EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 02012R1011-20181001

Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Az Európai Központi Bank 1011/2012/EU rendelete (2012. október 17.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (EKB/2012/24)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1011/2018-10-01

02012R1011 — HU — 01.10.2018 — 002.002


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1011/2012/EU RENDELETE

(2012. október 17.)

az értékpapírállományokról szóló statisztikákról

(EKB/2012/24)

(HL L 305, 2012.11.1., 6. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/730 RENDELETE (2015. április 16.)

  L 116

5

7.5.2015

►M2

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/1384 RENDELETE (2016. augusztus 2.)

  L 222

24

17.8.2016

►M3

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2018/318 RENDELETE (2018. február 22.)

  L 62

4

5.3.2018




▼B

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 1011/2012/EU RENDELETE

(2012. október 17.)

az értékpapírállományokról szóló statisztikákról

(EKB/2012/24)



1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„értékpapíronkénti” adatgyűjtés : az adatok egyedi értékpapírokra lebontott gyűjtése;

2.

„pozíció” : a (15) bekezdésben felsorolt típusú értékpapírok állománya, amely a II. melléklet 4. részében részletesen meghatározott referenciaidőszak végén valamely tényleges adatszolgáltató tulajdonában vagy felelős őrzésében van;

▼M2

3.

„intézmény” : jelentése megegyezik az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározottakkal;

▼M2

3a.

„anyavállalat” : jelentése megegyezik a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének 9. pontjában meghatározottakkal;

3b.

„leányvállalat” :

a) a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 10. pontjában meghatározott leányvállalat;

b) bármely olyan vállalkozás, amely fölött egy anyavállalat ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol.

A leányvállalatok leányvállalatai azon vállalkozás leányvállalatainak is tekintendők, amely eredeti anyavállalatuk;

3c.

„pénzügyi intézmény” : jelentése megegyezik az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában meghatározottakkal;

3d.

„biztosító fióktelepe” : egy biztosító vagy viszontbiztosító jogi személyiséggel nem rendelkező képviselete vagy fióktelepe, a vállalatközpont kivételével;

▼M2

4.

„bankcsoport” : az 575/2013/EU rendelet 18. cikkének (1), (4) és (8) bekezdése, 19. cikkének (1) és (3) bekezdése, valamint 23. cikke alapján a bankcsoport vezetője konszolidációjának körébe bevont vállalkozások;

▼B

5.

„rezidens” : jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott jelentéssel;

6.

„monetáris pénzügyi intézmény” (MPI), „hitelintézet” (HI) és „pénzpiaci alap” (MMF) : jelentése megegyezik a 25/2009/EK (EKB/2008/32) rendelet 1. cikkében meghatározott jelentéssel. Az MPI-szektor a HI-kból és a MMF-ekből áll;

7.

„befektetési alap” (BA) : jelentése megegyezik a 958/2007/EK rendelet (EKB/2007/8) 1. cikkében meghatározott jelentéssel;

8.

„speciális pénzügyi közvetítő vállalat” (PKV) : jelentése megegyezik a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelentéssel;

▼M1

8a.

„biztosító” : jelentése megegyezik az 1374/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/50) ( 3 ) 1. cikkében szereplő meghatározással;

▼B

9.

„letétkezelő” : a „pénzügyi vállalatok szektorba” tartozó vállalkozás (S.12 ( 4 )), amely az ügyfelek számláján pénzügyi eszközök megőrzését és nyilvántartását végzi, beleértve a letéti őrzést és kapcsolódó szolgáltatásokat, mint pl. készpénz, illetve biztosíték kezelése a 2004/39/EK irányelv I. melléklete B részének 1. pontjában meghatározottak szerint;

▼M2

10.

„bankcsoport vezetője” :

a következők bármelyike:

a) EU-szintű anyaintézmény az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 29. pontja értelmében, az e meghatározásban szereplő, tagállamra való hivatkozást részt vevő tagállamra való hivatkozásként értelmezve;

b) EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 31. pontja értelmében, az e meghatározásban szereplő, tagállamra való hivatkozást részt vevő tagállamra való hivatkozásként értelmezve;

c) EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 33. pontja értelmében, az e meghatározásban szereplő, tagállamra való hivatkozást részt vevő tagállamra való hivatkozásként értelmezve;

d) központi szerv az 575/2013/EU rendelet 10. cikke értelmében, valamely részt vevő tagállamban;

▼M2 —————

▼B

12.

„befektető” : pénzügyi eszközöket kezelő bármely jogalany vagy személy;

▼M2

13.

„őrzött értékpapírok” : olyan értékpapírok, amelyek őrzését és nyilvántartását a befektetők nevében – közvetlenül, vagy közvetetten, ügyfélen keresztül – letétkezelők végzik;

▼B

14.

„illetékes NKB” : az euroövezet azon tagállamának NKB-ja, amelyben az adatszolgáltató rezidens;

15.

„értékpapírok” :

az értékpapírok következő típusait foglalja magában:

a) „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.3);

b) „tőzsdei részvények” (F.511);

c) „befektetési jegyek vagy egységek” (F.52);

16.

„értékpapír-állományok” : a 15. bekezdésben felsorolt értékpapírok gazdasági tulajdonjoga;

17.

„ISIN-kód” : az értékpapírokhoz rendelt, 12 alfanumerikus karakterből álló, nemzetközi értékpapír-azonosító szám (International Securities Identification Number), amely egy értékpapír kibocsátást kizárólagosan azonosít (ahogy az az ISO 6166 által meghatározásra került);

▼M2

18.

„jogalany” : a természetes személyek kivételével bármely olyan vállalkozás, amely azon ország nemzeti joga értelmében, ahol rezidens, jogi személy jogállással rendelkezik, ami lehetővé teszi számára, hogy az adott ország nemzeti jogrendszere alapján jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzen;

19.

„ágazati adatok” : a 3. cikk alapján jelentett adatok;

20.

„csoportadatok” : a 3a. cikk alapján jelentett adatok;

21.

„részt vevő tagállam” : jelentése megegyezik a 2533/98/EK rendelet 1. cikkének 3. pontjában meghatározottakkal;

22.

„ügyfél” : azon természetes vagy jogi személy, akinek részére a letétkezelő őrzési és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt, a más letétkezelőket is beleértve;

23.

„jogalanyonkénti alapon” : a szolgáltatott adatok a bankcsoport egyes jogalanyainak, vagyis az anyavállalatnak és az egyes leányvállalatainak értékpapír-állományaira vonatkoznak;

24.

„csoport alapon” : az adatok a bankcsoport mint egész értékpapír-állományaira vonatkozó információkat tartalmaznak.

▼B

2. cikk

Tényleges adatszolgáltatók

▼M2

(1)  A tényleges adatszolgáltatói kör az ágazati adatokat jelentő adatszolgáltatókból és a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatókból (a továbbiakban együttesen: tényleges adatszolgáltatók) áll.

a) Az ágazati adatokat jelentő adatszolgáltatók a rezidens MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők.

b) A csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók:

i. a bankcsoportok vezetői; és

ii. a részt vevő tagállamokban letelepedett és bankcsoport részét nem képező intézmények vagy pénzügyi intézmények;

amennyiben a Kormányzótanács azokat a (4) bekezdés alapján a tényleges adatszolgáltatói kör részeként azonosította és adatszolgáltatási kötelezettségeikről az (5) bekezdésnek megfelelően értesítette.

▼M1

(2)  Amennyiben egy MMF, BA, PKV vagy biztosító a saját nemzeti joga szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel, a képviseletükre jogosult személyek illetve alakszerű képviselet hiányában a vonatkozó nemzeti jog alapján a tevékenységükért felelős személyek felelnek az e rendelet szerinti adatok szolgáltatásáért.

▼M1

(2a)  Amennyiben az NKB-k a biztosítók által e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelv alapján gyűjtött adatokból vezetik le, a biztosítók tekintetében a tényleges adatszolgáltatói kört az alábbiak alkotják:

a) az érintett euroövezeti tagállam területén bejegyzett és rezidens biztosítók, beleértve azokat a leányvállalatokat is, amelyeknek az anyavállalata e területen kívül található;

b) az a) pontban megjelölt biztosítók azon fióktelepei, amelyek az érintett euroövezeti tagállam területén kívül rezidensek;

c) az érintett euroövezeti tagállamban rezidens azon biztosítók fióktelepei, amelyek vállalatközpontja az EGT-n kívül található.

A kétségek elkerülése érdekében, azon biztosítók fióktelepei, amelyek valamely euroövezeti tagállamban rezidensek, és amelyek vállalatközpontja az EGT-n belül található, nem képezik a tényleges adatszolgáltatói kör részét.

▼M2

(3)  A 4., 4a. vagy 4b. cikk alapján megadott eltérés hiányában a tényleges adatszolgáltatókra teljes körű adatszolgáltatási követelmények vonatkoznak.

(4)  A Kormányzótanács határozhat úgy, hogy valamely csoportadatokat jelentő adatszolgáltató a tényleges adatszolgáltatói kör részét képezi, amennyiben az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontjában említett bankcsoport vagy az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett intézmény vagy pénzügyi intézmény összes mérleg szerinti eszközeinek értéke:

a) meghaladja az Unió bankcsoportjai teljes összevont mérlegeszközeinek 0,5 %-át (a továbbiakban: 0,5 %-os küszöbérték), az EKB rendelkezésére álló legújabb adatok alapján, azaz:

i. az (5) bekezdés szerinti értesítést megelőző naptári év december végére vonatkozó adatok; illetve, amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre,

ii. a megelőző év december végére vonatkozó adatok alapján;

vagy

▼M3

b) a 0,5 %-os küszöbértékkel megegyezik vagy az alatt van, feltéve, hogy a csoportadatokat jelentő adatszolgáltató megfelel bizonyos mennyiségi vagy minőségi szempontoknak, amelyek tanúsítják fontosságát az euroövezet pénzügyi rendszerének stabilitása és működése szempontjából, például az euroövezet egyéb pénzügyi intézményeivel való összefonódása, a több országon átnyúló tevékenység, a helyettesíthetőség hiánya, a vállalati struktúra összetettsége, vagy az EKB általi közvetlen felügyelet következtében, és/vagy valamely euroövezeti tagállam pénzügyi rendszerének stabilitása és működése szempontjából, például a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatónak egy vagy több euroövezeti tagállam banki szolgáltatási piacának adott szegmensén belüli viszonylagos jelentősége, vagy az EKB általi közvetlen felügyelet következtében.

▼M2

(5)  Az illetékes NKB értesíti a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatókat a Kormányzótanács (4) bekezdés szerinti határozatáról, valamint az e rendelet alapján fennálló kötelezettségeikről.

(6)  A 10. cikk sérelme nélkül az a csoportadatokat jelentő adatszolgáltató, amelyet az e rendelet alapján történő első adatszolgáltatás kezdetét követően értesítettek az (5) bekezdésnek megfelelően, az értesítés napját követő legkésőbb hat hónapon belül megkezdi az adatszolgáltatást.

(7)  Az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően értesített, csoportadatokat jelentő adatszolgáltató értesíti az illetékes NKB-t a nevében vagy a jogi formájában bekövetkezett változásokról, az egyesülésekről vagy szerkezetátalakításokról, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségeit érintő minden egyéb eseményről vagy körülményről, az esemény vagy körülmény bekövetkezését követő 14 napon belül.

(8)  Az (5) bekezdésnek megfelelően értesített, csoportadatokat jelentő adatszolgáltatóra az e rendeletben foglalt kötelezettségek vonatkoznak mindaddig, amíg az illetékes NKB-tól az ellenkezőjéről szóló értesítést nem kap.

▼B

3. cikk

▼M2

Az ágazati adatokat jelentő adatszolgáltatókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények

▼M1

(1)  Az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők az illetékes NKB-juknak értékpapíronkénti bontásban szolgáltatnak adatokat a negyedév végi, illetve a hóvégi pozíciókról, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a referencia-hónapban vagy -negyedévben történt pénzügyi tranzakciókról vagy az ilyen tranzakciók levezetéséhez szükséges statisztikai adatokról, az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok saját állománya vonatkozásában, az I. melléklet 2. részében foglaltaknak megfelelően. Ezen adatokat havonta vagy negyedévente kell jelenteni az illetékes NKB-k által meghatározott adatszolgáltatási utasításoknak megfelelően.

▼B

(2)  A letétkezelő értesíti az illetékes NKB-t az általa végzett letétkezelői tevékenységekről azok megkezdésének napját követő egy héten belül, tekintet nélkül arra, hogy az e rendeletben foglalt rendszeres adatszolgáltatási kötelezettségek hatálya alá tartozónak tekinti-e magát, kivéve, ha a letétkezelő más illetékes hatóságokat erről tájékoztatott.

