16.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 192/73

(1)

Az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) létrehozásával mind az Európai Központi Bankhoz (EKB), mind az illetékes nemzeti hatóságokhoz érkezhetnek megkeresések a nemzeti nyomozóhatóságoktól, amelyek az előbbiek felügyeleti feladatai ellátása során létrehozott vagy kapott bizalmas információk közlésére irányulnak.

(2)

A 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) (2) 136. cikke értelmében, amennyiben az EKB az 1024/2013/EU tanácsi rendelet (3) szerinti feladatai ellátása során indokoltan gyanítja bűncselekmény elkövetését, felkéri az érintett illetékes nemzeti hatóságot, hogy az ügyet utalja a megfelelő hatóságokhoz a nemzeti joggal összhangban történő vizsgálatra és az esetleges büntetőeljárás lefolytatására.

(3)

Az illetékes nemzeti hatóságok és a nemzeti nyomozóhatóságok közötti, a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 20. pontja, illetve 2. cikkének 21. pontja értelmében vett felügyelt szervezetekre, illetve felügyelt csoportokra vonatkozó bizalmas információkhoz való hozzáférés terén a nemzeti joggal összhangban való együttműködésnek már vannak előzményei. Az ilyen együttműködés és a bizalmas információknak a nemzeti nyomozóhatóságokkal való közlése feltételeit nagy részben a nemzeti jog határozza meg. Ugyanakkor az uniós jog bizonyos következményekkel jár azon feltételekre nézve, amelyek mellett az SSM-en belül az illetékes hatóságok – az EKB-t is beleértve – birtokában levő bizalmas információk megkeresésre közölhetők a nemzeti nyomozóhatóságokkal. Az uniós jog e rendelkezései rögzítik például a lojális együttműködés elvét, a jóhiszemű együttműködés elvét és az SSM-en belüli információcsere kötelezettségét, a személyes adatok védelmének kötelezettségét és a szakmai titoktartási kötelezettséget.

(4)

Amellett, hogy e feltételek alkalmazandók az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokkal összefüggő bizalmas információk közlésére, beleértve az EKB-t az említett rendelet szerinti feladatainak ellátásban segítő valamely illetékes nemzeti hatóság birtokában levő információkat is, e feltételek elvben alkalmazhatók lehetnek a monetáris politikához és a KBER-hez/eurorendszerhez kapcsolódó egyéb feladatokkal összefüggő bizalmas információk közlésére is.

(5)

Az EKB-nak eleget kell tennie a szolgálati titoktartási kötelezettségének, valamint a működésének és függetlenségének biztosítására vonatkozó kötelezettségének. Ezenkívül az EKB-nak továbbra is tiszteletben kell tartania a közérdeket és bizonyos magánérdekeket, ami magában foglalja azt, hogy nem tesz hozzáférhetővé bizonyos dokumentumokat vagy információkat, amennyiben e hozzáférhetővé tétel veszélyeztetné ezeket az érdekeket. Ugyanakkor e kötelezettségek nem vezethetnek az EKB számára a szolgálati titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó bizalmas információk nemzeti nyomozóhatóságokkal való közlésére vonatkozó feltétlen tilalomhoz.

(6)

Az uniós jog úgy rendelkezik, hogy bizonyos információk – a személyes adatokat is ideértve – bizalmas jellegét védelemben kell részesíteni, és bizonyos kivételekkel tiltja a bizalmas információk vagy dokumentumok harmadik felekkel történő közlését. Így különösen a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) szereplő szakmai titoktartási szabályok értelmében a hivatali kötelezettségeik teljesítése során az olyan személyek, akik az illetékes hatóságoknak dolgoznak vagy dolgoztak, valamint az illetékes hatóságok nevében eljáró könyvvizsgálók vagy szakértők tudomására jutó bizalmas természetű információk csak olyan összefoglaló vagy összesített formában hozhatók nyilvánosságra, amelyből az egyes hitelintézeteket nem lehet azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek kivételével.

