi 11 értéket veheti fel: összes befektetési alap (»10«); a befektetésfajta szerint részletezett befektetési alapok: részvényalapok (»11«), kötvényalapok (»12«), vegyes alapok (»13«), ingatlanalapok (»14«) és egyéb alapok (»15«); a befektetők jellege szerint részletezett befektetési alapok: nyilvános alapok (»1G«) és zártkörű alapok (»1S«); értékpapír-kereskedők (»20«); hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok (»30«) és egyéb EPK-kategóriák (»40«).
5. sz. dimenzió: EPK-mérlegtétel (OFI_ITEM; hossza: három karakter)
Ez a dimenzió az EPK-k mérlegének mérlegtételeit jelöli, és a CL_OFI_ITEM kódlistához kapcsolódik. Az eszközök és források értékeit az »A« vagy »L« előjelző kiegészítő azonosítja, és az értékek lehetőség szerint a sorok közötti hierarchikus rangsor szerint szerveződnek és kapnak kódokat. Mivel az EPK-k típusuktól függően különböző pénzügyi tevékenységekre összpontosítanak, nem minden mérlegtétel alkalmazható minden típus esetében. Különösen az eszközoldalon az »egyéb eszközök« sornak két különböző meghatározása létezik:
|
— |
egyéb eszközök (ideértve a hiteleket) (»A8A«), amely a hitelezéssel foglalkozó EPK-k kivételével minden EPK-kategória esetében alkalmazandó, és |
|
— |
egyéb eszközök (ideértve a betéteket, készpénzt, befektetési jegyeket, befektetett eszközöket és pénzügyi derivatívákat) (»A8B«), amely a hitelezéssel foglalkozó EPK-k esetében alkalmazandó. |
A forrásoldalon az »egyéb kötelezettségek« sornak három különböző meghatározása létezik:
|
— |
egyéb kötelezettségek (a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tőke és tartalékok és a pénzügyi derivatívák kivételével) (»L6A«), amely az értékpapír-kereskedők esetében alkalmazandó, |
|
— |
egyéb kötelezettségek (ideértve a pénzügyi derivatívákat) (»L6B«), amely a hitelezéssel foglalkozó EPK-k esetében alkalmazandó, és |
|
— |
egyéb kötelezettségek (ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a tőke és tartalékokat) (»L6C«), amely a befektetési alapok kategóriáira alkalmazandó. |
6. sz. dimenzió: eredeti lejárat (MATURITY_ORIG; hossza: egy karakter)
Ez a dimenzió a mérlegtételek eredeti futamidejét jelöli, és a CL_MATURITY_ORIG kódlistához kapcsolódik. Az legfeljebb egyéves (»F«) és egy éven túli (»K«) eredeti lejárat szerinti részletezés a befektetési alapok kategóriáinak »nem részvény értékpapírok« sorára vonatkozik. Bár a lejárat szerinti bontás ebben az összefüggésben nem követelmény, alapelvként az eredeti lejárat vonatkozik a »hitelek« és »betétek« eszközsorokra, valamint a »betétek és hitelek« és a »hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok« forrásoldali sorokra is. Ez esetekben az »A« értéket a teljes futamidőre kell vonatkoztatni. Minden más sorban a nem releváns jelentésű »X« értéket kell feltüntetni.
7. sz. dimenzió: Adattípus (DATA_TYPE; hossza: egy karakter)
Ezt a dimenziót a CL_DATA_TYPE kódlista mutatja be, és a jelentendő adatok típusát jelöli: bruttó állomány (»1«), eladások (»2«), visszavásárlások (»3«), pénzügyi tranzakciók (»4«) és átsorolások és egyéb kiigazítások (»5«). Az átsorolások és egyéb kiigazítások az EPK adatszolgáltató szektor mérlegében szereplő eszközöknek és forrásoknak az alábbiakból eredő változásait foglalják magukba: 1) az adatszolgáltatók körének változásai; 2) vállalati átszervezés; 3) eszközök és források átsorolása; és 4) olyan adatszolgáltatási hibák helyesbítése, amelyeket technikai okokból nem lehet a teljes érintett időszakra vonatkozóan kivezetni az állományi adatokból.
8. sz. dimenzió: Partnerintézmény területe (COUNT_AREA; hossza: két karakter)
Ez a dimenzió azt a területet jelöli, ahol az EPK-mérleg ügyfele rezidens. Az ehhez a fogalomhoz tartozó kódlista a CL_AREA_EE, amely a szokásos ISO országlistát és további értékeket tartalmaz (pl. »U6« – Belföldi: az adatszolgáltató EPK országával megegyező ország). Az EPK-kulcscsalád céljából az értékek részhalmaza használatos: belföldi (hazai vagy referenciaterület) (»U6«); egyéb részt vevő tagállamok (a referenciaterület kivételével minden ország) (»U5«); külföld (»U4«) és a világ (összes intézmény) (»A1«). Ha egy ország részt vevő tagállammá válik, a belépés előtti időszakra vonatkozó visszamenőleges adatokat a monetáris unió (»U2«) és a részt vevő tagállamokon és a beszámolási/hazai területen kívüli minden terület (»U8«) ügyfél származási helye kóddal kell szolgáltatni (19).