Az illetékes NKB-k által meghatározott adatszolgáltatási utasításoknak megfelelően a letétkezelők negyedévente vagy havonta adatokat szolgáltatnak az illetékes NKB-nak, értékpapíronkénti bontásban a negyedév végi vagy a hóvégi pozíciókról, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a referencia-hónapban vagy -negyedévben történt pénzügyi tranzakciókról, az ISIN-kóddal rendelkező alábbi értékpapírokról:

▼M2

a) az I. melléklet 1. fejezetének 3. részében foglaltaknak megfelelően az általuk olyan rezidens ügyfelek részére őrzött értékpapírok, akik az (1) bekezdés alapján saját értékpapír-állományukra vonatkozóan nem szolgáltatatnak adatot;

b) az I. melléklet 1. fejezetének 4. részében foglaltaknak megfelelően az általuk az euroövezet valamely másik tagállamában rezidens nem pénzügyi ügyfelek részére őrzött értékpapírok;

c) az I. melléklet 1. fejezetének 5. részében foglaltaknak megfelelően az általuk az euroövezeten kívüli tagállamban rezidens ügyfelek, valamint az Unión kívül rezidens ügyfelek részére őrzött, euroövezeti jogalanyok által kibocsátott értékpapírok.

▼M1

(2a)  Az illetékes NKB-k előírják, hogy az illetékes NKB-k által meghatározott adatszolgáltatási utasításoknak megfelelően a letétkezelők negyedévente vagy havonta értékpapíronkénti adatokat, valamint befektetői információkat szolgáltassanak a negyedév végi vagy a hóvégi pozíciókról, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a referencia-hónapban vagy -negyedévben történt pénzügyi tranzakciókról, az ISIN-kóddal rendelkező azon értékpapírokra vonatkozóan, amelyeket biztosítók nevében őriznek.

(2b)  Amennyiben az NKB-k a biztosítók által e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelv alapján gyűjtött adatokból vezetik le, a biztosítók az illetékes NKB részére évente összesítve vagy értékpapíronkénti bontásban adatokat szolgáltatnak az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok év végi pozícióiról, a biztosító teljes belföldi állománya és az egyes EGT-országokbeli, illetve az EGT-n kívüli fióktelepei teljes állománya szerinti további bontásban, az I. melléklet 8. részének megfelelően. Ebben az esetben az éves adatszolgáltatáshoz hozzájáruló biztosítók az érintett euroövezeti tagállamban a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező értékpapírjai teljes állományának legalább 95 %-át teszik ki.

▼M2 —————

▼M2

(5)  Az ágazati adatokat jelentő adatszolgáltatók az illetékes NKB utasításaiban foglaltaknak megfelelően kötelesek a) a havi vagy negyedéves pénzügyi tranzakciókra vonatkozó értékpapíronkénti adatokat, és amennyiben azt az illetékes NKB kéri, az egyéb mennyiségi változásokra vonatkozó adatokat; vagy b) a pénzügyi tranzakcióknak az I. melléklet 1. fejezetének 1. részében meghatározott megközelítések egyike szerint történő levezetéséhez szükséges statisztikai adatokat jelenteni. A tranzakciók összeállítására vonatkozó további követelmények és iránymutatások a II. melléklet 3. részében kerültek meghatározásra.

(6)  Az illetékes NKB erre vonatkozó utasítása esetén az ágazati adatokat jelentő adatszolgáltatók negyedévente vagy havonta jelentik a negyedév végi vagy a hó végi pozíciókat, valamint az (5) bekezdésnek megfelelően az ISIN-kód nélküli értékpapír-állományról a referencia-negyedévre vagy -hónapra vonatkozó adatokat az I. melléklet 1. fejezetének 7. részében foglaltaknak megfelelően. Ez a bekezdés nem alkalmazandó azokra az ágazati adatokat jelentő adatszolgáltatókra, amelyekre a 4. vagy 4b. cikk szerint megadott eltérések vonatkoznak.

▼M2 —————

▼M1

(9)  Az NKB-k a biztosítók által az értékpapír-állományokról e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelvvel kialakított keretek között gyűjtött következő adatokból is beszerezhetik:

a) az NKB-k részére az illetékes nemzeti hatóságok által továbbított, a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatványokban szereplő adatok, függetlenül attól, hogy az NKB és az illetékes nemzeti hatóság külön került létrehozásra vagy egy intézményen belül integrált, a két szerv közötti együttműködési megállapodásoknak megfelelően; vagy

b) az adatszolgáltatók által közvetlenül és egyidejűleg az NKB és az illetékes nemzeti hatóság részére megküldött, a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatványokban szereplő adatok.

(10)  Amennyiben a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatvány az e rendelet szerinti, a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez szükséges adatokat tartalmaz, az NKB-k az adatminőség biztosítása érdekében a teljes formanyomtatványhoz hozzáféréssel rendelkeznek.

(11)  A tagállamok együttműködési megállapodásokat alakíthatnak ki annak érdekében, hogy az érintett illetékes nemzeti hatóság központosított módon gyűjtse a 2009/138/EK irányelvvel kialakított keret szerinti adatszolgáltatási követelményeket és az e rendeletben meghatározott további adatszolgáltatási követelményeket egyaránt kielégítő információkat, a nemzeti joggal és az adott esetben az EKB által meghatározható harmonizált feltételekkel összhangban.

▼M2

(12)  Az illetékes NKB kéri, hogy amikor egy MPI a 3. cikk (1) bekezdésének megfelelően az ISIN-nel rendelkező saját értékpapír-állományaira vonatkozó értékpapíronkénti adatokat jelent, az I. melléklet 1. fejezetének 2. részében előírtaknak megfelelően jelentse a „tulajdonos által kibocsátott értékpapír” jelölőt.

(13)  Az illetékes NKB kérheti, hogy amikor egy MPI a 3. cikk (6) bekezdésének megfelelően az ISIN-nel nem rendelkező saját értékpapír-állományaira vonatkozó statisztikai adatokat jelent, az I. melléklet 1. fejezetének 7. részében előírtaknak megfelelően jelentse a „tulajdonos által kibocsátott értékpapír” jelölőt.

3a. cikk

A csoportadatokat jelentő adatszolgáltatókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)  A csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók negyedévente értékpapíronkénti bontásban az illetékes NKB rendelkezésére bocsátják az általuk vagy csoportjuk – beleértve a nem rezidens jogalanyokat is – által tartott értékpapírok negyedév végi pozícióit. Az ilyen adatokat bruttó alapon kell jelenteni, az ugyanazon csoporthoz tartozó jogalanyok által kibocsátott értékpapíroknak a csoport értékpapír-állományából történő nettósítása nélkül. Az adatokat az illetékes NKB-k által meghatározott adatszolgáltatási utasításoknak megfelelően kell jelenteni.

A csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók az I. melléklet 2. fejezetében foglaltaknak megfelelően szolgáltatnak adatokat az értékpapír-állományokról.

(2)  Az (1) bekezdés alapján adatszolgáltatásra kötelezett, csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók az anyavállalat és/vagy leányvállalatai által tartott eszközökre vonatkozó adatokat csoport alapon vagy jogalanyonkénti alapon, az I. melléklet 2. fejezetében szereplő táblázatoknak megfelelően szolgáltatják.

▼M3

(3)  Az illetékes NKB, vagy az (5) bekezdés alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB kéri, hogy a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók negyedévente bocsássák rendelkezésre a „kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (prudenciális kör)” jelölőt értékpapíronkénti bontásban, valamint a „kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (számviteli kör)” jelölőt értékpapíronkénti bontásban, a csoportjuk által tartott, ISIN-kóddal rendelkező vagy ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokról, az I. melléklet 2. fejezetével összhangban.

▼M2

(4)  A 2. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontja szerinti csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók az e rendeletben foglaltaknak az adott egyedi intézmény vagy pénzügyi intézmény állományai alapján tesznek eleget.

▼M3

(5)  Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezésektől függetlenül a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók az EKB részére szolgáltatják a csoportadatokat, ha az illetékes NKB úgy dönt, hogy a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók az EKB/2013/7 iránymutatás 3a. és 4b. cikke alapján közvetlenül az EKB részére szolgáltassák a statisztikai információkat.

▼M2

3b. cikk

Általános statisztikai adatszolgáltatási követelmények

(1)  Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelmények, az eltéréseket is beleértve, nem érintik a következőkben meghatározott adatszolgáltatási követelményeket: a) az 1073/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/38) ( 5 ); b) az 1075/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/40) ( 6 ); és c) az 1374/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/50).

(2)  A negyedév végi vagy a hó végi pozíciókra vonatkozó értékpapíronkénti adatokat, valamint 3. cikk (5) bekezdésének megfelelően a referencia-negyedévre vagy -hónapra vonatkozó statisztikai adatokat a II. melléklet 1., 2., 4., 5., 6., 7. és 8. részének, valamint az 5., 5a. és 5b. cikkben hivatkozott számviteli szabályoknak megfelelően kell jelenteni.

▼B

4. cikk

▼M2

Az ágazati adatokat jelentő adatszolgáltatókra vonatkozó eltérések

▼B

(1)   ►M2  Az egyes illetékes NKB-k mérlegelése alapján az ágazati adatokat jelentő adatszolgáltatók részére az alábbi eltérések adhatók: ◄

a) azokban az euroövezeti tagállamokban, amelyekben a rezidens befektetők ISIN-kóddal rendelkező értékpapírjainak állománya piaci értéken legfeljebb 40 milliárd euro:

i.  ►M1  az NKB-k eltéréseket adhatnak az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és a letétkezelők számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők szektoronkénti vagy alszektoronkénti együttes pozíciói nem haladják meg az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők nemzeti értékpapír-állományának 40 %-át. ◄ Azok a PKV-k, amelyek a 24/2009/EK (EKB/2008/30) rendeletben foglaltaknak megfelelően nem szolgáltatnak értékpapíronkénti adatokat, az illetékes NKB-juk utasításában foglaltaknak megfelelően az e rendeletben foglalt adatszolgáltatás kezdetét követő két évben jogosultak ezt a küszöbértéket túllépni;

ii. az NKB-k eltérést adhatnak a letétkezelők számára a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező letétkezelők együttes pozíciói nem haladják meg az őrzött nemzeti értékpapír-állomány 40%-át;

b) azokban az euroövezeti tagállamokban, amelyekben a rezidens befektetők ISIN-kóddal rendelkező értékpapírjainak állománya piaci értéken 40 milliárd eurónál több:

▼M1

i. az NKB-k eltéréseket adhatnak az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és a letétkezelők számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők szektoronkénti vagy alszektoronkénti együttes pozíciói nem haladják meg az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők nemzeti értékpapír-állományának 5 %-át;

▼B

ii. az NKB-k eltéréseket adhatnak a letétkezelők számára a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező letétkezelők együttes pozíciói nem haladják meg az őrzött nemzeti értékpapír-állomány 5%-át;

c) az NKB-k konzultálnak az EKB-val az e bekezdés szerinti eltérések megadásához szükséges, a teljes értékpapír-állomány piaci értékének megállapítását szolgáló információk felhasználásáról.

▼M1

(2)  Az NKB-k egészben vagy részben mentesíthetik a HI-ket az adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a mentesülésben részesülő HI-k teljes értékpapír-állományának együttes pozíciói az érintett euroövezeti tagállamban nem haladják meg az 5 %-ot, ez a küszöbérték ugyanakkor az e rendeletben foglalt adatszolgáltatás kezdetét követő két évben 15 %-ra emelhető.

▼M1

(2a)  Az NKB-k eltéréseket adhatnak a biztosítók számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól az alábbiak szerint:

a) az NKB-k eltéréseket adhatnak a biztosítók számára a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állománya alapján, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező biztosítók együttes pozíciói nem haladják meg az adott euroövezeti tagállamban az értékpapír-állomány 5 %-át; vagy

b) az NKB-k eltéréseket adhatnak a biztosítók számára a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állománya alapján, feltéve, hogy:

i. az eltéréssel rendelkező biztosítók együttes pozíciói nem haladják meg az adott euroövezeti tagállamban az értékpapír-állomány 20 %-át; és

ii. a biztosítók által a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban közvetlenül jelentett adatok, valamint a közvetlen adatszolgáltatás alá nem tartozó, a letétkezelők által a biztosítók állományai tekintetében jelentett adatok együttesen, értékpapíronkénti alapon, minden egyes euroövezeti tagállamban lefedik a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állományának legalább 95 %-át.

▼M1

(3)  Az NKB-k eltéréseket adhatnak valamennyi MMF számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állományuk kevesebb az euroövezeti MMF-ek értékpapír-állományának 2 %-ánál.

