EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 32009O0023
Guideline of the European Central Bank of 4 December 2009 amending Guideline ECB/2007/9 on monetary, financial institutions and markets statistics (ECB/2009/23)
Az Európai Központi Bank iránymutatása ( 2009. december 4. ) a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (EKB/2009/23)
Az Európai Központi Bank iránymutatása ( 2009. december 4. ) a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról (EKB/2009/23)
HL L 16., 2010.1.21., 6—47. o.
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
horvát különkiadás: fejezet 01 kötet 009 o. 67 - 108
Már nem hatályos, Érvényesség vége: 31/12/2014; közvetve hatályon kívül helyezte: 32014O0015
21.1.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 16/6 |
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA
(2009. december 4.)
a monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló EKB/2007/9 iránymutatás módosításáról
(EKB/2009/23)
(2010/34/EU)
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,
tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,
tekintettel a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, 2001. december 20-i 63/2002/EK európai központi banki rendeletre (EKB/2001/18) (1),
tekintettel az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról szóló, 2008. december 19-i 24/2009/EK európai központi banki rendeletre (EKB/2008/30) (2),
a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló, 2008. december 19-i 25/2009/EK európai központi banki rendeletre (EKB/2008/32) (3),
mivel:
(1) |
A monetáris, a pénzügyi intézményekre vonatkozó és a piaci statisztikákról szóló, 2007. augusztus 1-i EKB/2007/9 iránymutatást (4) összhangba kell hozni az átdolgozott 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelettel és a monetáris-pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet módosításáról szóló, 2009. március 31-i 290/2009/EK (EKB/2009/7) európai központi banki rendelettel (5). |
(2) |
Új előírások szükségesek a pénzpiaci alapokra („PPA-k”) vonatkozó adatok teljeskörűsítése és a legreprezentatívabb adatszolgáltatói kör kiválasztása tekintetében. |
(3) |
A PPA-k új mérlegének olyan összevont mérlegnek kell lennie, amely összhangban áll a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról szóló, 2007. július 27-i 958/2007/EK (EKB/2007/8) európai központi banki rendelet (6) alapján készült mérleggel. Az adatszolgáltatási teher csökkenthető azáltal, hogy a hitelintézetek és a PPA-k mérlegeinek összeállítását hatékonyabbá teszik, például a hitelintézeti mérleget a más monetáris pénzügyi intézmények („MPI-k”) adatai és a PPA-k adatai közötti eltérésként állítják elő. |
(4) |
Az értékpapírosításra és a nem MPI-knek nyújtott MPI-hitelek egyéb átruházására vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet által bevezetett részletesebb követelmények folytán ezeken a területeken már nem szükséges a statisztikai adatszolgáltatás. |
(5) |
A nemzeti központi bankok megkezdték a befektetési alapokra vonatkozó statisztikák jelentését az egyéb pénzügyi közvetítők EKB/2007/9 iránymutatás 18. cikke szerinti statisztikáival összefüggésben, ami annyit jelent, hogy a továbbiakban már nincsen szükség a 14. cikk (6) bekezdése szerinti átmeneti rendszerre. |
(6) |
Új adatszolgáltatási követelmények szükségesek az euroövezeti MPI-k által nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek tevékenységi kör szerinti részletezése tekintetében a hitelezés alakulása gazdasági és monetáris elemzésének finomítása érdekében. |
(7) |
A fizetési rendszerek neve gyakran változik, és emiatt el kell hagyni az EKB/2007/9 iránymutatás III. mellékletének 13. részében található névjegyzéket, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:
1. cikk
Az EKB/2007/9 iránymutatás a következőképpen módosul:
1. |
A 1. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: A visszamenőleges adatszolgáltatási követelmények kizárólag a 3., 6., 7., 10., 11., 14–17. és 18a. cikkben meghatározott adatszolgáltatásra vonatkoznak.
