EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz
Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.
Dokumentum 02014D0034-20160503
Decision of the European Central Bank of 29 July 2014 on measures relating to targeted longer-term refinancing operations (ECB/2014/34) (2014/541/EU)
Egységes szerkezetbe foglalt szöveg: Az Európai Központi Bank határozata (2014. július 29.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekkel kapcsolatos intézkedésekről (EKB/2014/34) (2014/541/EU)
Az Európai Központi Bank határozata (2014. július 29.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekkel kapcsolatos intézkedésekről (EKB/2014/34) (2014/541/EU)
02014D0034 — HU — 03.05.2016 — 002.002
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA (2014. július 29.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekkel kapcsolatos intézkedésekről (EKB/2014/34) (HL L 258, 2014.8.29., 11. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/299 HATÁROZATA (2015. február 10.) |
L 53 |
27 |
25.2.2015 |
|
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/811 HATÁROZATA (2016. április 28.) |
L 132 |
129 |
21.5.2016 |
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK HATÁROZATA
(2014. július 29.)
a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekkel kapcsolatos intézkedésekről
(EKB/2014/34)
(2014/541/EU)
1. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
|
1. |
„kiosztási referenciahónap” : az utolsó hónap, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak a figyelembe vehető nettó hitelnyújtási adatok CHLRM minden egyes kiosztott része tekintetében; |
|
2. |
„hitelintézet” : az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletének 2. függelékében (Fogalomtár) meghatározott hitelintézet; |
|
3. |
„figyelembe vehető hitelek” : az azokban a tagállamokban, amelyek pénzneme az euro rezidens nem pénzügyi vállalatoknak és a háztartásoknak (beleértve a háztartásokat segítő non-profit intézményeket) nyújtott hitelek, a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek kivételével, és ennek alkalmazásában a „rezidens” a 2533/98/EK tanácsi rendelet ( 1 ) 1. cikkében meghatározott fogalomnak felel meg; |
|
4. |
„figyelembe vehető nettó hitelnyújtás” : a figyelembe vehető hitelek formájában történő bruttó hitelnyújtás, csökkentve a figyelembe vehető hitelek állományából egy meghatározott időszak alatt visszafizetett összegekkel, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően; |
|
5. |
„monetáris pénzügyi intézmény” (MPI) : a 25/2009/EK központi banki rendelet (EKB/2008/32) ( 2 ) 1. cikkében meghatározott fogalomnak felel meg; |
|
6. |
„MPI-kód” : valamely MPI egyedi azonosító kódja az MPI-k jegyzékében, amelyet az EKB a 25/2009/EK rendelettel (EKB/2008/32) összhangban statisztikai célból vezet és közzétesz; |
|
7. |
„figyelembe vehető hitelek állománya” : a mérlegben szereplő figyelembe vehető hitelek állománya, a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek kivételével, a II. mellékletben részletesebben kifejtetteknek megfelelően; |
|
8. |
„résztvevő” : az EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletével összhangban az eurorendszer monetáris politikai nyílt piaci műveletei céljára elfogadható szerződő fél, amely a CHLRM tendereljárásaiban egyéni vagy csoport alapon, vezető intézményként ajánlatokat nyújt be, és amelyre a CHLRM tendereljárásaiban való részvétellel összefüggő valamennyi jog és kötelezettség vonatkozik; |
|
9. |
„érintett NKB” : az euroövezet azon tagállamának NKB-ja, amelyben a résztvevő rezidens. |
2. cikk
Célzott hosszabb távú refinanszírozási műveletek
(1) Az eurorendszer nyolc CHLRM-et hajt végre, az EKB honlapján közzétett ütemezésnek megfelelően.
(2) Valamennyi CHLRM állomány az EKB honlapján közzétett, meghatározott napon jár le.
(3) A CHLRM-ek:
likviditásbővítő penziós műveletek;
az NKB-k által decentralizált módon kerülnek végrehajtásra;
lebonyolításuk tender útján történik; és
lebonyolításuk fix kamatú tendereljárások formájában történik.