(4)  Az NKB-k eltéréseket adhatnak valamennyi PKV számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az ISIN-kóddal rendelkező értékpapír-állományuk kevesebb az euroövezeti PKV-k értékpapír-állományának 2 %-ánál.

▼B

(5)  Az NKB-k döntésük szerint az alábbi eltéréseket adhatják meg a letétkezelők számára:

a) az NKB-k egészben vagy részben mentesíthetik a letétkezelőket a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatok a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimumelőírásoknak megfelelően egyéb statisztikai vagy felügyeleti adatforrásokból levezethetők. Ezen túlmenően az alábbiakat kell alkalmazni:

i. azokban a tagállamokban, amelyekre az (1) bekezdés a) pontja szerinti eltérés vonatkozik, valamint amelyekben a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatokat közvetlenül a befektetők szolgáltatják, az ilyen adatoknak értékpapíronkénti alapon le kell fedniük a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett értékpapír-mennyiség legalább 60%-át;

ii. azokban a tagállamokban, amelyekre az (1) bekezdés b) pontja szerinti eltérés vonatkozik, valamint amelyekben a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett adatokat közvetlenül a befektetők szolgáltatják, az ilyen adatoknak értékpapíronkénti alapon le kell fedniük a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett értékpapír-mennyiség legalább 75%-át.

▼M2

b) az NKB-k részben vagy egészben mentesíthetik a 3. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett adatszolgáltatási követelmények alól azokat a letétkezelőket, amelyeknek az összes nem rezidens ügyfél részére őrzött teljes értékpapír-állománya 10 milliárd euro alatt van.

▼M1

c) az NKB-k egészben vagy részben mentesíthetik a letétkezelőket a 3. cikk (2a) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a biztosítók által a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban közvetlenül jelentett adatok, valamint a közvetlen adatszolgáltatás alá nem tartozó, a letétkezelők által a biztosítók állományai tekintetében jelentett adatok együttesen, értékpapíronkénti alapon, minden egyes euroövezeti tagállamban lefedik a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állományának legalább 95 %-át.

▼M2 —————

▼M2

(8)  Az ágazati adatokat jelentő azon adatszolgáltatók tekintetében, amelyekre az (1), (2), (2a), (3) vagy a (4) bekezdésben hivatkozott eltérés vonatkozik, az NKB-k az ezen adatszolgáltatók által tartott vagy őrzött értékpapírok vonatkozásában továbbra is a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelően, éves alapon, összesítve vagy értékpapíronkénti alapon gyűjtenek adatokat.

▼M2 —————

▼B

(10)  Az illetékes NKB visszavonja az (5) bekezdés a) pontja alapján a letétkezelőknek adott bármely mentességet, amennyiben az egyéb statisztikai vagy felügyeleti adatok alapján rendelkezésre álló, a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimumelőírásoknak megfelelő adatokat egymást követő három adatszolgáltatási időszakban nem bocsátották időben rendelkezésre, tekintet nélkül arra, hogy ez a letétkezelők hibájából történt-e. A letétkezelőknek a 3. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az illetékes NKB által történő, az eltérés visszavonására vonatkozó értesítés napját követően legkésőbb három hónappal meg kell kezdeniük az adatszolgáltatást.

▼M2 —————

▼M2

(13)  Az NKB-k választásuk szerint eltéréseket adhatnak a 3. cikk (12) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól az MPI-k számára, feltéve, hogy az NKB-k ezeket az adatokat más forrásokból gyűjtött adatokból le tudják vezetni.

▼M3

4a. cikk

A csoportadatokat jelentő adatszolgáltatókra vonatkozó eltérések

(1)  Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB eltéréseket adhat a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára a 3a. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelmények alól az alábbiak szerint:

a) az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB engedélyezheti a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára, hogy e rendelettel összhangban értékpapíronkénti alapon szolgáltassanak statisztikai adatokat az általuk vagy csoportjuk által tartott értékpapír-állomány 95 %-ára vonatkozóan, feltéve, hogy a csoport által tartott, fennmaradó 5 %-nyi értékpapírt nem egyetlen kibocsátó bocsátotta ki;

b) az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB kérheti a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatókat, hogy szolgáltassanak további adatokat azon értékpapírok típusairól, amelyekre vonatkozóan az a) pont szerinti eltérést adtak.

(2)  Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB a 3a. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, értékpapíronkénti alapon eltéréseket adhat az adatszolgáltatási követelmények alól a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára a „kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (prudenciális kör)” jelölő tekintetében, feltéve, hogy az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB ezeket az adatokat más forrásokból gyűjtött adatokból le tudja vezetni.

(3)  A 10b. cikk (2) bekezdése szerinti első adatszolgáltatástól számított két évig az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB eltéréseket adhat az adatszolgáltatási követelmények alól a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára az I. melléklet 2. fejezetében foglalt jogalanyonkénti alapon történő adatszolgáltatás tekintetében az Unión kívül rezidens jogalanyokra vonatkozóan, feltéve, hogy az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB az I. melléklet 2. fejezetében szereplő adatokat az Unión kívül rezidens jogalanyok összességére vonatkozóan le tudja vezetni.

4b. cikk

Általános eltérések és a valamennyi eltérésre vonatkozó keretrendszer

(1)  Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB eltéréseket adhat az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelmények alól, amennyiben a tényleges adatszolgáltatók ugyanezeket az adatokat az alábbiak alapján jelentik: a) az 1071/2013/EU európai központi banki rendelet (EKB/2013/33) ( 7 ); b) az 1073/2013/EU rendelet (EKB/2013/38); c) az 1075/2013/EU rendelet (EKB/2013/40); vagy d) az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50); illetve amennyiben az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB ugyanezen adatokat a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimumelőírásoknak megfelelően más módon le tudja vezetni.

(2)  Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB biztosítja az e cikkben, valamint a 4. és 4a. cikkben rögzített feltételek teljesülését annak érdekében, hogy bármely eltérést minden naptári év kezdetétől számított hatállyal szükség szerint meg lehessen adni, meg lehessen újítani, illetve vissza lehessen vonni.

(3)  Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az illetékes NKB-val való konzultációt követően az EKB e cikk, a 4. vagy a 4a. cikk szerinti eltéréssel rendelkező tényleges adatszolgáltatók számára további adatszolgáltatási követelményeket írhat elő, amennyiben az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB részletesebb adatokat tart szükségesnek. A tényleges adatszolgáltatók a kért adatokat az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB kérését követő 15 munkanapon belül szolgáltatják.

(4)  Azokban az esetekben, ahol az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB eltéréseket adott, a tényleges adatszolgáltatók ennek ellenére eleget tehetnek a teljeskörű adatszolgáltatási követelményeknek. Annak a tényleges adatszolgáltatónak, amely úgy dönt, hogy nem él az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB által megadott eltérés lehetőségével, az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB előzetes hozzájárulását kell kérnie, mielőtt a megadott eltérést egy későbbi időpontban igénybe venné.

▼B

5. cikk

▼M2

Az ágazati adatok jelentésére vonatkozó számviteli szabályok

▼M2 —————

▼B

(2)  A nemzeti számviteli gyakorlat sérelme nélkül az értékpapír-állományokra vonatkozó adatszolgáltatást névértéken vagy az értékpapírok darabszáma alapján kell teljesíteni. Piaci értékeket is meg lehet adni, a II. melléklet 4. részében említett módon.

(3)  A nemzeti számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások sérelme nélkül statisztikai célokból az értékpapír-állományokat bruttó összegben kell jelenteni.

▼M2 —————

▼M2

5a. cikk

A csoportadatok jelentésére vonatkozó számviteli szabályok

(1)  A nemzeti számviteli gyakorlat sérelme nélkül a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók az értékpapír-állományokat a II. melléklet 4. és 8. részében szereplő értékeléseknek megfelelően jelentik.

(2)  A nemzeti számviteli gyakorlat és nettósítási eljárások sérelme nélkül a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók az értékpapír-állományokat statisztikai célokra bruttó összegben jelentik. Így különösen jelenteni kell a csoportadatokat jelentő adatszolgáltató azon értékpapír-állományait is, amely értékpapírokat maga az adatszolgáltató bocsátotta ki, valamint a 2. cikk (4) bekezdése alapján azonosított adatszolgáltató csoport egyes jogalanyainak azon értékpapír-állományait, amely értékpapírokat maguk e jogalanyok bocsátották ki.

5b. cikk

Általános számviteli szabályok

(1)  E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az e rendelet szerinti adatszolgáltatás céljaira a tényleges adatszolgáltatók által követett számviteli szabályok tekintetében a 86/635/EGK tanácsi irányelvben ( 8 ) foglalt, illetve amennyiben ez nem alkalmazandó, bármely egyéb, a tényleges adatszolgáltatókra vonatkozó nemzeti vagy nemzetközi standardok alkalmazandók.

(2)  Az értékpapír-kihelyezési műveletek keretében kölcsönbe adott, vagy visszavásárlási megállapodások keretében értékesített értékpapír-állományokat az eredeti tulajdonos állományaként, és nem az azokat ideiglenesen megszerző fél állományaként kell nyilvántartani, amennyiben határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására, és az nem pusztán opció. Amennyiben az értékpapírokat ideiglenesen megszerző fél eladja azokat, úgy az ilyen értékesítést végleges értékpapír-adásvételként kell nyilvántartani, és az értékpapírokat ideiglenesen megszerző félnek az adatszolgáltatást a vonatkozó értékpapír-portfólió negatív előjelű pozíciójaként kell teljesítenie.

▼M2

6. cikk

Az ágazati adatokra vonatkozó határidők

Az NKB-k a következőket továbbítják az EKB részére:

a) a 3. cikk (1), (2), (2a) és (5) bekezdésének megfelelően a negyedéves értékpapíronkénti adatokat, annak a negyedévnek a végét követő 70. naptári napon közép-európai idő szerint 18:00-ig, amelyekre az adatok vonatkoznak; vagy

b) havi értékpapíronkénti adatokat, a 3. cikk (5) bekezdésének, valamint az I. melléklet 1. fejezete 1. részének megfelelően, az alábbi i. vagy ii. alponttal összhangban:

i. a referencia-negyedév három hónapjára vonatkozóan negyedévente, annak a negyedévnek a végét követő 63. naptári napon közép-európai idő szerint 18:00-ig, amelyre az adatok vonatkoznak; vagy

ii. a referencia-negyedév minden egyes hónapjára vonatkozóan havonta, annak a hónapnak a végét követő 63. naptári napon közép-európai idő szerint 18:00-ig, amelyre az adatok vonatkoznak.

▼M3

6a. cikk

A csoportadatokra vonatkozó határidők

(1)  Az NKB-k a 3a. cikk (1) bekezdésének, valamint az I. melléklet 2. fejezetének megfelelően negyedévente továbbítják az EKB-nak a negyedéves értékpapíronkénti csoportadatokat, annak a negyedévnek a végét követő 55. naptári napon közép-európai idő szerint 18:00-ig, amelyre az adatok vonatkoznak.

(2)  Amennyiben valamely NKB a 3a. cikk (5) bekezdése alapján úgy dönt, hogy az adatszolgáltatók közvetlenül az EKB részére szolgáltassák a statisztikai információkat, az adatszolgáltatók annak a negyedévnek a végét követő 45. naptári napon közép-európai idő szerint 18:00-ig továbbítják az EKB-nak ezeket az információkat, amelyre az adatok vonatkoznak.

▼M2

6b. cikk

Általános határidők

(1)  Az NKB-k döntik el, hogy a szükséges minőségellenőrzési eljárások lefolytatása, valamint a 6. és 6a. cikkben meghatározott határidők betartása érdekében milyen határidővel kérik be az adatokat a tényleges adatszolgáltatóktól.

(2)  Amennyiben a 6. vagy 6a. cikkben említett valamely határidő TARGET2 üzemszüneti napra esik, a határidő az EKB honlapján közzétett következő TARGET2 működési napig meghosszabbodik.

▼B

7. cikk

Minimumelőírások és nemzeti adatszolgáltatási szabályok

(1)  A tényleges adatszolgáltatók kötelesek a rájuk vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségeknek a III. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak megfelelően eleget tenni.

(2)  Az NKB-k meghatározzák és bevezetik a tényleges adatszolgáltatók által követendő adatszolgáltatási rendet, a nemzeti jellemzőknek megfelelően. Az NKB-k döntenek arról, hogy a letétkezelők értékpapíronkénti alapon vagy befektetőnként szolgáltassanak-e adatot. Az NKB-k gondoskodnak arról, hogy ezek az adatszolgáltatási rendek biztosítsák az előírt statisztikai adatokat, és lehetővé tegyék a III. mellékletben meghatározott, az adattovábbításra, a pontosságra és a helyesbítésekre vonatkozó minimumelőírások betartásának pontos ellenőrzését.