|
2. |
A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelettel összhangban az NKB-k két összevont mérleget készítenek és jelentenek, mindkettőt a bruttó összegekkel: az egyik összevont mérleg a »központi bank« MPI-alszektorra, a másik az »egyéb MPI-k« alszektorra vonatkozik. Az NKB-k a saját központi banki mérlegükre vonatkozó szükséges statisztikai adatokat a számviteli rendszerükből nyerik az ezen iránymutatás I. mellékletében szereplő összekötő táblázatok alapján. Statisztikai adatszolgáltatási célokra az EKB a saját mérlegéből nyeri az NKB-k által saját mérlegükből nyert adatoknak megfelelő adatokat. Az egyéb MPI-bankok mérlegére vonatkozó szükséges statisztikai adatokat az NKB-k az egyes rezidens MPI-k (a rezidens NKB kivételével) mérlegtétel-adatainak (BSI) összesítéséből nyerik. Ezek a követelmények a hóvégi és negyedév végi állományokra (7) (állományok), valamint a tranzakciók miatti kiigazítások havi és negyedéves adataira, illetve a hitelek értékpapírosítási és más hitelátruházási adataira is kiterjednek. Az NKB-k ezen iránymutatás 1. részének III. mellékletével összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat a mérlegtételekről. |
3. |
A 3. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Amennyiben az NKB-k a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint felmentést adnak a PPA-knak, az NKB-knak kell biztosítaniuk, hogy a PPA-k összevont nemzeti PPA-mérleghez való kombinált hozzájárulása ne haladja meg az alábbi értékeket:
Ha az NKB-k a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 8. cikke (1) bekezdésének a) és/vagy d) pontja értelmében felmentést adnak az MPI-knek, az NKB-k az EKB-nak szolgáltatott havi és negyedéves MPI-mérlegadatok összeállításakor ezen MPI-k lefedettségét 100 %-ra teljeskörűsítik. Az NKB-k a következő minimumelőírások betartása mellett választhatják az adatok 100 %-ra való teljeskörűsítésének eljárását:
Az NKB-k bejelentik az EKB-nak a bruttósítási eljárásaikban bekövetkezett minden jelentősebb változást.” |
4. |
A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: „10. cikk Pénzpiaci alapok mérlegstatisztikája Az NKB-k a III. melléklet 7. része 1., és 2. táblázatának megfelelően külön mérlegtételadatokat szolgáltatnak az EKB-nak a PPA-szektorra vonatkozóan. Az EKB az adatokat a PPA és hitelintézeti mérlegstatisztikák összeállításához egyaránt felhasználja. Mivel az adatokat a teljes MPI-szektor vonatkozásában a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendeletnek megfelelően már jelentik, az ebben a cikkben meghatározott követelmények csak a PPA-kra vonatkoznak. Annak ellenére, hogy egyes tagállamokban néhány egyéb intézetet MPI-ként sorolnak be, mennyiségi megközelítésben ezek jelentéktelenek. A III. melléklet 7. részének 1. táblázatában említett átsorolásokat és átértékelési kiigazításokat a 3. cikk (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell jelenteni, figyelembe véve a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint engedélyezett eltéréseket. Amennyiben az átértékelési kiigazítások jelentésére az NKB-k által a PPA-knak a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet értelmében engedélyezett eltérés vonatkozik, az NKB-k az adatokat a legjobb elérhető adatok alapján jelentik azon tételekre, amelyek esetében az átértékelési kiigazítás jelentős lehet. Az adatokat negyedévente, a referencia-időszak végét követő 28 munkanapon belül kell szolgáltatni. A hitelintézetek mérlegeinek tekintetében szolgáltatott adatoknak le kell fedniük az e szektorba besorolt intézetek 100 %-át. Ahol az eloszlás vége elhagyásának elve alkalmazásának következtében a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 3. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően bruttósítaniuk kell az adatokat a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében. Az NKB-k a hitelintézeti mérleg 2008. december vége előtti időszakokra történő jelentésekor a III. melléklet 7. részében található 1. és 2. táblázatnak megfelelően továbbítják a PPA-adatok revízióját. A PPA-adatok revíziójának minden esetben meg kell felelnie a megfelelő negyedév végi más MPI-adatoknak. Abban az esetben, ha az új vagy korrigált PPA-adatok más megfelelő MPI-referenciaidőszakok adatainak változásával járnak, továbbítani kell a más MPI-adatok szükséges revízióját is.” |