9 sz. dimenzió: Ügyfél szektora (BS_COUNT_SECTOR; hossza: négy karakter)
Ez a dimenzió az EPK-mérlegtételek ügyfélszektorok szerinti részletezését jelöli, és a CL_BS_COUNT_SECTOR kódlistához kapcsolódik. Öt ügyfélszektort kell megkülönböztetni: MPI-k (»1000«); nem MPI-k (»2000«); egyéb rezidens szektorok – ebből nem pénzügyi vállalatok (»2240«); egyéb rezidens szektorok – ebből háztartások (»2251«) és a meg nem határozott szektor (»0000«).
10. sz. dimenzió: A tranzakció devizaneme (CURRENCY_TRANS; hossza: három karakter)
Ez a dimenzió az EPK-mérlegtételekre alkalmazott devizanemet jelöli, és a CL_CURRENCY kódlistához kapcsolódik. Kizárólag a minden deviza összesent jelölő »Z01« érték használatos.
11. sz. dimenzió: Adatsorok devizaneme vagy különleges számítás (SERIES_DENOM; hossza: egy karakter)
Ez a dimenzió azt jelöli, hogy a szolgáltatott adatsorok nemzeti vagy közös devizában (euro) készültek-e. Két értéke van (»N« nemzeti deviza és »E« euro), amelyet a CL_SERIES_DENOM kódlista szolgáltat. Az »E« értéket a részt vevő tagállamok alkalmazzák, az »N« értéket pedig az új részt vevő tagállamok a belépés előtti időszakra vonatkozó visszamenőleges adatok szolgáltatásához (20).
5.2. Attribútumok
A kulcsot meghatározó 11 dimenzión kívül attribútumok is meghatározásra kerültek (21). Ezeket az információcsere különböző szintjein alkalmazzák:
Mérlegtétel-kulcscsalád (ECB_OFI): kódolt és kódolatlan attribútumok
|
Hozzárendelés szintje |
Statisztikai fogalom |
Értékformátum |
Kódlista |
||
|
Attribútumok rokon szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) |
|||||
|
Rokon |
TITLE_COMPL |
Cím kiegészítője |
AN..1050 |
Kódolatlan |
|
|
Rokon |
UNIT |
Egység |
AN..12 |
CL_UNIT |
Egység kódlista (BIS, EKB, Eurostat BoP) |
|
Rokon |
UNIT_MULT |
Egységszorzó |
AN.2 |
CL_UNIT_MULT |
Egységszorzó kódlistája (BIS, EKB, Eurostat BoP) |
|
Rokon |
DECIMALS |
Tizedesek |
N1 |
CL_DECIMALS |
Tizedesek kódlistája (BIS, EKB) |
|
Rokon |
TITLE |
Cím |
AN..70 |
Kódolatlan |
|
|
Rokon |
NAT_TITLE |
Cím nemzeti nyelven |
AN..350 |
Kódolatlan |
|
|
Rokon |
COMPILATION |
Összeállítás |
AN..1050 |
Kódolatlan |
|
|
Rokon |
COVERAGE |
Lefedettség |
AN..350 |
Kódolatlan |
|
|
Attribútumok idŐsor szinten (az FNS-csoport felhasználásával továbbítva) |
|||||
|
Idősor |
COLLECTION |
Adatgyűjtés azonosítója |
AN1 |
CL_COLLECTION |
Adatgyűjtés azonosítója kódlista (BIS, EKB) |
|
Idősor |
AVAILABILITY |
Hozzáférhetőség |
AN1 |
CL_AVAILABILITY |
Szervezeti hozzáférhetőség kódlista (BIS, EKB) |
|
Idősor |
DOM_SER_IDS |
Belföldi sorok azonosítója |
AN..70 |
Kódolatlan |
|
|
Idősor |
BREAKS |
Törések |
AN..350 |
Kódolatlan |
|
|
Attribútumok megfigyelési szinten (a fő ARR szegmens adataival együtt továbbítva) |
|||||
|
Megfigyelés |
OBS_STATUS |
Megfigyelési státus |
AN1 |
CL_OBS_STATUS |
Megfigyelési státus kódlistája (BIS, EKB, Eurostat BoP) |
|
Megfigyelés |
OBS_CONF |
Megfigyelés bizalmas jellege |
AN1 |
CL_OBS_CONF |
Megfigyelés bizalmas jellege kódlista (Eurostat BoP, EKB) |
|
Megfigyelés |
OBS_PRE_BREAK |
Törés előtti megfigyelési érték |
AN..15 |
- |
|
|
Megfigyelés |
OBS_COM |
Megfigyelési megjegyzés |
AN..350 |
Kódolatlan |
|
Minden attribútumot bizonyos technikai tulajdonságok jellemeznek, ezek felsorolása az alábbi táblázatban található.