▼M3

7a. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Egyesülés, szétválás vagy olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatók tájékoztatják az illetékes NKB-t, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-t, közvetlenül vagy az együttműködési megállapodásoknak megfelelően az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül, – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül, azonban megfelelő idővel annak hatálybalépése előtt – az e rendeletben rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.

▼B

8. cikk

Ellenőrzés és kötelező adatgyűjtés

Az NKB-k jogosultak az illetékes NKB által szükségesnek ítélt részletességgel a tényleges adatszolgáltatók által az e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat ellenőrizni vagy ilyen adatokat gyűjteni, az e jogok EKB általi gyakorlására vonatkozó jogosultság sérelme nélkül. Ezeket a jogokat az NKB-k különösen abban az esetben gyakorolják, ha a tényleges adatszolgáltatók nem tesznek eleget a III. mellékletben meghatározott minimumelőírásoknak.

9. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

Figyelembe véve a KBER Statisztikai Bizottságának véleményét, az EKB Igazgatósága technikai módosításokat végezhet e rendelet mellékleteiben, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem változtatják meg a mögöttes koncepciót, és nem érintik a tényleges adatszolgáltatók jelentési terhét. Az Igazgatóság haladéktalanul értesíti a Kormányzótanácsot bármilyen ilyen módosításról.

10. cikk

Első adatszolgáltatás

Az e rendelet szerinti első adatszolgáltatás a 2013. december referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik. Az NKB-k az EKB-nak történő első adatszolgáltatásuk alkalmával a kizárólag a pozíciókra vonatkozó adatokat szolgáltatják.

▼M1

10a. cikk

A 2015/730/EU rendelet (EKB/2015/18) ( 9 ) hatálybalépését követő első adatszolgáltatás

(1)  A 2015/730/EU rendelet (EKB/2015/18) hatálybalépését követő első adatszolgáltatás – e cikk eltérő rendelkezése hiányában – a 2015. márciusi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

(2)  A biztosítók által a 3. cikk (1) bekezdése alapján történő első adatszolgáltatás a 2016. márciusi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

(3)  A letétkezelők által a 3. cikk (2a) bekezdése alapján történő első adatszolgáltatás a 2016. márciusi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

(4)  A biztosítók által a 3. cikk (2b) bekezdés alapján történő első adatszolgáltatás a 2016. referenciaévre vonatkozó éves adatokkal kezdődik.

▼M2

10b. cikk

Az (EU) 2016/1384 európai központi banki rendelet ( 10 ) (EKB/2016/22) hatálybalépését követő első adatszolgáltatás

(1)  Az ágazati adatokra vonatkozó, a 3. cikk szerinti első adatszolgáltatás a 2018. szeptemberi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

(2)  A csoportadatokra vonatkozó, a 3a. cikk szerinti első adatszolgáltatás a 2018. szeptemberi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

▼M3

10c. cikk

Az (EU) 2018/318 európai központi banki rendelet (EKB/2018/7) hatálybalépését követő első adatszolgáltatás

Az (EU) 2018/318 európai központi banki rendelet (EKB/2018/7) ( 11 ) hatálybalépését követő, a 3a. cikk szerinti első adatszolgáltatás a 2018. szeptemberi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

▼B

11. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.




I. MELLÉKLET

STATISZTIKAI ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

▼M2

1. FEJEZET: ÁGAZATI ADATOK

▼B

1.   RÉSZ

Pénzügyi tranzakciók

1.  ►M2  Az MPI-k, a BA-k és a letétkezelők a saját értékpapír-állományukról vagy a rezidens ügyfelek részére letétként kezelt értékpapír-állományról az alábbi megközelítések egyikének megfelelően szolgáltatnak statisztikai adatokat: ◄

a) havi vagy negyedéves alapon, havi vagy negyedéves értékpapíronkénti pénzügyi tranzakciókról, valamint az illetékes NKB kérésére a referencia-hónapban vagy –negyedévben a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról; vagy

b) havi vagy negyedéves alapon, havi értékpapíronkénti pozíciókról, valamint az illetékes NKB kérésére a referenciahónapban vagy a referencia-negyedév három hónapjában a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról.

2.  ►M1  A PKV-k és a biztosítók a statisztikai adatokat az alábbi megközelítések egyikének megfelelően jelentik: ◄

a) negyedéves alapon, negyedéves értékpapíronkénti pénzügyi tranzakciókról valamint az illetékes NKB kérése esetén a referencia-negyedévben a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról; vagy

b) havi vagy negyedéves alapon, havi értékpapíronkénti pozíciókról, valamint az illetékes NKB kérése esetén a referenciahónapban vagy a referencia-negyedév három hónapjában a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról; vagy

c) negyedéves alapon, negyedéves értékpapíronkénti pozíciókról, valamint az illetékes NKB kérése esetén a referencia-negyedévben a mennyiségben bekövetkezett egyéb változásokról.

▼M2

3. A letétkezelők i. az egyéb euroövezeti tagállamban rezidens nem pénzügyi ügyfelek részére általuk őrzött értékpapírokra, és ii. az euroövezeten kívüli tagállamokban rezidens ügyfelek és az Unión kívül rezidens ügyfelek részére általuk őrzött, euroövezeti jogalanyok által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó statisztikai adatokat a 2. pontban meghatározott megközelítések egyikének megfelelően szolgáltatják.

▼M1

2. RÉSZ

Az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok saját állományára vonatkozó adatok MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők által történő szolgáltatása

▼M2

Minden olyan értékpapír esetében, amely ISIN-kóddal rendelkezik és a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.31 és F.32), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.521 és F.522) értékpapír-kategória alá tartozik, az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban adatokat az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz vagy biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők a saját értékpapír-állományra történő hivatkozással szolgáltatnak.

▼M1

a) szolgáltatni kell az 1. és a 2. mezőbe tartozó adatokat;

b) az adatokat az alábbi i. vagy ii. alpontban foglaltaknak megfelelően, a következők szerint kell szolgáltatni:

i. amennyiben az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és a letétkezelők értékpapíronkénti pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat szolgáltatnak, az 5. mezőbe és az illetékes NKB kérése esetén a 6. mezőbe tartozó adatokat; vagy

ii. amennyiben az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és a letétkezelők nem értékpapíronként jelentik a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat, úgy az illetékes NKB kérése esetén a 6. mezőbe tartozó adatokat szolgáltatnak.

Az illetékes NKB választása szerint előírhatja, hogy az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz, biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők az 1. és a 3. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassanak az a) pontban meghatározott adatok helyett. Ebben az esetben a b) pont szerinti adatok helyett az 5. mezőbe tartozó, és az illetékes NKB kérése esetén a 7. mezőbe tartozó adatokat szintén szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB választása szerint előírhatja, hogy az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz, biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők a 2b., 3. és a 4. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassák.

▼M2

Az illetékes NKB azt is előírhatja az MPI-k számára, hogy a 8. mező tekintetében szolgáltassanak adatokat.

▼M1



Mező

Leírás

1.

ISIN-kód

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

▼M2

2b.

Adatszolgáltatás alapja

▼M1

3.

Piaci érték

4.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

5.

Pénzügyi tranzakciók

6.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

7.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken

▼M2

8.

A tulajdonos által kibocsátott értékpapír

▼B

3.   RÉSZ

▼M2

A saját értékpapír-állományukra vonatkozóan adatszolgáltatásra nem kötelezett rezidens nem pénzügyi ügyfelek és egyéb pénzügyi ügyfelek részére őrzött, ISIN-kóddal rendelkező értékpapírokra vonatkozó adatok

A letétkezelők minden olyan értékpapír esetében, amely ISIN-kóddal rendelkezik és a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.31 és F.32), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.521 és F.522) értékpapír-kategória alá tartozik, a saját értékpapír-állományukra vonatkozóan adatszolgáltatásra nem kötelezett rezidens nem pénzügyi ügyfelek és egyéb pénzügyi ügyfelek részére őrzött értékpapír-állományra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban szolgáltatnak.

▼B

a) szolgáltatni kell az 1., 2. és a 3. mezőbe tartozó adatokat;

b) az adatokat az alábbi i. vagy ii. pontban foglaltaknak megfelelően, a következők szerint kell szolgáltatni:

i. amennyiben a letétkezelők értékpapíronkénti tranzakciókra vonatkozó adatokat szolgáltatnak, a 6. mezőbe tartozó, és az illetékes NKB kérése esetén a 7. mezőbe tartozó adatokat; vagy

ii. amennyiben a letétkezelők nem értékpapíronkénti pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat szolgáltatnak, az illetékes NKB kérése esetén a 7. mezőbe tartozó adatokat szolgáltatnak.

Az illetékes NKB választása szerint megkövetelheti, hogy a letétkezelők az 1., 3. és a 4. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassák az a) pont szerinti adatok helyett. Ebben az esetben a b) pont szerinti adatok helyett a 6. mezőbe tartozó, és az illetékes NKB kérése esetén a 8. mezőbe tartozó adatokat szintén szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB azt is előírhatja a letétkezelők számára, hogy a 2b., 4. és 5. mező tekintetében szolgáltassanak adatokat.

▼M1

A biztosítók állományait a 3. cikk (2a) bekezdésével összhangban jelentő letétkezelők a 9. vagy 10. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltatják.

▼M1



Mező

Leírás

1.

ISIN-kód

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

▼M2

2b.

Adatszolgáltatás alapja

3.

Az ügyfél szektora:

— Biztosítók (S.128)

— Nyugdíjpénztárak (S.129)

— Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével (S.125), kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126) és captive pénzügyi intézmények és pénzkölcsönzők (S.127), kivéve az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatokat

— Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

— Kormányzat (S.13) (1)

— Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) (2)

▼M1

4.

Piaci érték

5.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

6.

Pénzügyi tranzakciók

7.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

8.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken

▼M2

9.

Ügyfél intézmény

10.

Az ügyfél intézmény közvetlen adatszolgáltatás alá tartozik

(1)   Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a „központi kormányzat” (S.1311), „tartományi kormányzat”(S.1312), „helyi önkormányzat” (S.1313) és „társadalombiztosítási alapok” (S.1314) alszektorainak adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(2)   Az illetékes NKB előírhatja a tényleges adatszolgáltatóknak, hogy a „háztartások” (S.14) és a „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” (S.15) alszektorának adatait elkülönítetten azonosítsák.

▼B

4.   RÉSZ

▼M2

A más euroövezeti tagállamban rezidens ügyfelek részére őrzött, ISIN-kóddal rendelkező értékpapírokra vonatkozó adatok

A letétkezelők minden olyan értékpapír esetében, amely ISIN-kóddal rendelkezik és a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.31 és F.32), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.521 és F.522) értékpapír-kategória alá tartozik, a más euroövezeti tagállamban rezidens nem pénzügyi ügyfelek részére őrzött értékpapír-állományra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban szolgáltatnak.

▼B

a) szolgáltatni kell az 1., 2., 3. és a 4. mezőbe tartozó adatokat;

b) a 7. mezőbe tartozó adatokat az illetékes NKB kérése esetén kell szolgáltatni.

Az illetékes NKB választása szerint megkövetelheti, hogy a letétkezelők az 1., 3., 4. és az 5. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassák az a) pont szerinti adatok helyett. Ebben az esetben az illetékes NKB kérésére a b) pont szerinti adatok helyett a 8. mezőbe tartozó adatokat szintén szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB azt is előírhatja a letétkezelők számára, hogy a 2b., 5., 6. és 9. mezők tekintetében szolgáltassanak adatokat.



Mező

Leírás

1.

ISIN-kódok

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

▼M2

2b.

Adatszolgáltatás alapja

3.

Az ügyfél szektora:

— Háztartások (S.14)

— Egyéb nem pénzügyi ügyfelek a háztartások kivételével

4.

Az ügyfél országa

▼B

5.

Piaci érték

6.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

7.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

8.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken

9.

Pénzügyi tranzakciók

5.   RÉSZ

▼M2

Az euroövezeten kívüli tagállamokban vagy az Unión kívül rezidens ügyfelek részére őrzött, ISIN-kóddal rendelkező, euroövezeti rezidensek által kibocsátott értékpapírokra vonatkozó adatok

A letétkezelőknek minden egyes ISIN-kóddal rendelkező, euroövezeti rezidens által kibocsátott, a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.31 és F.32), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.521 és F.522) értékpapír-kategória alá tartozó, az euroövezeten kívüli tagállamokban vagy az Unión kívül rezidens ügyfelek részére őrzött értékpapír-állományra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban szolgáltatnak.