5. |
A 13. cikket el kell hagyni. |
6. |
A 14. cikk címének helyébe az alábbi szöveg lép: „Az egyéb pénzügyi közvetítőkre vonatkozó statisztikák (a befektetési alapok és a pénzügyi közvetítő vállalatok kivételével)” |
7. |
A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Az NKB-k ezen iránymutatás III. mellékletének 11. részével összhangban szolgáltatnak adatot az EPK-król (a befektetési alapok és az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok [PKV-k] kivételével). A következő EPK-alkategóriákra vonatkozóan külön kell adatot szolgáltatni: i. értékpapír-kereskedők; ii. hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok; és iii. egyéb EPK-k. Az EPK-kra vonatkozó adatok szolgáltatásakor az országos szinten adott időpontban rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem dolgozhatók fel, nemzeti becsléseket kell jelenteni. Abban az esetben, ha az adatok alapjául szolgáló gazdasági jelenség létezik, de azt statisztikailag nem kísérik figyelemmel, és ezért nemzeti becslések sem nyújthatók, az NKB-k választhatnak, hogy egyáltalán nem vagy hiányzó adatként jelentik ezeket az idősorokat. Minden nem jelentett idősort tehát »létező, de nem gyűjtött« adatként kell értelmezni, és az EKB feltételezéseket és becsléseket készíthet az euroövezeti aggregátumok összeállításának céljából. A referencia-adatszolgáltatók köre a részt vevő tagállamokban rezidens minden típusú EPK-t magában foglal: a területen belül található intézményeket, beleértve a területen kívüli anyavállalatok leányvállalatait és az ezen a területen kívüli központtal rendelkező intézmények fióktelepeit. A következő kulcsfontosságú mutatószámokat és kiegészítő információt kell jelenteni:
Tranzakció miatti kiigazító adatokat az állományadatokban bekövetkező jelentős törések, illetve átsorolások és egyéb kiigazítások esetén lehet jelenteni. Tranzakciós kiigazító adatokat lehet szolgáltatni például különösen az ESA 95 keretrendszer végrehajtásával kapcsolatos átsorolások miatt. Az átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat ezen iránymutatás 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.” |
8. |
A 14. cikk (6) bekezdését el kell hagyni. |
9. |
A 16. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Az MPIR-statisztikák céljából az NKB-k a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 1. és 2. függelékében meghatározott állományokra és új szerződésekre vonatkozó, nemzeti szinten aggregált, havi statisztikai információt szolgáltatnak. Emellett az NKB-k a III. melléklet 12a. részében meghatározottak szerint jelentik az új szerződésekre vonatkozó összesített nemzeti havi statisztikai adatokat. Ha a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 61. pontjában előírt eltérést a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet IV. mellékletével összefüggésben engedélyezik, az NKB-k érték nélkül adják meg az eltéréssel érintett tételeket, feltüntetve azt, hogy adatgyűjtés nem történt.” |
10. |
A 17. cikk (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: Az adatok gyakoriságától függetlenül, évente kell jelenteni ezeket az idősorokat az EKB-nak. Az adatok a 4–9. táblázat minden tétele vonatkozásában éves gyakoriságúak. A 2. és 3. táblázatban szereplő hitelintézeti mérlegre vonatkozó információ negyedéves gyakoriságú, kivéve az NKB és elektronikus pénzintézeti tételek rovataiba sorolt tételeket, amelyek éves gyakoriságúak. A 3. táblázatban szereplő, hitelintézetekre vonatkozó strukturális információk éves gyakoriságúak Az 1. és a 3. táblázat vonatkozásában, amennyiben az adatokhoz való hozzáférés súlyosan korlátozott, az NKB-k az időben történő és érvényes közlés biztosítása érdekében minimális adatkészletet is szolgáltathatnak. A minimális mennyiségű adat a következőket tartalmazza:
Az EKB tájékoztatja az NKB-kat minden évben a jelentéstételi időszakon belül az adatszolgáltatás pontos dátumáról. Az NKB-k továbbíthatják az aktuális adatokat akár az első jelentéstételi időszakot megelőzően az EKB adatfogadási készségétől függően, akár bármely más időpontban a jelentéstételi időszakok közben. Tényleges adatok hiányában az NKB-k lehetőség szerint becsléseket vagy ideiglenes adatokat használnak. Az adatszolgáltatók vagy az NKB-k revíziókat végezhetnek újraszámítások vagy becslések alapján. Az NKB-k a jelentéstételi időszak részeként juttatják el a revíziókat az EKB-nak. Az EKB az előző év magyarázó megjegyzéseit az első jelentéstételi időszak kezdete előtt, Word formátumban küldi el az NKB-knak, amelyet azok kitöltve és/vagy kijavítva küldenek vissza az EKB-nak. Ezekben a magyarázó megjegyzésekben az NKB-k részletesen kifejtik a követelményektől való eltéréseiket, lehetőség szerint kifejtve azoknak az adatokra való hatását.” |
11. |
A 18. cikk (10) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Az NKB-k évente elküldik az EKB-nak: i. a CSDB Kézikönyvvel összhangban a CSDB-ben lévő aktuális értékpapírok lefedettségét és minőségét elemző mutatókat, a velük külön közölt módszertannak megfelelően; vagy ii. a lefedettségi és minőségi mutatók levezetéséhez szükséges aktuális információt. A nemzeti értékpapír-adatbázisra támaszkodó NKB-k évente egyszer elküldik az EKB-nak az egy negyedévre és legalább két, statisztikailag jelentős BA-alszektorra vonatkozó aggregált eredményeket. Ezek az aggregált eredmények legfeljebb 5 %-kal térhetnek el azoktól az eredményektől, amelyeket a CSDB használatával kaptak volna. Mindez azokra az információkra vonatkozik, amelyeket nem a BA-k szolgáltatnak. A fenti információkat minden év februárjának végéig kell elküldeni az EKB-nak úgy, hogy referenciának az előző év december végi adatai tekintendők.” |
12. |
A szöveg a következő 18b. cikkel egészül ki: „18b. cikk Statisztikák a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott MPI-hitelek tevékenységi kör szerinti megoszlásáról Ha az adatok rendelkezésre állnak, az NKB-k jelentik az EKB-nak a belföldi nem pénzügyi vállalatoknak, illetve a más részt vevő tagállamok nem pénzügyi vállalatainak nyújtott MPI-hitelek adatait tevékenységi kör szerinti bontásban, az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának, a NACE Rev.2-nek megfelelően, a III. melléklet 16. részével összhangban. Az NKB-k féléves gyakorisággal jelentik az adatokat az EKB-nak, március és szeptember végéig, az előző két negyedévre vonatkozóan. Az NKB-k a revíziókat a következő elveknek megfelelően jelentik:
Az NKB-k jelentik az EKB-nak a használt nemzeti fogalommeghatározások és besorolások minden jelentős változását, és adott esetben magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be a jelentős revíziók okairól. Emellett az NKB-k adatokat szolgáltatnak az MPI-szektor főbb átsorolásairól, valamint a nem pénzügyi vállalatok NACE Rev.2 szerinti, megküldött besorolásához képest történt főbb átsorolásokról.” |
13. |
A 19. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Ezen iránymutatás VI. mellékletének 1. része határozza meg a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 3. cikkében előírt, a MPI-k statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából gyűjtött változókat. Az MPI-szektor vagy a meglévő MPI-k attribútumainak változásakor az NKB-k jelentik az ezen iránymutatás VI. mellékletének 1. részében meghatározott változók frissítéseit. Változás következik be az MPI-szektorban, ha egy MPI csatlakozik a szektorhoz (azaz egy MPI jön létre vállalati fúzió eredményeként, új jogi személyek jönnek létre meglévő MPI szétválásával, új MPI létesül, vagy korábbi nem MPI jogállása megváltozik, amelynek következtében MPI-vé válik), illetve ha egy meglévő MPI elhagyja a szektort (azaz az MPI vállalati fúzióban vesz részt, másik intézmény vásárolja fel, több önálló jogi személlyé válik szét, a jogállása megváltozik, amelynek következtében nem MPI-vé válik, vagy az MPI felszámolásra kerül). Ha egy új vagy egy változás előtt álló intézményről szolgáltatnak adatot, az NKB-k megadják az összes kötelező változót. Az MPI-szektorból nem vállalati fúzió részvevőjeként kilépő intézmény jelentésekor az NKB-knak legalább az alábbi információt kell szolgáltatniuk: a kérés fajtája (azaz törlés) és az MPI azonosító kódja (azaz az »mfi_id« változó). Az NKB-k a megszűnt MPI-k azonosító kódjait nem adják ki ismételten új MPI-k számára. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, az NKB-k egyidejűleg írásos magyarázatot nyújtanak be az EKB-nak (az »mfi_req_realloc« típusú »object_request« változó használatával). Frissítések jelentése során az NKB-k használhatják a nemzeti karakterkészletüket, feltéve, ha a latin betűs ábécét használják. Az NKB-k Unicode-ot használnak, hogy minden speciális karakterkészlet helyesen jelenjen meg, amikor az EKB-tól a RIAD adatcsererendszeren (Register of Institutions and Assets Database) keresztül információt kapnak. Az MPI-k jegyzéke frissítéseinek az EKB-hoz való elküldése előtt az NKB-k végrehajtják a megfelelő adatcsere-dokumentációban előírt érvényességi ellenőrzéseket.” |
14. |
A 20. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: Ezen iránymutatás VII. mellékletében kerülnek meghatározásra a 958/2007/EK (EKB/2007/8) rendelet 4. cikkében előírt, a BA-k statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából gyűjtött változók. A BA-szektor vagy a meglévő BA-k attribútumainak változásakor az NKB-k jelentik az ezen iránymutatás VII. mellékletének 1. részében meghatározott változók frissítéseit. Változás következik be a BA-szektorban, ha egy BA csatlakozik a BA-szektorhoz, illetve ha egy meglévő BA elhagyja a BA-szektort. Az NKB-k két egymást követő negyedév végi nemzeti BA-listájuk összehasonlítása útján vezetik le a frissítéseket, azaz nem veszik figyelembe a negyedéveken belüli mozgásokat. Ha egy új vagy egy változás előtt álló intézményről szolgáltatnak adatot, az NKB-k megadják az összes kötelező változót. A BA-szektorból kilépő intézmény jelentésekor az NKB-knak legalább az alábbi információt kell szolgáltatniuk: a kérés fajtája (azaz törlés) és a BA azonosító kódja (azaz az »if_id« változó). Évente egyszer, a december 31-i referenciadátumhoz tartozóan, az NKB-k elküldenek egy XML-fájlt különösen a BA-nkénti nettó eszközérték (NEÉ) jelentése céljából. Ez azt jelenti, hogy a NEÉ-t a BA-k egyéb jellemzőinek változásától függetlenül kell szolgáltatni. Az összes BA tekintetében a következő információkat kell jelenteni: a kérés fajtája (azaz »if_req_nav«), a BA egyedi azonosítókódja, a NEÉ összege és vonatkozó NEÉ meghatározásának dátuma. Minden adott referenciadátum tekintetében az új BA-kra vonatkozó információt vagy a meglévő BA-k azonosítókódjainak változását a NEÉ-információ jelentése előtt kell elküldeni az EKB-nak. Amennyiben lehetséges, az NKB-k a megszűnt BA-k azonosító kódjait nem adják ki ismételten új BA-knak. Amenyniben ez mégis elkerülhetetlen, az NKB-k az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül írásos magyarázatot nyújtanak be az EKB-nak a BA-adattal egy időben (az »if_req_realloc« típusú »object_request« változó használatával). Frissítések jelentése során az NKB-k használhatják a nemzeti karakterkészletüket, feltéve, ha a latin betűs ábécét használják. Az NKB-k Unicode-ot használnak, hogy minden speciális karakter helyesen jelenjen meg, amikor az EKB-tól a RIAD adatcsererendszeren keresztül információt kapnak. A BA-k jegyzéke frissítésének az EKB-hoz való elküldése előtt az NKB-k végrehajtják a megfelelő adatcsere-dokumentációban előírt érvényességi ellenőrzéseket.” |
15. |
A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép: „24. cikk Közzététel Az NKB-k csak azt követően teszik közzé az euroövezet havi monetáris aggregátumaihoz és ellentételeikhez való nemzeti hozzájárulásukat, hogy az EKB ezeket az aggregátumokat már közzétette. Ha az NKB-k ilyen adatokat közzétesznek, azoknak meg kell egyezniük a legutoljára közzétett, euroövezeti aggregátumokhoz való hozzájárulás adataival. Ha az NKB-k újra összeállítják az EKB által közzétett euroövezeti aggregátumokat, azokat változtatás nélkül kell közzétenniük.” |
16. |
A III–VIII. melléklet ezen iránymutatás mellékletének megfelelően módosul. |
17. |
A Glosszárium a következő fogalommeghatározással egészül ki: „Tevékenységi kör (Branch of activity): az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásában – NACE Rev. 2 (8). – szereplő gazdasági tevékenység. |
2. cikk
Hatálybalépés
Ez az iránymutatás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt az iránymutatást 2010. július 1-jétől kell alkalmazni.