Az euróövezeti NKB-k adatszolgáltatása az EKB számára
Az ECB_OFI kulcscsalád közös attribútumtulajdonságai
|
|
Státus |
Az első értéket … (23) határozta meg |
NKB-k által módosítható |
|
TITLE_COMPL |
M |
EKB |
Nem |
|
UNIT |
M |
EKB |
Nem |
|
UNIT_MULT |
M |
EKB |
Nem |
|
DECIMALS |
M |
EKB |
Nem |
|
TITLE |
C |
EKB |
Nem |
|
NAT_TITLE |
C |
NKB |
Igen |
|
COMPILATION |
C |
NKB |
Igen (22) |
|
COVERAGE |
C |
NKB |
Igen (22) |
|
COLLECTION |
M |
EKB |
Nem |
|
AVAILABILITY |
M |
EKB/NKB |
Igen |
|
DOM_SER_IDS |
C |
NKB |
Igen |
|
BREAKS |
C |
NKB |
Igen |
|
OBS_STATUS |
M |
NKB |
Igen |
|
OBS_CONF |
C |
NKB |
Igen |
|
OBS_PRE_BREAK |
C |
NKB |
Igen |
|
OBS_COM |
C |
NKB/EKB |
Igen |
|
|
M:Kötelező, C:Feltételes |
|
|
Az alábbiakban az egyes attribútumok bemutatása következik, szükség esetén a vonatkozó kódlistával együtt (nagybetűkkel jelölve, azaz CL_****).
5.2.1. Attribútumok rokon szinten
Kötelező:
|
— |
TITLE_COMPL (kódolatlan): A címet kiegészítő attribútumot az EKB állapítja meg, tárolja és terjeszti (angol nyelven, maximális hossza 350 karakter). Ha egy NKB módosítást kíván végrehajtani, akkor erre az EKB-val folytatott egyeztetést követően van lehetőség. A módosítást az EKB hajtja végre. |
|
— |
UNIT (kódlista: CL_UNIT): Ez az attribútum a szolgáltatott adatok mértékegységét adja meg. A részt vevő tagállamok euróban jelentik az adatokat, az EKB pedig »EUR« értékre állítja be ezt az attribútumot (DENOM = »EUR«). Ha egy ország részt vevő tagállammá válik, az EKB a belépés előtti időszakra vonatkozó visszamenőleges adatok tekintetében a megfelelő nemzeti devizára állítja be ennek az attribútumnak az értékét (24). |
|
— |
UNIT_MULT (kódlista: CL_UNIT_MULT): Ez az attribútum azt mutatja meg, hogy az adatsort milliókban (UNIT_MULT = »6«), milliárdokban (UNIT_MULT = »9«) stb. fejezték-e ki. Az NKB-k az adatokat milliókban adják meg, és az EKB az attribútum értékét 6-ra állítja be (UNIT_MULT = »6«). |
|
— |
DECIMALS (kódlista: CL_DECIMALS): Ez az attribútum a megfigyelések értékeire adott tizedes helyek számát mutatja meg, az NKB-k az adatokat három tizedesjegy pontossággal adják meg, az EKB pedig minden adatsor tekintetében 3-ra állítja be az attribútum értékét (ezért DECIMALS = »3«). |
Feltételes:
|
— |
TITLE (kódolatlan): A címadatsor legfeljebb 70 karaktert engedélyez. A korlátozott terjedelem figyelembevételével helyette a TITLE COMPLEMENT (címkiegészítő) használatos kötelező attribútumként. A TITLE (cím) attribútumot rövid címek készítésére lehetne felhasználni. |
|
— |
NAT_TITLE (kódolatlan): Az NKB-k ezt az attribútumot a saját nemzeti nyelvükön készített pontos leírásokhoz és egyéb kiegészítő specifikációkhoz használhatják. Bár a nagy- és kisbetűs írásmód nem okoz problémát, az ékezetes karakterek és a kiterjesztett alfanumerikus jelek továbbítása a rendszeres használat előtt még kísérleteket igényel. |
|
— |
COMPILATION (kódolatlan): Ez az attribútum az alkalmazott összeállítási módszerek szöveges magyarázatára szolgál, és az alábbi információkat tartalmazza:
|
Az ennél az attribútumnál feltüntetendő információ részletes bemutatása a 2. függelékben (1-5. pont) található.