▼B

a) szolgáltatni kell az 1., 2., 3. és a 4. mezőbe tartozó adatokat;

b) a 7. mezőbe tartozó adatokat az illetékes NKB kérése esetén kell szolgáltatni.

Az illetékes NKB választása szerint megkövetelheti, hogy a letétkezelők az 1., 3., 4. és az 5. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassák, az a) pont szerinti adatok helyett. Ebben az esetben az illetékes NKB kérésére a b) pont szerinti adatok helyett a 8. mezőbe tartozó adatokat szintén szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB azt is előírhatja a letétkezelők számára, hogy a 2b., 5., 6. és 9. mezők tekintetében szolgáltassanak adatokat.



Mező

Leírás

1.

ISIN-kódok

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

▼M2

2b.

Adatszolgáltatás alapja

3.

Az ügyfél szektora (1):

— Kormányzat és központi bank

— Egyéb ügyfelek a kormányzat és a központi bank kivételével

4.

Az ügyfél országa

▼B

5.

Piaci érték

6.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

7.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

8.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken

9.

Pénzügyi tranzakciók

(1)   Ebben az esetben a 2008. évi nemzeti számlák rendszerében szereplő szektorbesorolás alkalmazandó, mivel az ESA 2010-et nem kell alkalmazni.

▼M2 —————

▼M2

7. RÉSZ

Az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapír-állományokra vonatkozó adatok

Minden olyan értékpapír esetében, amely nem rendelkezik ISIN-kóddal és a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.31 és F.32), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.521 és F.522) értékpapír-kategória alá tartozik, az alábbi táblázat mezőiben található adatokat az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz vagy biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők szolgáltathatják. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban szolgáltatják:

a) A saját tulajdonukban lévő értékpapír-állományról adatot szolgáltató befektetők a negyedéves vagy a havi adatszolgáltatást az alábbiak szerint teljesíthetik:

i. az 1–4. mezőbe tartozó adatokat (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6–13., valamint a 14. vagy a 15. és 16. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy -havonta, értékpapíronkénti alapon például a CUSIP, SEDOL, az NKB által adott azonosító szám vagy más azonosító szám alkalmazásával; vagy

ii. a 2–4. mezőbe tartozó adatokat aggregáltan (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6–13., valamint a 14. vagy a 15. és 16. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy -havonta.

Az illetékes NKB kérheti az MPI-ktől, hogy a 17. mező tekintetében is szolgáltassanak adatokat.



A saját értékpapír-állományukról adatot szolgáltató befektetők által jelentendő adatok

Mező

Leírás

1.

Értékpapír-azonosító kód (NKB azonosító szám, CUSIP, SEDOL, egyéb)

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték (1)

3.

Adatszolgáltatás alapja

4.

Árfolyamérték

5.

Piaci érték

6.

Eszköz:

— Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

— Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

— Tőzsdei részvények (F.511)

— Pénzpiaci alapok (MMF) befektetési jegyei vagy egységei (F.521)

— Nem pénzpiaci alapok befektetési jegyei vagy egységei (F.522)

7.

A saját értékpapír-állományokról adatot szolgáltató befektetők szektora vagy alszektora:

— Központi bank (S.121)

— Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

— Pénzpiaci alapok (S.123)

— Befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével (S.124)

— Értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok

— Biztosítók (S.128)

8.

A kibocsátó szektora vagy alszektora:

— Központi bank (S.121)

— Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

— Pénzpiaci alapok (S.123)

— Befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével (S.124)

— Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125)

— Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126)

— Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

— Biztosítók (S.128)

— Nyugdíjpénztárak (S.129)

— Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

— Kormányzat (S.13) (2)

— Háztartások (S.14)

— Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15)

9.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

10.

A kibocsátók országok szerinti részletezése

11.

Az értékpapír devizaneme

12.

Kibocsátás időpontja

13.

Lejárat időpontja

14.

Pénzügyi tranzakciók

15.

Átértékelési kiigazítások

16.

A mennyiségben bekövetkezett egyéb változások

17.

A tulajdonos által kibocsátott értékpapír

(1)   Az aggregált adatokhoz: az egységek száma vagy az azonos árfolyamértékkel rendelkező egységek aggregált névértéke (lásd a 4. mezőt).

(2)   Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a „központi kormányzat” (S.1311), „tartományi kormányzat” (S.1312), „helyi önkormányzat” (S.1313) és „társadalombiztosítási alapok” (S.1314) alszektorainak adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

b) A saját értékpapír-állományukra vonatkozóan adatszolgáltatásra nem kötelezett rezidens pénzügyi ügyfelek és nem pénzügyi ügyfelek részére őrzött értékpapír-állományra vonatkozóan adatot szolgáltató letétkezelők a negyedéves vagy havi adatszolgáltatást az alábbiak szerint teljesíthetik:

i. az 1–4. mezőbe tartozó adatokat (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6–14., valamint a 15. vagy a 16. és 17. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy -havonta, értékpapíronkénti alapon például a CUSIP, SEDOL, az NKB által adott azonosító szám vagy más azonosító szám alkalmazásával; vagy

ii. a 2–4. mezőbe tartozó adatokat aggregáltan (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6–14., valamint a 15. vagy a 16. és 17. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy -havonta.

A biztosítók állományait a 3. cikk (2a) bekezdésével összhangban jelentő letétkezelőknek a 18. vagy 19. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltatniuk kell.



A letétkezelők által jelentendő adatok

Mező

Leírás

1.

Értékpapír-azonosító kód (NKB azonosító szám, CUSIP, SEDOL, egyéb)

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték (1)

3.

Adatszolgáltatás alapja

4.

Árfolyamérték

5.

Piaci érték

6.

Eszköz:

— Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

— Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

— Tőzsdei részvények (F.511)

— Pénzpiaci alapok (MMF) befektetési jegyei vagy egységei (F.521)

— Nem pénzpiaci alapok befektetési jegyei vagy egységei (F.522)

7.

Az ügyfelek szektora vagy alszektora, amelyre nézve a letétkezelők szolgáltatnak adatot:

— Biztosítók (S.128)

— Nyugdíjpénztárak (S.129)

— Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és nyugdíjpénztárak kivételével (S.125), kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126) és captive pénzügyi intézmények és pénzkölcsönzők (S.127), kivéve az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatokat

— Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

— Kormányzat (S.13) (2)

— Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) (3)

8.

A kibocsátó szektora vagy alszektora:

— Központi bank (S.121)

— Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

— Pénzpiaci alapok (S.123)

— Befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével (S.124)

— Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125)

— Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126)

— Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

— Biztosítók (S.128)

— Nyugdíjpénztárak (S.129)

— Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

— Kormányzat (S.13)

— Háztartások (S.14)

— Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15)

9.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

10.

A befektetők országok szerinti részletezése

11.

A kibocsátók országok szerinti részletezése

12.

Az értékpapír devizaneme

13.

Kibocsátás időpontja

14.

Lejárat időpontja

15.

Pénzügyi tranzakciók

16.

Átértékelési kiigazítások

17.

A mennyiségben bekövetkezett egyéb változások

18.

Ügyfél intézmény

19.

Az ügyfél intézmény közvetlen adatszolgáltatás alá tartozik

(1)   Az aggregált adatokhoz: az egységek száma vagy az azonos árfolyamértékkel rendelkező egységek aggregált névértéke (lásd a 4. mezőt).

(2)   Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a „központi kormányzat” (S.1311), „tartományi kormányzat” (S.1312), „helyi önkormányzat” (S.1313) és „társadalombiztosítási alapok” (S.1314) alszektorainak adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(3)   Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a „háztartások” (S.14) és a „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” (S.15) alszektorára vonatkozó adatokat elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

▼M1

8. RÉSZ

Az NKB-knak az ISIN kóddal rendelkező értékpapírok állományával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségei

▼M2

Minden olyan értékpapír esetében, amely ISIN-kóddal rendelkezik és a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.31 és F.32), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.521 és F.522) értékpapír-kategória alá tartozik, az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban a biztosítók évente, a saját értékpapír-állományra történő hivatkozással szolgáltatnak adatokat.

▼M1

a) amennyiben a biztosítók értékpapíronkénti adatokat szolgáltatnak, szolgáltatni kell az 1., 2. és a 4. mezőbe tartozó adatokat;

b) az illetékes NKB előírhatja, hogy a biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők a 2b. és a 3. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltassák;

c) amennyiben a biztosítók aggregált adatokat szolgáltatnak, szolgáltatni kell a 3. és a 4–8. mezőbe tartozó adatokat.

▼M2



Mező

Leírás

1.

ISIN-kód

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b

Adatszolgáltatás alapja

3.

Piaci érték

4.

A tulajdonosok földrajzi területek szerinti részletezése (egyes EGT-országok, EGT-n kívüli országok)

5.

Eszköz:

— Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

— Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

— Tőzsdei részvények (F.511)

— Pénzpiaci alapok (MMF) befektetési jegyei vagy egységei (F.521)

— Nem pénzpiaci alapok befektetési jegyei vagy egységei (F.522)

6.

A kibocsátó szektora vagy alszektora:

— Központi bank (S.121)

— Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

— Pénzpiaci alapok (S.123)

— Befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével (S.124)

— Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125)

— Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126)

— Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

— Biztosítók (S.128)

— Nyugdíjpénztárak (S.129)

— Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

— Kormányzat (S.13)

— Háztartások (S.14)

— Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15)

7.

A kibocsátók országok szerinti részletezése

8.

Az értékpapír devizaneme

▼M2

2. FEJEZET: CSOPORTADATOK

1. RÉSZ

Az ISIN-kóddal rendelkező értékpapír-állományokra vonatkozó adatok

A csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók minden egyes ISIN-kóddal rendelkező, a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.31 és F.32), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.521 és F.522) értékpapír-kategória alá tartozó, a csoport kezelésében tartott értékpapír-állományra vonatkozó adatokat az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban szolgáltatnak. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban szolgáltatják:

a) szolgáltatni kell az 1–8. és a 12–30. mezőbe tartozó adatokat;

b) szolgáltatni kell a 31–33. és a 35–37. mezőbe tartozó adatokat, amennyiben a szavatoló tőke kiszámítására szolgáló belső minősítésen alapuló (IRB) módszert alkalmazzák, vagy ha az adatok más módon rendelkezésre állnak;

c) szolgáltatni kell a 34–37. mezőbe tartozó adatokat, amennyiben nem alkalmazzák a szavatoló tőke kiszámítására szolgáló IRB-módszert, vagy ha az adatok más módon rendelkezésre állnak.

▼M3

Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB azt is előírhatja a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára, hogy a 9–11., valamint, amennyiben arra a b) vagy c) pont nem terjed ki, a 31–37. mező tekintetében szolgáltassanak adatokat.



Mező

Leírás

Adatszolgáltatás szintje (1)

(G = csoport/E = jogalany)

1.  Az értékpapír tulajdonosával kapcsolatos adatok

1.

A tulajdonos azonosító kódja

E

2.

A tulajdonos jogalany-azonosítója

E

3.

A tulajdonos neve

E

4.

A tulajdonos országa

E

5.

A tulajdonos szektora

E

6.

A tulajdonos közvetlen anyavállalatának azonosító kódja

E

2.  Az eszközzel kapcsolatos adatok

7.

ISIN-kód

E

8.

Egységek száma vagy aggregált névérték

E

9.

Adatszolgáltatás alapja

E

10.

Piaci érték

E

11.

Kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (prudenciális kör)

G

12.

Kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (számviteli kör)

G

3.  Számviteli és a kockázattal kapcsolatos információk

13.

Átstrukturálás és újratárgyalás állapota

G

14.

Átstrukturálás és újratárgyalás állapotának időpontja

G

15.

Az eszköz teljesítő állapota

G

16.

Az eszköz teljesítő állapotának időpontja

G

17.

A kibocsátó nemteljesítési állapota

G

18.

A kibocsátó nemteljesítési állapotának időpontja

G

19.

Az eszköz nemteljesítési állapota

G

20.

Az eszköz nemteljesítési állapotának időpontja

G

21.

Számviteli standard

G és E

22.

Könyv szerinti érték

E

23.

Értékvesztés típusa

E

24.

Értékvesztés értékelésének módja

E

25.

Halmozott értékvesztés összege

E

26.

Megterhelés forrásai

E

27.

Eszközök számviteli besorolása

E

28.

Prudenciális portfólió

E

29.

A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege

E

30.

Halmozott megtérült veszteségek a nemteljesítés óta

E

31.

A kibocsátó nemteljesítési valószínűsége (PD)

G

32.

Nemteljesítéskori veszteségráta (LGD) dekonjunktúra esetén

G

33.

LGD rendes gazdasági körülmények között

G

34.

Kockázati súly

G

35.

Kitettségérték (vagy másként: nemteljesítéskori kitettség)

E

36.

Prudenciális célokra alkalmazott tőkeszámítási módszer

E

37.