3. cikk
Címzettek
Ennek az iránymutatásnak valamennyi eurorendszer-beli központi bank a címzettje.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2009. december 4-én.
az EKB Kormányzótanácsa részéről
az EKB elnöke
Jean-Claude TRICHET
(1) HL L 10., 2002.1.12., 24. o.
(2) HL L 15., 2009.1.20., 1. o.
(3) HL L 15., 2009.1.20., 14. o.
(4) HL L 341., 2007.12.27., 1. o.
(5) HL L 94., 2009.4.8., 75. o.
(6) HL L 211., 2007.8.11., 8. o.
(7) A mérleg alapelvként a hónap/negyedév utolsó naptári napjával készül, a helyi munkaszüneti napok figyelembevétele nélkül. Számos esetben, amikor ez nem lehetséges, a mérleg az utolsó munkanap végén készül, a nemzeti piaci és számviteli szabályok értelmében.”
(8) A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 393., 2006.12.30., 1. o). I. mellékletében meghatározottak szerint.”
MELLÉKLET
1. |
A III. melléklet a következők szerint módosul:
|
2. |
A IV. melléklet a következőképpen módosul:
|
3. |
Az V. melléklet az alábbiak szerint módosul:
|
4. |
A VI. melléklet az alábbiak szerint módosul:
|
5. |
A VII. melléklet az alábbiak szerint módosul:
|
6. |
A VIII. melléklet az alábbiak szerint módosul:
|
(1) Az EKB számára valamennyi rovat tekintetében jelenteni kell az átsorolási kiigazításokat; az átértékelési kiigazításokat csak a # jellel ellátott rovatok tekintetében kell jelenteni.
(2) E táblázat vonatkozásában csak az átsorolási kiigazításokat kell az EKB-nak jelenteni.
(3) Átsorolási kiigazítások csak az 568–613 rovatra vonatkoznak; a leírási kiigazítások valamennyi rovatra.’
(4) Központi szerződő felek.
(5) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások
(6) Egyéni vállalkozók/jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások.
(7) HL L 250., 2003.10.2., 10. o.”
(8) Az MPI-k mérlegében sem az eszköz-, sem a forrásoldalon nem kell különbséget tenni a betétek és hitelek között. Ehelyett az MPI-knél elhelyezett/MPI-knek kölcsönzött minden, nem forgatható tőkét (= forrás) »betétnek«, az MPI-k által elhelyezett/kikölcsönzött minden pénzeszközt (= eszköz) pedig »hitelnek« kell tekinteni. Az ESA 95 ezzel szemben a tranzakció kezdeményezője alapján állapítja meg a különbséget. Ha a hitel felvevője kezdeményez, akkor a pénzügyi tranzakció hitel. Ha a hitelnyújtó kezdeményez, akkor pedig a tranzakciót betétként kell besorolni.”
(9) Az »egyéb devizában” minden más devizanemre utal, ideértve a nem részt vevő tagállamok nemzeti fizetőeszközeit.”
(10) ESA 95 F.33 kategória.
(11) ESA 95 F0 511 kategória.
(12) Az NKB-k az A csoportot jelentik, a Nemzetközi Fizetések Bankja pedig a B csoportot.”
(13) A táblázatban szereplő kategóriákra évesített kamatlábat (annualised agreed rate – AAR) vagy szűken értelmezett effektív kamatlábat (narrowly defined effective rate –NDER) kell jelenteni. Az AAR/NDER jelentése mellett meg kell adni a kapcsolódó új szerződések összegét, ha ezt a táblázatban az „összeg” szó jelöli.
Azonban az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, a (kényelmi vagy nyújtott) hitelkártyatartozások esetében az új szerződések fogalma megegyezik az állománnyal.
A 24–29-es mutatókat a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. melléklete 2. függelékének 37–54. tétele alapján számítják. A kamatláb számítása a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek súlyozott átlagaként történik, miközben az új szerződések összegének meg kell egyeznie a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek összegével.