|
— |
COVERAGE (kódolatlan): Ez az attribútum az adatszolgáltatók körének lefedettségét ismerteti, és az összes eszköz/forrás adatsornál kell szerepeltetni. Az attribútum a főbb kategóriákba tartozó EPK-típusokat mutatja be. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, akkor a piaci részesedést meg kell becsülni. Az attribútumnál jelezni kell azt is, hogy az adatokat bruttósították-e. Az ennél az attribútumnál feltüntetendő információ további részletei a 2. függelékben (6. pont) találhatók. |
5.2.2. Attribútumok idősor szinten
Kötelező:
|
— |
COLLECTION (kódlista: CL_COLLECTION): Ez az attribútum a megfigyelések összegyűjtésének idejére ad magyarázatot (pl. az időszak eleje, közepe vagy vége), vagy jelzi, hogy az adatok az időszak átlagára, vagy az időszak során megfigyelt legmagasabb vagy legalacsonyabb értékre, stb. vonatkoznak-e. Az EKB az EPK-adatsorokat az »időszak végére« (COLLECTION = »E«) állítja be. |
|
— |
AVAILABILITY (kódlista: CL_AVAILABILITY): Ez az attribútum azokat az intézményeket adja meg, amelyek számára az adatok hozzáférhetővé tehetők. Ha egyedi megfigyelések tekintetében különleges bánásmódra van szükség, akkor a megfigyelés bizalmas jellege attribútum használható (lásd lejjebb). |
Feltételes:
|
— |
DOM_SER_IDS (kódolatlan): Ez az attribútum lehetővé teszi az országos adatbázisokban alkalmazott kódokra való hivatkozást a megfelelő adatsor azonosításához (országos hivatkozási kódokat alkalmazó képletek is megadhatók). |
|
— |
BREAKS (kódolatlan): Ez az attribútum az adatgyűjtés, adatszolgáltatási lefedettség és az adatsorok összeállítása során bekövetkező töréseket és fontosabb időbeli változásokat ismerteti. Törés esetén ajánlatos jelezni, hogy a régi és az új adatok milyen mértékben tekinthetők összehasonlíthatónak (legfeljebb 350 karakter terjedelmű szöveg). |
5.2.3. Attribútumok megfigyelési szinten
Kötelező:
|
— |
OBS_STATUS (kódlista: CL_OBS_STATUS): Az NKB-k minden jelzett megfigyeléshez megfigyelési státus adatot jelentenek. Ez az attribútum kötelező, és minden egyedi megfigyelés esetén az adatokkal együtt szolgáltatni kell. Ha az NKB-k felülvizsgálják ezen attribútum értékét, mind a megfigyelési értéket (akkor is, ha változatlan), mind az új megfigyelési státus jelzését továbbítani kell. Az alábbi listában az attribútumoknak az EPK-statisztikák céljából várható értékei (a megállapodás szerinti hierarchiának megfelelően) szerepelnek:
|
|
— |
Ha egy megfigyelést két jellemző is minősít, akkor a lényegesebbet kell jelenteni. Ha például egy megfigyelés mind ideiglenes érték, mind becslés eredménye, akkor a »becslés« tulajdonság élvez prioritást, és az »E« jelzés alkalmazandó. |
Feltételes:
|
— |
OBS_CONF (kódlista: CL_OBS_CONF): Amennyiben egy NKB különbséget kíván tenni egy vagy több egyedi megfigyelés bizalmas jellege között, akkor az OBS_CONF attribútumot használhatja. Ennek az attribútumnak az értéke (ha létezik) akkor módosítható, amikor az információ küldője továbbítja az adatokat. |
|
— |
OBS_PRE_BREAK (kódolatlan): Ez az attribútum a törés előtti értéket tartalmazza, amely a megfigyeléshez hasonlóan számmező. Általában akkor kell jelezni, amikor egy adatsor törése bekövetkezik. Az EPK-kulcscsalád céljából erre az attribútumra nincs szükség, mert az információ az átsorolási adatsorokból már rendelkezésre áll. Az attribútum csak azért került fel az attribútumok listájára, mert beletartozik az összes kulcscsalád attribútumainak közös halmazába. Ha azonban a »B« (törés) megfigyelési státus fennáll, amellett az adatsor törése előtti megfigyelési értéket is közölni kell. |
|
— |
OBS_COM (kódolatlan): Ez az attribútum a megfigyelés szintű szöveges megjegyzések készítésére használható (pl. egy egyedi megfigyeléshez adatok hiányában készített becslés vagy feltételezés ismertetése, egy lehetséges szokatlan megfigyelés okának magyarázata vagy a szolgáltatott idősorok változásának részletezése). |