(4) Az általános feltételek, amelyek alapján az NKB-k készek hitelműveleteket végrehajtani, e határozat eltérő rendelkezése hiányában alkalmazandók a CHLRM-ek tekintetében. E feltételek magukban foglalják a nyíli piaci műveletek folytatására vonatkozó eljárásokat, az eurorendszer hitelműveletei céljára a szerződő felek és a fedezetek elfogadhatóságát meghatározó kritériumokat, és a szerződő felek kötelezettségeinek nemteljesítése esetén alkalmazandó szankciókat, ezek mindegyike esetében a refinanszírozási műveletekre alkalmazandó általános és ideiglenes jogi keretekben rögzítetteknek és az NKB-k szerződéses és/vagy szabályozási nemzeti kereteiben végrehajtottaknak megfelelően.
(5) Az ezen határozat és az EKB/2011/14 iránymutatás, a hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletekre alkalmazandó jogi keretet rögzítő bármely más EKB jogi aktussal együtt, és/vagy az azokat nemzeti szinten végrehajtó nemzeti rendelkezések közötti eltérés esetén ez a határozat alkalmazandó.
3. cikk
Részvétel
(1) Valamely intézmény a CHLRM-ekben egyéni alapon akkor vehet részt, ha az eurorendszer monetáris politikai nyílt piaci műveletei céljára elfogadható szerződő fél. A CHLRM-ekben egyéni alapon részt vevő intézmény csoport alapon nem vehet részt.
(2) Az intézmények a CHLRM-ekben csoport alapon oly módon vehetnek részt, hogy CHLRM-csoportot (a továbbiakban: csoport) alkotnak. A csoport alapon történő részvétel az alábbi 4. cikkben rögzített, alkalmazandó hitelfelvételi korlátok és referenciaértékek kiszámítása, valamint az alábbi 8. cikkben rögzített, kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek szempontjából bír jelentőséggel. A csoport alapon történő részvételre a következő korlátozások vonatkoznak:
egy intézmény nem lehet egynél több CHLRM-csoport tagja;
a CHLRM-ekben csoport alapon részt vevő intézmény egyéni alapon nem vehet részt;
a vezető intézményként kijelölt intézmény a CHLRM-csoport egyetlen olyan tagja, amely a CHLRM tendereljárásokban részt vehet; és
a CHLRM-csoport összetétele és vezető intézménye – az alábbi (5) és (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – mind a nyolc célzott hosszabb távú refinanszírozási művelet alatt változatlan marad.
(3) A CHLRM-ekben egy CHLRM-csoport útján történő részvételhez a következő feltételek teljesülése szükséges.
2014. július 31-ével a csoport minden egyes tagja:
a csoport valamely másik tagjához fűződős szoros kapcsolattal rendelkezik, a „szoros kapcsolat” EKB/2011/14 iránymutatás I. mellékletében található fogalomtárban meghatározott értelmében, és az ott található, az „ügyfélre”, a „garanciavállalóra”, a „kibocsátóra” vagy az „adósra” való hivatkozások a csoport tagjára való hivatkozásként értendők; vagy
az 1745/2003/EK európai központi banki rendelettel (EKB/2003/9) ( 3 ) összhangban kötelező tartalékot tart az eurorendszernél közvetett módon, a csoport valamely másik tagján keresztül, vagy a csoport valamely más tagja arra használja, hogy az eurorendszernél közvetett módon kötelező tartalékot tartson.
A csoport kijelöli egy tagját a csoport vezető intézményének. A vezető intézmény az eurorendszer monetáris politikai nyílt piaci műveletei céljára elfogadható szerződő fél.
A CHLRM-csoport valamennyi tagja olyan tagállamban székhellyel rendelkező hitelintézet, amelynek pénzneme az euro, és amely eleget tesz az EKB/2011/14 iránymutatás I. melléklete 2.1. szakaszának a) és b) pontjában rögzített feltételeknek.