Kitettségi osztály

E

(1)   Amennyiben a 4a. cikk (3) bekezdésében rögzített eltérés alkalmazásra kerül, a jogalanyonkénti adatszolgáltatásra vonatkozó adatmezőket az eltérést megadó NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB által megállapított, vonatkozó szabályoknak megfelelően kell jelenteni, biztosítva az adatok homogenitását a kötelező bontások tekintetében.

2. RÉSZ

Az ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapír-állományokra vonatkozó adatok

A csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók minden egyes ISIN-kóddal nem rendelkező, a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” (F.31 és F.32), a „tőzsdei részvények” (F.511) vagy a „befektetési jegyek vagy egységek” (F.521 és F.522) értékpapír-kategória alá tartozó, a csoport kezelésében tartott értékpapír-állományra vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban szereplő mezőkkel kapcsolatban szolgáltatnak. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben rögzített fogalommeghatározásokkal összhangban szolgáltatják:

a) szolgáltatni kell az 1–7., a 11. és a 13–52. mezőbe tartozó adatokat, értékpapíronkénti alapon, például a CUSIP, SEDOL, az NKB által adott azonosító szám vagy más azonosító szám alkalmazásával;

b) szolgáltatni kell az 53–55. és az 57–59. mezőbe tartozó adatokat, amennyiben a szavatoló tőke kiszámítására szolgáló IRB-módszert alkalmazzák, vagy ha az adatok más módon rendelkezésre állnak;

c) szolgáltatni kell az 56–59. mezőbe tartozó adatokat, amennyiben nem alkalmazzák a szavatoló tőke kiszámítására szolgáló IRB-módszert, vagy ha az adatok más módon rendelkezésre állnak.

▼M3

Az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB előírhatja a csoportadatokat jelentő adatszolgáltatók számára, hogy a 8–10., a 12., valamint, amennyiben arra a b) vagy c) pont nem terjed ki, az 53–59. mező tekintetében is szolgáltassanak adatokat.

▼M2



Mező

Leírás

Adatszolgáltatás szintje (1)

(G = csoport/E = jogalany)

1.  Az értékpapír tulajdonosával kapcsolatos adatok

1.

A tulajdonos azonosító kódja

E

2.

A tulajdonos jogalany-azonosítója

E

3.

A tulajdonos neve

E

4.

A tulajdonos országa

E

5.

A tulajdonos szektora

E

6.

A tulajdonos közvetlen anyavállalatának azonosító kódja

E

2.  Az eszközzel kapcsolatos adatok

7.

Értékpapír-azonosító kód (NKB azonosító szám, CUSIP, SEDOL, egyéb)

E

8.

Egységek száma vagy aggregált névérték

E

9.

Adatszolgáltatás alapja

E

10.

Árfolyamérték

E

11.

Piaci érték (2)

E

12.

Kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (prudenciális kör)

G

13.

Kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (számviteli kör)

G

14.

Eszköz:

— Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

— Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

— Tőzsdei részvények (F.511)

— Pénzpiaci alapok (MMF) befektetési jegyei vagy egységei (F.521)

— Nem pénzpiaci alapok befektetési jegyei vagy egységei (F.522)

E

15.

Az értékpapír devizaneme

E

16.

Kibocsátás időpontja

E

17.

Lejárat időpontja

E

18.

Elsődleges eszközbesorolás

E

19.

Biztosíték típusa

E

20.

Az értékpapír állapota

E

21.

Az értékpapír állapotának időpontja

E

22.

Hátralékok az eszköz tekintetében

E

23.

Hátralékok az eszköz tekintetében időpontja

E

24.

Eszköz szenioritásának típusa

E

25.

A fedezet földrajzi helye

E

26.

A garanciavállaló azonosító kódja

E

27.

A kibocsátó azonosító kódja

E

28.

A kibocsátó jogalany-azonosítója

E

29.

A kibocsátó neve

E

30.

A kibocsátók országok szerinti részletezése

E

31.

A kibocsátó szektora vagy alszektora:

— Központi bank (S.121)

— Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

— Pénzpiaci alapok (S.123)

— Befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével (S.124)

— Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125)

— Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126)

— Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

— Biztosítók (S.128)

— Nyugdíjpénztárak (S.129)

— Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

— Kormányzat (S.13) (3)

— Háztartások (S.14)

— Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15)

E

32.

A kibocsátó NACE szektora

E

33.

Jogalany állapota

E

34.

Jogalany állapotának időpontja

E

3.  Számviteli és a kockázattal kapcsolatos információk

35.

Átstrukturálás és újratárgyalás állapota

G

36.

Átstrukturálás és újratárgyalás állapotának időpontja

G

37.

Az eszköz teljesítő állapota

G

38.

Az eszköz teljesítő állapotának időpontja

G

39.

A kibocsátó nemteljesítési állapota

G

40.

A kibocsátó nemteljesítési állapotának időpontja

G

41.

Az eszköz nemteljesítési állapota

G

42.

Az eszköz nemteljesítési állapotának időpontja

G

43.

Számviteli standard

G és E

44.

Könyv szerinti érték

E

45.

Értékvesztés típusa

E

46.

Értékvesztés értékelésének módja

E

47.

Halmozott értékvesztés összege

E

48.

Megterhelés forrásai

E

49.

Eszközök számviteli besorolása

E

50.

Prudenciális portfólió

E

51.

A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege

E

52.

Halmozott megtérült veszteségek a nemteljesítés óta

E

53.

A kibocsátó nemteljesítési valószínűsége

G

54.

LGD dekonjunktúra esetén

G

55.

LGD rendes gazdasági körülmények között

G

56.

Kockázati súly

G

57.

Kitettségérték (vagy másként: nemteljesítéskori kitettség)

E

58.

Prudenciális célokra alkalmazott tőkeszámítási módszer

E

59.

Kitettségi osztály

E

(1)   Amennyiben a 4a. cikk (3) bekezdésében rögzített eltérés alkalmazásra kerül, a jogalanyonkénti adatszolgáltatásra vonatkozó adatmezőket az eltérést megadó NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB által megállapított, vonatkozó szabályoknak megfelelően kell jelenteni, biztosítva az adatok homogenitását a kötelező bontások tekintetében.

(2)   Amennyiben a piaci érték nem áll rendelkezésre, a legjobb elérhető adatok alapján alternatív közelítések (például könyv szerinti érték) használható.

(3)   Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a „központi kormányzat” (S.1311), „tartományi kormányzat” (S.1312), „helyi önkormányzat” (S.1313) és „társadalombiztosítási alapok” (S.1314) alszektorainak adatait elkülönítetten azonosítva kell szolgáltatni.

▼B




II. MELLÉKLET

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.   RÉSZ

Az instrumentumkategóriák meghatározása

▼M3

Ez a táblázat azon instrumentumkategóriák részletes leírását tartalmazza, amelyeket az illetékes nemzeti központi bank (NKB), vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az Európai Központi Bank (EKB) részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB e rendeletnek megfelelően átültet nemzeti szinten alkalmazható kategóriákra.

▼M1



Kategória

Főbb jellemzők leírása

1.  Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.3)

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az adósság tényét tanúsító átruházható pénzügyi eszközök. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

a)  a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának időpontja;

b)  a kibocsátási ár, amelyen a befektetők megvásárolják a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat azok első kibocsátásakor;

c)  a visszavásárlás vagy a lejárat időpontja, amikor a tőke utolsó részletének a szerződésben meghatározott visszafizetése esedékes;

d)  visszavásárlási ár vagy névérték, amely a kibocsátó által a lejáratkor a tulajdonos részére fizetendő összeg;

e)  eredeti futamidő, amely a kibocsátás időpontja és a szerződésben meghatározott utolsó fizetés közötti időtartam;

f)  hátralévő futamidő, amely a referencia-időpont és a szerződésben meghatározott utolsó fizetés közötti időtartam;

g)  kamatláb, amelyet a kibocsátó fizet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak, a kamat lehet rögzített a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír teljes élettartamára vagy változhat az infláció, a kamatlábak vagy az eszközárak változása szerint. A rövid lejáratú értékpapírok és a kamatszelvény nélküli hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nem kínálnak szelvénykamatot;

h)  kamatfizetési időpontok, amikor a kibocsátó kifizeti a kamatot az értékpapírok tulajdonosainak;

i)  a kibocsátási ár, a visszavásárlási ár és a kamatláb megállapítható (vagy kifizethető) nemzeti fizetőeszközben vagy külföldi fizetőeszközben is.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelminősítését, amely az egyes hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátások hitelképességét értékeli, az elismert ügynökségek határozzák meg minősítési kategóriák alapján.

A c) pontot illetően a lejárat napja egybeeshet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír részvényre történő átváltásával. Ebben az összefüggésben az átválthatóság azt jelenti, hogy a tulajdonos a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a kibocsátó törzsrészvényére válthatja át. A kicserélhetőség azt jelenti, hogy a tulajdonos a kibocsátótól eltérő vállalat részvényeire válthatja át a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. A meghatározott lejárati időponttal nem rendelkező lejárat nélküli értékpapírokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kell sorolni.

1a.  Rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

Legfeljebb egy éves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a hitelező felhívására visszafizetendő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

1b.  Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

Legalább egy éves lejáratú vagy lejárati idővel nem rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

2.  Tulajdoni részesedések (F.51)

A tulajdoni részesedés olyan pénzügyi eszköz, amely a vállalatok fennmaradó vagyonával szembeni követelés, amely az összes egyéb követelés teljesítése után érvényesíthető. A jogi személyiséggel rendelkező egységekben meglévő tulajdoni részesedések tulajdonjogát rendszerint részvények, letéti igazolások, részesedések vagy hasonló okmányok igazolják. Az angol shares, illetve stock kifejezés jelentése azonos (magyarul: részvény).

A tulajdoni részesedések kategória a következő alkategóriára bontható: tőzsdei részvények (F.511); nem tőzsdei részvények (F.512); és egyéb tulajdonosi részesedések (F.519).

2a.  Tőzsdei részvények (F.511)

A tőzsdei részvények olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. Az adott tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik. A tőzsdei részvények tőzsdei árfolyamának megléte azt jelenti, hogy a napi árfolyamok általában közvetlenül rendelkezésre állnak.

3.  Befektetési jegyek vagy egységek (F.52)

A befektetési jegyek egy befektetési alap részjegyei, ha az alap vállalati szerkezettel rendelkezik. Ezek egységként ismertek amennyiben az alap egy tröszt. A befektetési alapok olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyeken keresztül a befektetők egyesítik forrásaikat pénzügyi és/vagy nem pénzügyi eszközökbe történő befektetéshez.

A befektetési jegyek két alkategóriára bonthatók: pénzpiaci alapok (MMF) befektetési jegyei (F.521); valamint nem pénzpiaci alapok befektetési jegyei (F.522).

▼B

2.   RÉSZ

A szektorok meghatározása

▼M3

Ez a táblázat azon szektorkategóriák leírását tartalmazza, amelyeket az illetékes NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB e rendeletnek megfelelően átültet nemzeti szinten alkalmazható kategóriákra.

▼M1



Szektor

Meghatározás

1.  Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

A nem pénzügyi vállalatok szektor (S.11) olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységekből áll, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. A nem pénzügyi vállalatok szektorba tartoznak a nem pénzügyi kvázivállalatok is.

2.  A központi bank (S.121)

A központi bank alszektor (S.121) minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot magában foglal, amelynek fő funkciója a fizetőeszköz-kibocsátás, a fizetőeszköz belső és külső értékének fenntartása, és az ország nemzetközi fizetőeszköz-tartalékai egészének vagy egy részének kezelése.

3.  Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

A „betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével” alszektor (S.122) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot – a központi bank és a pénzpiaci alapok alszektorba soroltak kivételével –, amelyek elsősorban pénzügyi közvetítéssel foglalkoznak, és amelyek üzleti tevékenysége betéteknek és/vagy betétet lényegében helyettesítő eszközöknek az elfogadása gazdasági egységektől – vagyis nemcsak monetáris pénzügyi intézményektől –, valamint a saját kockázatra történő hitelnyújtás és/vagy értékpapír-befektetés.

4.  Pénzpiaci alapok (MMF-ek) (S.123)

A pénzpiaci alapok alszektort (S.123) az olyan pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok alkotják – a központi bank és a hitelintézetek alszektorokba tartozó vállalatok kivételével –, amelyek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés. Az üzleti tevékenységük abból áll, hogy a gazdasági egységek betéteit lényegében helyettesítő eszközként befektetési jegyeket vagy egységeket bocsátanak ki, és saját kockázatukra befektetéseket hajtanak végre, elsődlegesen MMF-ek befektetési jegyeibe/egységeibe, hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírokba és/vagy betétekbe.