(7)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 37.2. cikke értelmében a titoktartási kötelezettséget előíró uniós jogi rendelkezések az e rendelkezések hatálya alá tartozó adatokhoz hozzáférő személyekre is vonatkoznak.

(8)

Az uniós jogban még nem hoztak létre a nemzeti nyomozóhatóságoktól az EKB-hoz, az illetékes nemzeti hatóságokhoz vagy a nemzeti központi bankokhoz (NKB-k) érkező, az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokkal összefüggő bizalmas információk, az EKB-t az 1024/2013/EU rendelet szerinti feladatainak ellátásban segítő illetékes nemzeti hatóságok birtokában levő információkat is beleértve, vagy a monetáris politikával és egyéb KBER-hez/eurorendszerhez kapcsolódó feladatokkal összefüggő bizalmas információk iránti megkeresések kezelésére vonatkozó eljárási keretrendszert. Ugyanakkor az ilyen megkeresésekre vonatkozó nemzeti eljárási szabályok alkalmazásának összeegyeztethetőnek kell lennie az uniós jog általános alapelveivel, különösen a lojális együttműködés elvével, valamint az 1024/2013/EU rendelet 6. cikkében rögzített jóhiszemű együttműködés elvével és az információcsere kötelezettségével. E tekintetben az uniós joggal összhangban az EKB üdvözölné, ha konzultálnának vele a nemzeti nyomozóhatóságoktól az illetékes nemzeti hatóságokhoz vagy NKB-khoz érkező, az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokkal összefüggő bizalmas információk, az EKB-t az 1024/2013/EU rendelet szerinti feladatainak ellátásban segítő illetékes nemzeti hatóságok birtokában levő információkat is beleértve, vagy a monetáris politikával és egyéb KBER-hez/eurorendszerhez kapcsolódó feladatokkal összefüggő bizalmas információk iránti megkeresésekről, illetve adott esetben tájékoztatnák azokról.

(9)

Indokolt, hogy e határozat ne legyen alkalmazandó az EKB-val munkaviszonyban vagy építési beruházás kivitelezésére, áruszállításra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közvetlen vagy közvetett szerződéses jogviszonyban álló személyekre vonatkozó információkhoz való hozzáférés iránti megkeresésekre.

(10)

E határozatnak ezért meg kell határoznia az EKB által az 1024/2013/EU rendelettel az EKB-ra ruházott feladatokkal összefüggő, vagy a monetáris politikával és az egyéb KBER-hez/eurorendszerhez kapcsolódó feladatokkal összefüggő bizalmas információknak az illetékes nemzeti hatóságok és az NKB-k által valamely nemzeti nyomozóhatósággal való közlésére vonatkozóan alkalmazott feltételeket és az ehhez kapcsolódó eljárási keretrendszert.

(11)

Az EKB megfelelési és irányítási irodája az EKB-n belül koordinátorként jár el az e határozat hatálya alá tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megkeresések tekintetében,

a)

a szóban forgó illetékes nemzeti hatóság vagy NKB vállalja, hogy a megkeresésre való válaszadás során az EKB nevében jár el;

b)

vagy i. az uniós vagy a nemzeti jog alapján az ilyen információknak a nemzeti nyomozóhatósággal való közlésére vonatkozó kifejezett kötelezettség áll fenn; vagy ii. a vonatkozó jogi keretek lehetővé teszik az ilyen bizalmas információk közlését, és nem áll fenn az ilyen információk közlésének megtagadását megalapozó, az Unió érdekei védelmének vagy az EKB működésébe és függetlenségébe való – különösen a feladatai ellátását veszélyeztető – beavatkozás elkerülésének szükségességével összefüggő kényszerítő ok;

c)

a szóban forgó illetékes nemzeti hatóság vagy NKB vállalja, hogy kérni fogja a megkereső nemzeti nyomozóhatóságtól az átadott bizalmas információk nyilvánosságra hozataltól való védelmének garantálását.