6. Információcsere
6.1. Adatsorok felsorolása
Az EKB karbantartja és szétosztja az NKB-knak a továbbítandó EPK-idősorok adatsorkulcsainak felsorolását tartalmazó táblázatokat. Az EKB-nak megküldendő adatsorokat az 1. függelék tartalmazza. A következő jelentendő adatsorokat kell megkülönböztetni:
KULCSFONTOSSÁGÚ MUTATÓSZÁMOK
Az e kategóriában jelentendő állományadatok a következők:
Összes befektetési alap és befektetési típusonként részletezett befektetési alapok:
|
— |
Összes alap: instrumentum, lejárat és az ügyfél földrajzi elhelyezkedése szerint részletezett mérlegek (összesen 29 adatsor). |
|
— |
Befektetési politika szerint részletezett befektetési alapok: Az előírt részletezés – kisebb eltérésekkel – megegyezik az összes befektetési alap esetében megkövetelt részletezéssel. Az e kategóriában szolgáltatandó adatok az alábbiak:
|
|
— |
Értékpapír-kereskedők (összesen 12 adatsor). |
|
— |
Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok mérlegei instrumentum, szektor és ügyfél földrajzi elhelyezkedése szerinti bontásban, valamint a »hitelek« mérlegtétel rendeltetés szerinti bontásban (összesen 32 adatsor). |
TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
Az e kategóriában jelentendő állományadatok a következők:
|
— |
Összes befektetési alap: MPI/nem MPI-szektor szerint részletezett mérlegadatok (összesen 27 adatsor); a MUFA összeállításához szükséges további követelmények (5 adatsor). |
|
— |
Részvényalapok (27 adatsor), kötvényalapok (27 adatsor), vegyes alapok (27 adatsor), ingatlanalapok (15 adatsor), egyéb alapok (27 adatsor): a befektetés fajtája szerint részletezett befektetési alapok mérlege MPI/nem MPI-szektor szerinti bontásban |
|
— |
A nyilvános alapok (12 adatsor) és a zártkörű alapok (12 adatsor) mérlegeinek adatai. |
|
— |
Az egyéb EPK-kategóriák összes eszköze/kötelezettsége (1 adatsor). |
KIIGAZÍTÓ ÉS TRANZAKCIÓS ADATOK
Az állomány-adatsorokon kívül a megfelelő »átsorolási és egyéb kiigazítási«, valamint a »tranzakciók« adatsort (amely tartalmazza a befektetési jegyek értékesítésére és visszavásárlására vonatkozó adatokat) adatsorokat is jelenteni kell adott esetben.
6.2. Az adatokra vonatkozó előírások
A kulcsfontosságú mutatószámokat minden részt vevő tagállamnak jelentenie kell, ha a tényleges adatok rendelkezésre állnak. Ha egyes bontásokban, vagy a megállapodás szerinti negyedéves gyakorisággal a tényleges adatok nem állnak rendelkezésre, akkor lehetőség szerint becsléseket kell szolgáltatni.
»Kiegészítő adatokat« csak azok az országok jelentenek, amelyekben a tényleges adatok rendelkezésre állnak.
Abban az esetben, ha az adatok alapjául szolgáló gazdasági jelenség létezik, de azt statisztikailag nem kísérik figyelemmel, és ezért országos becslések sem nyújthatók, az NKB-k választhatnak, hogy egyáltalán nem, vagy hiányzó adatként, »L« megfigyelési státussal jelentik ezeket az idősorokat. Minden nem jelentett idősort tehát »létező, de össze nem gyűjtött adatként« kell értelmezni, és EKB-szintű becslések/feltételezések készíthetők az euro-övezeti aggregátumok összeállításának céljából.
Azon tranzakciós adatok vonatkozásában, ahol a tranzakciókat az állományban bekövetkezett változás alapján becslik (Qt – Qt-1), az NKB-k vagy ne jelentsék az idősort, vagy azt »L« megfigyelési státussal, hiányzóként jelöljék.
Ha az alapul szolgáló jelenség nem létezik, akkor az idősorokat hiányzó adatként, »M« megfigyelési státussal kell jelenteni.
Az »átsorolási és egyéb kiigazítási« adatok esetében az adatokat csak akkor kell jelenteni, ha a 4.2. szakaszban bemutatott átsorolásra vagy kiigazításra került sor.
7. Revíziós politika
Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az előző negyedévben továbbított adatokat (közönséges revízió). Ezen kívül sor kerülhet a korábbi negyedévekben jelentett adatok revíziójára is (visszamenőleges revízió).