A pénzpiaci befektetési alapok közé az olyan tőkekihelyező társaságok, befektetési alapok és egyéb kollektív befektetési rendszerek tartoznak, amelyek befektetési jegyei vagy egységei a betéteket lényegében helyettesítő eszközök.

5.  Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

A nem pénzpiaci befektetési alapok alszektort (S.124) mindazon kollektív befektetési rendszerek alkotják – a pénzpiaci alszektorba sorolt rendszerek kivételével –, amelyek fő tevékenysége pénzügyi közvetítés. Az üzleti tevékenységük abból áll, hogy olyan befektetési jegyeket vagy egységeket bocsátanak ki, amelyek nem a betéteket lényegében helyettesítő eszközök, és saját kockázatukra befektetéseket hajtanak végre elsődlegesen nem rövid lejáratú pénzügyi eszköznek minősülő pénzügyi eszközökbe és nem pénzügyi eszközökbe (általában ingatlanba). A nem pénzpiaci befektetési alapok közé az olyan tőkekihelyező társaságok, befektetési alapok és egyéb kollektív befektetési rendszerek tartoznak, amelyek befektetési jegyei vagy egységei nem tekinthetők a betéteket lényegében helyettesítő eszköznek.

6.  Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125)

Az „egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével” alszektor (S.125) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, amelynek keretében gazdasági egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállal, amelyet nem fizetőeszköz, betét, illetve befektetési jegy testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garancia-rendszerekhez.

▼M2

7.  Speciális pénzügyi közvetítő vállalatok (S.125A)

A speciális pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k) értékpapírosítási tranzakciókat végző vállalkozások. A gazdasági egység kritériumainak megfelelő PKV-k az S.125. alszektorba tartoznak, egyébként pedig az anyavállalat szerves részeként kezelendők.

▼M1

8.  Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126)

A „kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek” alszektor (S.126) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység.

9.  Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

A „captive finanszírozók és pénzkölcsönzők” alszektor (S.127) magában foglalja az összes olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon.

10.  Biztosítók (S.128)

A biztosítók alszektor (S.128) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában.

11.  Nyugdíjpénztárak (S.129)

A nyugdíjpénztárak alszektor (S.129) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak.

12.  Kormányzat (S.13)

A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása.

A kormányzati szektor négy alszektorból áll: központi kormányzat (S.1311), tartományi kormányzat (S.1312), helyi önkormányzat (S.1313) és társadalombiztosítási alapok (S.1314).

13.  Háztartások (S.14)

A „háztartások” szektor (S.14) az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő termékeket vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat.

14.  Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15)

A „háztartásokat segítő nonprofit intézmények” szektort (S.15) olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem.

▼B

3.   RÉSZ

A pénzügyi tranzakciók fogalma

1. A tényleges adatszolgáltatók a 3. cikk (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szolgáltatják a tranzakciókra vonatkozó adatokat.

2. A pénzügyi tranzakciók olyan, pénzügyi eszközökkel és kötelezettségekkel folytatott gazdasági műveletek, amelyek rezidens szervezeti egységek között vagy rezidens és nem rezidens szervezeti egységek között jönnek létre. A szervezeti egységek közötti pénzügyi tranzakció jelentheti a pénzügyi eszköz és az ellentételező kötelezettség egyidejű létrejöttét vagy likvidációját, egy pénzügyi eszköz tulajdonjogának megváltozását, vagy egy kötelezettség átvállalását. A ki nem fizetett felhalmozott kamatot pénzügyi tranzakcióként kell elszámolni, bemutatva, hogy a kamatot az adott pénzügyi eszközbe ismételten befektették.

A pénzügyi tranzakciókat tranzakciós értéken rögzítik, vagyis azon a nemzeti valutában kifejezett értéken, amelyen az érintett pénzügyi eszközök és/vagy kötelezettségek szervezeti egységek között létrejönnek, megszűnnek, cserére, vagy átvállalásra kerülnek.

A tranzakciós értéknek része a felhalmozott kamat, de nem foglalja magába a kezelési költségeket, szolgáltatási díjakat, jutalékokat és a tranzakciók végrehajtása során nyújtott szolgáltatások ellenértékeként kifizetett más hasonló összegeket, és a tranzakciót terhelő adókat sem. Az értékelési változások nem pénzügyi tranzakciók.

▼M1

A pénzügyi tranzakciók így különösen magukban foglalják a tartozás törlését az adós és a hitelező kölcsönös megállapodása alapján (tartozás törlése vagy tartozás elengedése).

3. A pénzügyi tranzakciókat az adott időszak végi adatszolgáltatási napokon fennálló értékpapír-pozíciók (beleértve a felhalmozott kamatot) különbségeként azonosítják, amelyekből kiszűrik az ár- és árfolyamváltozások miatti „átértékelési kiigazítások” és az „egyéb mennyiségi változások” miatti változások hatásait.

4. Az ár- és árfolyamváltozások miatti átértékelések az értékpapírok értékelésének ingadozására utalnak, amelyek az értékpapírok árának a változásából, illetve a devizában denominált értékpapírok euróban kifejezett értékét érintő árfolyamváltozásokból származik. Mivel ezek a változások olyan eszköztartási nyereséget vagy veszteséget képviselnek, amelyek nem pénzügyi ügyletekből erednek, ezeket a hatásokat ki kell szűrni a tranzakciós adatokból.

▼M1

 Az árváltozás miatti átértékelések magukban foglalják az adott időszak végi pozíciók értékében a referencia-időszakban a nyilvántartási érték változásai következtében bekövetkezett változásokat, azaz az eszköztartási nyereséget vagy veszteséget. Ezek magukban foglalják a pénzügyi követelések leírásból eredő változásait is, amelyek a forgalomképes pénzügyi követelések tényleges piaci értékét tükrözik.

▼B

 Az árfolyamváltozások miatti átértékelések arra utalnak, hogy az euróval szembeni, az adott időszak végén jelentkező árfolyamingadozások változásokat idéznek elő az euróban kifejezett devizaértékpapírok értékében.

▼M1

5. Az egyéb mennyiségi változások a befektető oldalán esetlegesen felmerülő, az eszközök mennyiségében bekövetkezett változásokra vonatkoznak, az alábbiak bármelyike következtében: a) a populáció statisztikai lefedettségének változása ( 12 ) (pl. a gazdasági egységek újraosztályozása vagy szerkezetátalakítása); b) az eszközök átsorolása; c) a csak a korlátozott időn belül szolgáltatott adatokban helyesbített adatszolgáltatási hibák; d) az értékpapírosított kétes követelések hitelezők által történő leírása; e) a befektető székhelyében/lakóhelyében bekövetkezett változás.

▼B

4.   RÉSZ

Az értékpapíronkénti attribútumok fogalommeghatározásai



Mező

Leírás

Értékpapír azonosító szám

Egy értékpapírt egyedi módon azonosító kód. Ez az ISIN-kód, amennyiben azt az értékpapírhoz rendelték, vagy egyéb értékpapír azonosító szám.

Pozíciók névértéken (névleges pénznemben vagy euróban vagy pozíciók a részvények vagy egységek darabszáma alapján)

Egy értékpapír egységeinek száma, illetve aggregált nominális összege, amennyiben az értékpapírral egységek helyett összegben kereskednek, kivéve a felhalmozott kamatot.

Pozíciók piaci értéken

►M3  Az értékpapírból tartott mennyiség a piacon euróban megadott áron. Az illetékes NKB-nak, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-nak főszabály szerint kérnie kell, hogy a felhalmozott kamatokra vonatkozó adatokat ennek a pozíciónak a keretében, vagy külön jelentsék. Mindazonáltal az illetékes NKB vagy adott esetben az EKB saját döntése alapján kérheti a felhalmozott kamatot nem tartalmazó adatokat. ◄

A mennyiség egyéb változásai (névérték)

A tartott értékpapírban bekövetkezett egyéb mennyiségi változások, névértéken névleges pénznemben/egységben vagy euróban.

A mennyiség egyéb változásai (piaci érték)

A tartott értékpapírban bekövetkezett egyéb mennyiségi változások, piaci értéken, euróban.

Pénzügyi tranzakciók

Egy értékpapír vételi és eladási összegének különbsége tranzakciós értéken, euróban elszámolva.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

A befektetés funkciója a fizetésimérleg-statisztika besorolásnak megfelelően (1).

Árérték

Az értékpapír ára a referenciaidőszak végén.

►M2  Adatszolgáltatás alapja ◄

Azt jelzi, hogy az értékpapírt százalékban vagy egységekben jegyzik.

Átértékelési kiigazítások

Ár- és árfolyam kiigazítások, a 3. részben említettek szerint.

Az értékpapír devizaneme

Az értékpapír árának és/vagy összegének kifejezésére használt pénznem Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által adott vagy azzal egyenértékű kódja.

▼M2

Kibocsátás időpontja

Az az időpont, amikor a kibocsátó az értékpapírokat fizetés ellenében azok jegyzőjének rendelkezésre bocsátja. Ez az az időpont, amikor az értékpapírok a befektetők részére történő leszállításra első alkalommal állnak rendelkezésre.

Egy szelvény (strip) esetében ez az oszlop azt az időpontot mutatja, amikor a kamat/tőkeszelvényt leválasztott ák.

Lejárat időpontja

Az az időpont, amikor a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt ténylegesen visszaváltják.

A tulajdonos által kibocsátott értékpapír

Azt jelzi, hogy az értékpapírt annak tulajdonosa bocsátotta-e ki.

Elsődleges eszközbesorolás

Az eszköz besorolása.

Biztosíték típusa

A biztosítékként szolgáltatott eszköz típusa.

Az értékpapír állapota

Kiegészítő attribútum, amely az értékpapír állapotát jelzi, azt mutathatja, hogy az eszköz lejárt-e, vagyis például, hogy nemteljesítő, lejárt vagy lejárat előtt visszaváltott.

Az értékpapír állapotának időpontja

Az az időpont, amikor az értékpapírnak „Az értékpapír állapota” alatt jelentett állapota hatályba lépett.

Hátralékok az eszköz tekintetében

A referencia-időpontban kintlévő tőke, kamat és bármely fizetendő díj együttes összege, amely a szerződés alapján esedékes, és amelyet nem fizettek meg (késedelmes). Ezt az összeget mindig kell jelenteni. 0-t kell jelenteni, ha az instrumentum a referencia-időpontban nem volt késedelmes.

Hátralékok az eszköz tekintetében időpontja

Az az időpont, amikor az eszköz a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (2) V. melléklete 2. része 48. pontjának megfelelően lejárt esedékességűvé vált. Ez a legkorábbi olyan időpont, amely tekintetében az eszköz a referencia-időpontban kifizetetlen összeggel rendelkezik, és akkor kell jelenteni, ha az eszköz a referencia-időpontban lejárt esedékességű.

Eszköz szenioritásának típusa

Az eszköz szenioritásának típusa azt mutatja, hogy az eszközt garantálják-e vagy nem, annak ranghelyét, valamint, hogy fedezettel biztosított-e.

A fedezet földrajzi helye

A fedezet földrajzi elhelyezkedése.

A garanciavállaló azonosító kódja

►M3  Az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő egységes kód, amely egyedileg azonosít valamely garanciavállalót, valamint a használt kód azonosító típusára vonatkozó információ, vagyis például jogalany-azonosító, uniós azonosító vagy nemzeti azonosító. ◄

(1)   Az EKB/2011/23 iránymutatása (2011. december 9.) az Európai Központi Bank külső statisztikák területén érvényesülő statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (HL L 65., 2012.3.3., 1. o.)

(2)   A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról(HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

5. RÉSZ

Általános fogalommeghatározások



Mező

Leírás

Jogalany-azonosító

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 17442 szabványának megfelelő referenciakód, amelyet azon jogalanyhoz rendelnek hozzá, amelynek jogalany-azonosítóval kell rendelkeznie. A jogalany-azonosító kód világszerte lehetővé teszi azon vállalkozások egyedi azonosítását, amelyeknek jogalany-azonosítóval kell rendelkezniük.

Uniós azonosító

►M3  Az uniós azonosító olyan, az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő, általánosan használt azonosító kód, amely lehetővé teszi bármely vállalkozás egyértelmű azonosítását az EU-n belül. ◄

Nemzeti azonosító

►M3  A nemzeti azonosító olyan, az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő, általánosan használt azonosító kód, amely lehetővé teszi bármely vállalkozás egyértelmű azonosítását azon országon belül, ahol rezidens. ◄

A konszolidáció prudenciális köre

A konszolidáció prudenciális köre a konszolidáció 575/2013/EU rendelet első része II. címének 2. fejezetében meghatározott körére utal.

Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok

Az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 2. cikkében meghatározott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS).