(14) A táblázatban szereplő kategóriákra évesített kamatlábat (annualised agreed rate – AAR) vagy szűken értelmezett effektív kamatlábat (narrowly defined effective rate –NDER) kell jelenteni. Az AAR/NDER jelentése mellett meg kell adni a kapcsolódó új szerződések nagyságrendjét, ha ezt a táblázatban az „összeg” szó jelöli.
Azonban az újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek, a (kamatmentes periódusban lévő vagy kamatmentes perióduson túli) hitelkártyatartozások esetében az új szerződések fogalma megegyezik az állománnyal.
A 86. és 87. mutató számítása a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. melléklete 2. függelékének 12., 23., 32. és 36. tétele, valamint a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendeletnek megfelelően a kamatmentes periódusban lévő vagy kamatmentes perióduson túli hitelkártyatartozások, illetve újratöltődő hitelek és folyószámlahitelek tekintetében jelentett állományok alapján történik. A kamatlábak számítása a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendelet II. mellékletének 2. függeléke megfelelő tételeinek súlyozott átlagaként történik, azzal, hogy a kényelmi hitelkártyatartozások esetében zérus kamatlábat kell figyelembe venni. A 86. és 87. mutató célja, hogy biztosítsa a folytonosságot a 63/2002/EK (EKB/2001/18) rendeletben korábban, azaz a 290/2009/EK (EKB/2009/7) rendelet általi módosítás előtt meghatározott 12. és 23. (folyószámlahitelek) mutatóval.”
(15) Az időszak vége”
(16) 2010 júniusától hó végi referencia-időszak (2011-es adatszolgáltatás).
(17) A központi bank által a hitelintézeteknek nyújtott és egy banki napnál rövidebb időtartam alatt visszafizetett hitel összértéke. Ez az összes hitelintézetre vonatkoztatott, szimultán és aktuális, napközbeni hiteltúllépési pozíciók napi maximumértékének vagy a napközbeni hitellehetőségek lehívásainak az átlaga. Az átlagban figyelembe kell venni a tartalékolási időszak minden napját, a hétvégét és a munkaszüneti napokat is beleértve.
(18) Ha egy nem MPI-nek több számlája van, minden egyes számláról külön szolgáltat adatot.
(19) 2010-től év végi referencia-időszak (2011-es adatszolgáltatás).
(20) Minden egyes intézmény csak egyszer szerepel, függetlenül attól, hány irodája van az országban. Az intézmények alkategóriái kölcsönösen kizárják egymást. Az intézmények teljes számát az összes alkategória összege adja meg. Az intézmények az EKB-nak nyújtott első, MPI-statisztikai célú adatszolgáltatással kerülnek felvételre.
(21) 2010. második negyedévtől negyedév végi referencia-időszak (2011-es adatszolgáltatás).
(22) HL L 237., 2007.9.8., 1. o.
(23) HL L 18., 2006.1.23., 1. o.”
(24) Az időszak vége, eredeti egységek.”
(25) Az MPI által kezelt hitelek leírására/törlésére amiatt kerülhet sor, mert a hiteleket az MPI egyedi számláin vagy csoportszinten még mindig kimutatják a mérlegben, és az NKB-nak jelentett törlesztési adatok forrásai e szervezetek. E műveletekre akkor is sor kerülhet, ha a kezelőnek a befektetői megállapodás betartása érdekében a bizonytalan hitelek esetében alacsonyabb hiteltőkeösszeget kell a mérlegben feltüntetnie.”
(26) Kifejezett eltérő utalás hiányában a »fúzió« kifejezés belföldi vállalati fúzióra vonatkozik.”
(27) Kifejezett eltérő utalás hiányában a »fúzió« kifejezés belföldi vállalati fúzióra vonatkozik.
(28) A Tanács 1985. december 20-i 85/611/EGK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 375., 1985.12.31., 3. o.)
(29) Értékpapírok Nemzetközi Azonosító Száma (International Securities Identification Number): valamely értékpapírt kizárólagosan azonosító, 12 alfanumerikus karakterből álló kód.”
(30) Értékpapírok Nemzetközi Azonosító Száma (International Securities Identification Number): valamely értékpapírt kizárólagosan azonosító, 12 alfanumerikus karakterből álló kód.”