A következő általános elvek érvényesülnek:
|
— |
Minden rendszeres negyedéves adattovábbítás alkalmával a legutóbbi negyedévre vonatkozó adatokon kívül csak a »közönséges« revízió adatai küldhetők (azaz az előző negyedévben továbbított adatok revíziója). |
|
— |
A »visszamenőleges« revíziók korlátozott mértékben, és a rendszeres adatszolgáltatástól eltérő időpontban jelenthetők. Alapelvként az adatok szokásos kisebb visszamenőleges revízióját évente csak egyszer kell továbbítani (a negyedik negyedéves adatok jelentésével együtt). Rendkívüli esetben azonban, ha a visszamenőleges revízió jelentős mértékben javítja az adatok minőségét, a revízió az év folyamán is elfogadható (a rendszeres jelentési időszakokon kívül). |
|
— |
lentős revízió esetén magyarázatot kell nyújtani az EKB számára. |
1. függelék
AZ EKB-NAK TOVÁBBÍTANDÓ, BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ ADATSOROK – ÁLLOMÁNYADATOK
(Kulcsfontosságú mutatószámok/Tájékoztató adatok)
ESZKÖZÖK
|
Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/szektorok szerinti részletezés |
Befektetési alapok/összes |
Részvényalapok |
Kötvényalapok |
Vegyes alapok |
Ingatlanalapok |
Egyéb alapok |
Nyilvános alapok |
Zártkörű alapok |
|
Betétek/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Hitelek teljes lejárat/világ/összesen |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
Rövidlejáratú hitelek/világ/összesen |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
Hosszúlejáratú hitelek/világ/összesen |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok teljes lejárat/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Nem részvényjellegű értékpapírok teljes lejárat/belföldi/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok teljes lejárat/belföldi/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok teljes lejárat/belföldi/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok teljes lejárat/egyéb részt vevő tagállamok/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok teljes lejárat/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok teljes lejárat/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok teljes lejárat/külföld/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok legfeljebb 1 éves/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok legfeljebb 1 éves/belföldi/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok legfeljebb 1 éves/belföldi/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok legfeljebb 1 éves/belföldi/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok legfeljebb 1 éves/egyéb részt vevő tagállamok/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok legfeljebb 1 éves/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok legfeljebb 1 éves/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok legfeljebb 1 éves/külföld/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok 1 éven túli/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok 1 éven túli/belföldi/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok 1 éven túli/belföldi/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok 1 éven túli/belföldi/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok 1 éven túli/egyéb részt vevő tagállamok/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok 1 éven túli/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok 1 éven túli/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvényjellegű értékpapírok 1 éven túli/külföld/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Részvények és egyéb részesedések/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Részvények és egyéb részesedések/belföldi/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Részvények és egyéb részesedések/belföldi/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Részvények és egyéb részesedések/belföldi/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Részvények és egyéb részesedések/egyéb részt vevő tagállamok/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Részvények és egyéb részesedések/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Részvények és egyéb részesedések/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Részvények és egyéb részesedések/külföld/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Jegyzett részvények/világ/összesen |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/belföldi/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/belföldi/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/belföldi/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/egyéb részt vevő tagállamok/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/külföld/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
|
|
|
Pénzpiaci alapok befektetési jegyei/világ/MPI-k |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetett eszközök/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
|
|
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Pénzügyi derivatívák/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Egyéb eszközök (ideértve a »hiteleket«)/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
ÖSSZES ESZKÖZ/FORRÁS/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
FORRÁSOK
|
Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/szektorok szerinti részletezés |
Befektetési alapok/összes |
Részvényalapok |
Kötvényalapok |
Vegyes alapok |
Ingatlanalapok |
Egyéb alapok |
Nyilvános alapok |
Zártkörű alapok |
|
Betétek és hitelek/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/belföldi/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/belföldi/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/belföldi/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/egyéb részt vevő tagállamok/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/egyéb részt vevő tagállamok/MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/egyéb részt vevő tagállamok/nem MPI-k |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/külföld/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Pénzügyi derivatívák/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