A konszolidáció számviteli köre

A konszolidáció számviteli köre az IFRS, vagy ha az nem alkalmazandó, bármely más, a tényleges adatszolgáltatókra alkalmazandó nemzeti vagy nemzetközi standardok szerinti pénzügyi beszámolás céljára alkalmazott konszolidációra utal.

NACE besorolás

A partnerek gazdasági tevékenység szerinti besorolása, az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) rögzített NACE Rev. 2 statisztikai besorolásnak megfelelően.

A NACE-kód két-, három- vagy négyszintű NACE-kódot jelent, az 1893/2006/EK rendeletnek megfelelően.

IRB-módszer

A kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámítására szolgáló, belső minősítésen alapuló (IRB) módszer az 575/2013/EU rendeletnek megfelelően.

Az adatszolgáltatás szintje

►M3  Az adatszolgáltatás szintje arra utal, hogy az adatokat az 1. cikk 23. és 24. pontjában meghatározottaknak megfelelően jogalanyonkénti alapon vagy csoport alapon szolgáltatják-e. A jogalanyonkénti alapon jelentett adatokra harmonizált számviteli és konszolidációs elveket kell alkalmazni, az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelően, vagyis a jogalanyonkénti szintű információknak a lehetséges mértékig a csoportra vonatkozó számviteli szabályokat kell követniük. ◄

Referencia-időpont

Azon referencia-időszak utolsó napja, amelyre az adatok vonatkoznak, vagyis a negyedév vége a 6a. cikkel összhangban.

(1)   Az Európai Parlament és a Tanács 1606/2002/EK rendelete (2002. július 19.) a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(2)   Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).

6. RÉSZ

Az értékpapír tulajdonosa attribútumainak fogalommeghatározásai



Mező

Leírás

A tulajdonos azonosító kódja

►M3  Az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő egységes kód, amely egyedileg azonosítja az értékpapír tulajdonosát, valamint a használt kód azonosító típusára vonatkozó információ, vagyis például uniós azonosító vagy nemzeti azonosító. ◄

A tulajdonos közvetlen anyavállalatának azonosító kódja

►M3  Az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő egységes kód, amely egyedileg azonosítja azt a közvetlen jogalanyt, amelynek az értékpapír tulajdonosa a jogilag nem független része, valamint a használt kód azonosító típusára vonatkozó információ, vagyis például jogalany-azonosító, uniós azonosító vagy nemzeti azonosító. ◄

Kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (prudenciális kör)

Azt jelzi, hogy az értékpapírt a konszolidáció prudenciális körének megfelelően ugyanazon csoport egy jogalanya bocsátotta ki.

Kibocsátó az adatszolgáltató csoport része (számviteli kör)

Azt jelzi, hogy az értékpapírt a konszolidáció számviteli körének megfelelően ugyanazon csoport egy jogalanya bocsátotta ki.

7. RÉSZ

A kibocsátói attribútumok fogalommeghatározásai



Mező

Leírás

A kibocsátó azonosító kódja

►M3  Az illetékes NKB-val, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB-val való megállapodásnak megfelelő egységes kód, amely egyedileg azonosít valamely kibocsátót, valamint a használt kód azonosító típusára vonatkozó információ, vagyis például uniós azonosító vagy nemzeti azonosító. ◄

Jogalany állapota

Kiegészítő attribútum, amely a kibocsátó jogalany állapotára terjed ki, ideértve a nemteljesítő állapotot, valamint arra vonatkozó információkat, hogy a jogalany az 575/2013/EU rendelet 178. cikkével összhangban miért lehet nemteljesítő, továbbá a kibocsátó jogalany állapotára vonatkozó bármely más információt, például azt, hogy tekintetében egyesülésre került-e sor, felvásárolták-e stb.

Jogalany állapotának időpontja

Az az időpont, amikor a jogalany állapota megváltozott.

8. RÉSZ

A számviteli és a kockázattal kapcsolatos attribútumok fogalommeghatározásai



Mező

Leírás

Átstrukturálás és újratárgyalás állapota

Az átstrukturált és újratárgyalt eszközök azonosítása.

Átstrukturálás és újratárgyalás állapotának időpontja

Az az időpont, amikor az „átstrukturálás és újratárgyalás állapota” alatt jelentett átstrukturálási vagy újratárgyalási állapot hatályba lépett.

Az eszköz teljesítő állapota

A nemteljesítő eszközök azonosítása, a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően.

Az eszköz teljesítő állapotának időpontja

Az az időpont, amikor az eszköz teljesítő állapota alatt jelentett teljesítő állapot hatályba lépett vagy megváltozott.

A kibocsátó nemteljesítési állapota

A kibocsátó nemteljesítési állapotának azonosítása az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének megfelelően.

A kibocsátó nemteljesítési állapotának időpontja

Az az időpont, amikor a „kibocsátó nemteljesítési állapota” alatt jelentett nemteljesítési állapot hatályba lépett vagy megváltozott.

Az eszköz nemteljesítési állapota

Az eszköz nemteljesítési állapotának azonosítása az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének megfelelően.

Az eszköz nemteljesítési állapotának időpontja

Az az időpont, amikor az „eszköz nemteljesítési állapota” alatt jelentett nemteljesítési állapot hatályba lépett vagy megváltozott.

Számviteli standard

Az adatszolgáltató által használt számviteli standard.

Könyv szerinti érték

A könyv szerinti érték a 680/2014/EU végrehajtási rendelet V. mellékletének megfelelően.

Értékvesztés típusa

Értékvesztés típusa az alkalmazott számviteli standardoknak megfelelően.

Értékvesztés értékelésének módja

Az a módszer, amelynek alapján az értékvesztést értékelik, amennyiben az eszköz az alkalmazott számviteli standardnak megfelelően értékvesztés alá tartozik. Csoportos és egyedi módszert különböztetünk meg.

Halmozott értékvesztés összege

Az eszköz tekintetében a veszteségekre képezett vagy az eszközhöz hozzárendelt értékvesztés összege a referencia-időpontban. Ez az adatattribútum az alkalmazott számviteli standardnak megfelelően értékvesztés alá tartozó eszközökre vonatkozik.

Megterhelés forrásai

Azon tranzakció típusa, amelyben a kitettséget megterhelik, a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően. Egy eszközt akkor kell megterheltként kezelni, ha elzálogosításra került, vagy ha valamely instrumentum bármely formában létrejött megállapodás keretében történő biztosítására, fedezésére vagy hitelminőségének javítására használják fel és abból nem vonható ki tetszőlegesen.

Eszközök számviteli besorolása

Az a számviteli portfólió, amelyben az eszközt az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli standardnak megfelelően rögzítik.

Prudenciális portfólió

A kitettségek besorolása kereskedési könyv és nem kereskedési könyv szerint. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 86. pontjában meghatározott kereskedési könyvben szereplő eszközök.

A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege

A hitelkockázat változásából származó valósérték-változás halmozott összege a 680/2014/EU végrehajtási rendelet V. melléklete 2. része 46. pontjának megfelelően.

Halmozott megtérült veszteségek a nemteljesítés óta

A nemteljesítés időpontja óta megtérült teljes összeg.

A kibocsátó nemteljesítési valószínűsége

A kibocsátó egy éven belüli nemteljesítésének az 575/2013/EU rendelet 160., 163., 179. és 180. cikkének megfelelően meghatározott valószínűsége.

Nemteljesítéskori veszteségráta dekonjunktúra esetén

Gazdasági dekonjunktúra esetén az egy éven belül bekövetkező nemteljesítésből eredő lehetséges veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló követeléshez viszonyított aránya az 575/2013/EU rendelet 181. cikkének megfelelően.

Nemteljesítéskori veszteségráta rendes gazdasági körülmények között

Rendes gazdasági körülmények között az egy éven belül bekövetkező nemteljesítésből eredő lehetséges veszteségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló követeléshez viszonyított aránya.

Kockázati súly

A kitettséghez kapcsolódó kockázati súlyok az 575/2013/EU rendeletnek megfelelően.

Kitettségérték (vagy másként: nemteljesítéskori kitettség)

Hitelkockázat-mérséklés és hitel-egyenértékesítési tényezők utáni kitettségérték a 680/2014/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően.

Prudenciális célokra alkalmazott tőkeszámítási módszer

Az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (3) bekezdésének a) és f) pontja alkalmazásában a kockázattal súlyozott kitettségértékek kiszámításához használt módszer azonosítása.

Kitettségi osztály

Kitettségi osztály az 575/2013/EU rendeletnek megfelelően.

▼B




III. MELLÉKLET

A TÉNYLEGES ADATSZOLGÁLTATÓK ÁLTAL ALKALMAZANDÓ MINIMUMELŐÍRÁSOK

Az adatszolgáltatók az Európai Központi Bank (EKB) statisztikai adatszolgáltatási követelményeinek való megfelelés érdekében a következő minimumelőírásoknak kell eleget tenniük.

▼M3

1. Adatátviteli minimumelőírások:

a) a beszámolókat időben és az illetékes nemzeti központi bank (NKB), vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB által előírt határidőkön belül kell eljuttatni az illetékes NKB-hoz vagy adott esetben az EKB-hoz;

b) a statisztikai jelentések alaki-formai megjelenésének meg kell felelnie az NKB vagy adott esetben az EKB által létrehozott technikai adatszolgáltatási követelményeknek;

c) meg kell nevezni az adatszolgáltatón belüli kapcsolattartó személyeket;

d) be kell tartani az NKB vagy adott esetben az EKB részére történő adatátvitelre vonatkozó technikai előírásokat.

▼B

2. Adatpontossági minimumelőírások:

a) adott esetben teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel);

b) az adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük információ szolgáltatására az átadott adatok által jelzett összes fejleményről;

c) a statisztikai információknak teljesnek kell lenniük;

▼M3

d) a tényleges adatszolgáltatóknak követniük kell az NKB, vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB részére szolgáltatott csoportadatok esetén az EKB által az adatok technikai továbbítására nézve megadott dimenziókat és tizedesjegy-beállításokat;

e) a tényleges adatszolgáltatók kötelesek az NKB-k vagy a 3a. cikk (5) bekezdése alapján az EKB által megadott kerekítési gyakorlatot követni az adatok technikai továbbításakor.

▼B

3. Koncepcionális megfelelési minimumelőírások:

a) a statisztikai adatoknak meg kell felelniük az ebben a rendeletben foglalt meghatározásoknak és osztályozásoknak;

b) amennyiben fogalmilag lehetséges, az említett meghatározásoktól és osztályozásoktól való eltérések esetén a tényleges adatszolgáltatóknak rendszeresen figyelemmel kell kísérniük és számszerűen meg kell határozniuk a gyakorlatban használt, illetve az e rendeletben foglalt mérték közötti különbségeket;

c) a tényleges adatszolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy megmagyarázzák a szolgáltatott adatoknak előző időszakok adataihoz viszonyított hirtelen változásait.

4. Revíziókra vonatkozó minimumelőírások:

Be kell tartani az EKB és az NKB-k által meghatározott adatrevíziós irányelveket és eljárásokat. A rendhagyó revíziókat írásos magyarázattal kell ellátni.



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

( 3 ) Az Európai Központi Bank 2014. november 28-i 1374/2014/EU rendelete a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2014/50) (HL L 366., 2014.12.20., 36. o.).

( 4 ) E rendeletben a kategóriák számozása tükrözi az ESA 2010 rendelet iránti tanácsi javaslattal (COM(2010) 774 végleges) bevezetett számozást. További információért lásd a II. mellékletet.

( 5 ) Az Európai Központi Bank 1073/2013/EU rendelete (2013. október 18.) a befektetési alapok eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikákról (EKB/2013/38) (HL L 297., 2013.11.7., 73. o.).

( 6 ) Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (EKB/2013/40) (HL L 297., 2013.11.7., 107. o.).

( 7 ) Az Európai Központi Bank 1071/2013/EU rendelete (2013. szeptember 24.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.).

( 8 ) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Központi Bank 2015. április 16-i (EU) 2015/730 rendelete az értékpapír-állományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) módosításáról (EKB/2015/18 HL L 116., 2015.5.7., 5. o.)

( 10 ) Az Európai Központi Bank 2016. augusztus 2-i (EU) 2016/1384 rendelete az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) módosításáról (EKB/2016/22) (HL L 222., 2016.8.17., 24. o.).

( 11 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2018/318 rendelete (2018. február 22.) az értékpapírállományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet módosításáról (EKB/2018/7) (HL L 62., 2018. 3.5. , 4. o.).

( 12 ) Például egyesülések és befolyásszerzések esetén a beolvasztott vállalat és harmadik felek közötti pénzügyi eszközöknek és kötelezettségeknek a beolvasztó vállalatra történő átszállása.

Az oldal tetejére