Egyéb kötelezettségek (ideértve a »hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat« és a »tőke és tartalékokat«)/világ/összesen |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Kulcsfontosságú |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
AZ EKB-NAK TOVÁBBÍTANDÓ, BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ ADATSOROK – TRANZAKCIÓS ADATOK
(Tájékoztató adatok)
ESZKÖZÖK
|
Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/szektorok szerinti részletezés |
Befektetési alapok/összesen |
Részvényalapok |
Kötvényalapok |
Vegyes alapok |
Ingatlanalapok |
Egyéb alapok |
Nyilvános alapok |
Zártkörű alapok |
|
Betétek/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Hitelek/világ/teljes lejárat/összesen |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
Legfeljebb 1 éves hitelek/világ/összesen |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 éven túli hitelek/világ/összesen |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
Nem részvény értékpapírok teljes lejárat/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvény értékpapírok legfeljebb 1 éves/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Nem részvény értékpapírok 1 éven túli/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Részvények és egyéb részesedések/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Jegyzett részvények/világ/összesen |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Pénzpiaci alapok befektetési jegyei/világ/MPI-k |
Tájékoztató |
|
|
|
|
|
|
|
|
Befektetett eszközök/világ/összesen |
Tájékoztató |
|
|
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Egyéb eszközök (ideértve a »hiteleket« és a »pénzügyi derivatívákat«)/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Összes ESZKÖZ/FORRÁS/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
FORRÁSOK
|
Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/szektorok szerinti részletezés |
Befektetési alapok/összesen |
részvényalapok |
kötvényalapok |
Vegyes alapok |
Ingatlanalapok |
Egyéb alapok |
Nyilvános alapok |
Zártkörű alapok |
|
Betétek és hitelek/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Egyéb eszközök (ideértve a »hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat«, a »tőke és tartalékokat« és a »pénzügyi derivatívákat«)/világ/összesen |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
AZ EKB-NAK TOVÁBBÍTANDÓ, BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ ADATSOROK – ÚJ SZERZŐDÉSEK ÉS ÚJRAÉRTÉKESÍTÉSEK"
(Tájékoztató adatok)
FORRÁSOK
|
Sor megnevezése és lejárat/földrajzi részletezés/Szektorok szerinti részletezés |
Befektetési alapok/összes |
Részvényalapok |
Kötvényalapok |
Vegyes alapok |
Ingatlanalapok |
Egyéb alapok |
Nyilvános alapok |
Zártkörű alapok |
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/világ/összesen – új szerződések |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
|
Befektetési alapok befektetési jegyei/világ/összesen – befektetési jegyek újraértékesítése |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
Tájékoztató |
|
|
(1) Lásd a 2. függeléket.
(2) A Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.) A. melléklete ismerteti.
(3) HL L 318., 1998.11.27., 8. o.
(4) Amennyiben a nemzeti gyakorlat szerint az átruházható értékpapírokba és ingatlanokba befektető alapokat a »vegyes alapok« közé sorolják, akkor ezen alapokat a »vegyes alapok« kategóriába kell sorolni.
(5) Statisztikai alkalmazásban a lízing akkor minősül pénzügyi lízingnek, ha a lízingidőszak a tartós árucikk gazdaságilag hasznos élettartamának egészét vagy majdnem az egészét magába foglalja. A lízingidőszak végén a lízingbevevőnek gyakran lehetősége van a termék névleges áron történő megvásárlására (ESA 95, II. melléklet)
(6) Befektetési jegyek kivételével.
|
A |
: |
Befektetési alapok |
|
B |
: |
Értékpapír-kereskedők |
|
C |
: |
Hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok |
|
D |
: |
Egyéb EPK-k |
(7) Meg kell jegyezni, hogy az MPI-k mérlegében sem az eszköz-, sem a forrásoldalon nem kell különbséget tenni a betétek és hitelek között. Ehelyett az MPI-knél elhelyezett/MPI-knek kölcsönzött minden, nem forgatható tőkét (= forrás) »betétnek«, az MPI-k által elhelyezett/kikölcsönzött minden pénzeszközt (= eszköz) pedig »hitelnek« kell tekinteni. Az ESA 95 ezzel szemben a tranzakció kezdeményezője alapján állapítja meg a különbséget. Ha a hitel felvevője kezdeményez, akkor a pénzügyi tranzakció hitel. Ha a hitelnyújtó kezdeményez, akkor pedig a tranzakciót betétként kell besorolni.
(8) Európai Központi Bank, 2002. november.
(9) HL L 372., 1986.12.31., 1. o. A legutóbb a 2003/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) módosított irányelv.
(10) Csak a »hitelek« sor esetében kell megadni.
(11) A szektor szerinti besorolás szabványa az ESA 95-ben található.
(12) Államháztartás: olyan rezidens egységek, amelyek elsősorban egyéni és kollektív fogyasztásra szánt nem piaci áruk és szolgáltatások előállításával és/vagy a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztásával foglalkoznak (ESA 95, 2.68–2.70. bekezdés). Az államháztartásba beletartozik a központi kormányzat, a tartományi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok (ESA 95, 2.71–2.74. bekezdés). A szektor szerinti besorolásról további útmutatás található a Pénzügyi és Bankszektor Statisztikai Kézikönyv: Útmutató az ügyfelek statisztikai besorolásához c. kiadványban, Európai Központi Bank, második kiadás, 1999. november.
(13) Az egyéb rezidens szektorokba az alábbiak tartoznak:
|
— |
az e keretben meghatározott EPK-k, |
|
— |
a kiegészítő pénzügyi tevékenységet végzők, |
|
— |
a biztosítótársaságok és nyugdíjalapok. Nem monetáris vállalatok és kvázivállalatok, amelyek elsődleges üzleti tevékenysége a pénzügyi közvetítés a csoportos kockázatvállalás eredményeként (ESA 95, 2.60-2.67. bekezdés), |
|
— |
a nem pénzügyi vállalatok. Olyan vállalatok és kvázi-vállalatok, amelyek nem töltenek be pénzügyi közvetítői szerepet, hanem elsődlegesen a piaci áruk és nem pénzügyi szolgáltatások előállításával foglalkoznak (ESA 95, 2.21–2.31. bekezdés), |
|
— |
a háztartások. Egyének és egyének mint fogyasztók csoportjai és olyanok, akik kizárólag saját felhasználásra állítanak elő árukat és szolgáltatásokat, valamint piaci árukat és nem pénzügyi szolgáltatásokat előállítók, feltéve hogy tevékenységük nem azonos a kvázivállalatokéval. Ide tartoznak azok a háztartásokat segítő non-profit intézmények, amelyek nem piaci áruk és nem piaci szolgáltatások előállítását végzik a háztartások meghatározott csoportjai számára (ld. ESA 95, 2.75–2.88. bekezdés). |
(14) A befektetési jegyek kivételével.
(15) Befektetési és kötvényalapokról nem szolgáltatott adat.
(16) A hiteleket az »összes befektetési alap« alkategória vonatkozásában külön is kell jelenteni.
(17) Az »NKB banki munkanapja« minden olyan nap, amikor egy részt vevő tagállam NKB-ja nyitva tart a KBER monetáris politikai műveletek elvégzése céljából.
(18) Lásd a 6.2. szakaszt is: »Adatokra vonatkozó követelmények«.
(19) Görögország esetében, például, az »U2« és »U8« partnerintézményi területi kódokat a 2000. negyedik negyedévvel lezáruló időszakra vonatkozó adatok jelentéséhez kell alkalmazni, az »U5« és »U4« kódokat pedig 2001 első negyedévétől kezdődően.
(20) Görögország esetében, például, az »N« kódot a 2000. negyedik negyedévvel lezáruló időszakra vonatkozó adatok jelentéséhez kell alkalmazni, az »E« kódot pedig 2001 első negyedévétől kezdődően.
(21) Az attribútumok olyan statisztikai fogalmak, amelyek kiegészítő kódolt (pl. az egység) vagy kódolatlan (pl. az összeállítási módszer) információt nyújtanak a továbbított adatokhoz. »Kötelező« attribútumok azok, amelyek értékeit minden partner ismeri. A »feltételes« attribútumok csak akkor kapnak értéket, ha azok az adatszolgáltató intézményben ismertek (pl. a belföldi adatsorok azonosítói), illetve, ha értelmezhetők (pl. összeállítás, törések). Az attribútumértékeket csak akkor kell továbbítani, ha első alkalommal határozzák meg azokat, vagy ha változnak. Csak a megfigyelési státus van jelen minden adatcserében, minden megfigyeléshez kapcsolódóan.
(22) A változásokat faxon/e-mailen kell jelenteni az EKB felelős üzleti részlegének.
(23) Az EKB az EKB Általános Statisztikai Főigazgatóságát jelenti.
(24) Görögország esetében például a 2000. negyedik negyedévvel lezáruló időszakra vonatkoztatva az attribútum értéke »GRD«, 2001 első negyedévétől kezdődően pedig »EUR«.
(25) Az EPK-kulcscsalád céljából erre az attribútumra nincs szükség, mert az információ az átsorolási adatsorokból már rendelkezésre áll. Az attribútum csak azért került fel az attribútumok listájára, mert beletartozik az összes kulcscsalád attribútumainak közös halmazába. Azonban ha a »B« megfigyelési státus fennáll, amellett az adatsor törése előtti megfigyelési értéket is közölni kell (OBS_PRE_BREAK).
(26) Ha a helyi piaci gyakorlat vagy jogi keret következtében egy idősor (vagy annak egy része) nem releváns (az alapul szolgáló jelenség nem létezik), akkor »M« megfigyelési státussal hiányzó értéket (»–«) kell jelenteni.
(27) Ha a helyi statisztikai feltételek következtében egy idősor adatait egyes időpontokban vagy az idősor teljes tartamában nem gyűjtik össze (az alapul szolgáló jelenség létezik, de statisztikailag nem kísérik figyelemmel), akkor minden időszakban »L« megfigyelési státussal hiányzó értéket (»–«) kell jelenteni.
(28) Ezek a megfigyelések későbbi szakaszban vesznek fel végleges értéket (»A« megfigyelési státus). Az új felülvizsgált értékek felülírják a korábbi ideiglenes megfigyeléseket.