A vezető intézmény a Kormányzótanács által jóváhagyott, és az EKB honlapján közzétett ütemezéssel összhangban az NKB-jánál kérelmezi a csoport részvételét. E kérelem a következőket tartalmazza:
a vezető intézmény neve;
a CHLRM-csoportba felveendő valamennyi intézmény MPI-kódjának és nevének felsorolása;
a csoportkérelem alapjának indokolása, beleértve a csoport tagjai közötti szoros kapcsolatok és/vagy közvetett tartalékképzési viszonyok felsorolását (minden egyes tagot annak MPI-kódjával azonosítva);
azon csoporttagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának ii. alpontja vonatkozik: a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítés arról, hogy minden CHLRM-csoporttagja formálisan akként döntött, hogy a szóban forgó CHLRM-csoportban tagként részt vesz, és a CHLRM-ekben egyéni szerződő félként vagy más CHLRM-csoport tagjaként nem vesz részt, annak megfelelő bizonyítékával együtt, hogy a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítést az aláírásra jogosultak írták alá; a létrejött érvényes megállapodások, mint például a kötelező tartalék közvetett módon való tartása érdekében az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. cikkének (2) bekezdése alapján létrejött megállapodások, lehetővé teszik egy vezető intézmény számára azt, hogy a CHLRM-csoporttagjai vonatkozásában a szükséges igazolásokat kiadja, amennyiben ezek a megállapodások kifejezetten rendelkeznek arról, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyiltpiaci műveleteiben; az érintett NKB, az érintett csoporttagok NKB-ival együttműködve, dönthet akként, hogy utólagos ellenőrzéseket indít a forma és a tartalom tekintetében az ilyen irásbeli megerősítés érvényességének vonatkozásában; és
azon csoporttagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának i. alpontja vonatkozik: 1. írásbeli megerősítés minden ilyen csoporttag azon formális döntéséről, hogy a szóban forgó CHLRM-csoportban tagként részt vesz, és a CHLRM-ekben egyéni szerződő félként vagy más CHLRM-csoport tagjaként nem vesz részt; és 2. annak megfelelő – az adott csoporttag NKB-ja által megerősített – bizonyítéka, hogy e formális döntést a tag vállalati struktúrájának legmagasabb döntéshozatali szintjén (mint az igazgatótanács vagy azzal egyenértékű döntéshozó testület), az alkalmazandó jogi és jogszabályi rendelkezésekkel összhangban hozták.
A vezető intézmény számára az NKB-ja megerősítette, hogy a CHLRM-csoport ilyenként elismerésre került. E megerősítés kiadása előtt az érintett NKB kérheti a vezető intézménytől, hogy a lehetséges CHLRM-csoportra vonatkozó értékelése szempontjából releváns további információkat bocsásson rendelkezésére. A csoportkérelem értékelése során az érintett NKB-nak adott esetben figyelembe kell vennie a csoporttagok NKB-jainak értékelését is, például a fenti (3) bekezdés d) pontjával összhangban szolgáltatott dokumentáció ellenőrzését.
E határozat alkalmazásában a konszolidált felügyelet alatt álló hitelintézetek, beleértve az ugyanazon hitelintézet fióktelepeit, a CHLRM-csoportként történő elismerés céljára szintén megfelelő kérelmezőknek tekinthetők, és megfelelően eleget kell tenniük az e cikkben rögzített korlátozásoknak és feltételeknek. E rendelkezés megkönnyíti a CHLRM-csoport létrehozását az ilyen intézmények között, amennyiben az ilyen intézmények ugyanazon jogi személy részét alkotják. Az ilyen jellegű CHLRM-csoport létrehozása vagy összetételének módosítása tekintetében a megerősítés adására a (3) bekezdés d) pontja iv. alpontjának, illetve a (6) bekezdés c) pontja ii. alpontja 4. francia bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
(4) Amennyiben a CHLRM-csoportként történő elismerés iránti kérelemben szereplő egy vagy több intézmény nem tesz eleget a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek, az érintett NKB részlegesen elutasíthatja a javasolt csoport kérelmét. Ebben az esetben a kérelmet benyújtó intézmények döntenek arról, hogy a megfelelően szűkített összetételű CHLRM-csoportként járnak el, vagy visszavonják a CHLRM-csoportként történő elismerés iránti kérelmet.
(5) Kivételes esetekben, amennyiben objektíve indokolt, a Kormányzótanács határozhat arról, hogy eltér a (2) és a (3) bekezdésben megjelölt korlátozásoktól és feltételektől.
(6) A fenti (5) bekezdés sérelme nélkül, (3) bekezdéssel összhangban elismert csoport összetétele az alábbi körülmények között változhat:
A csoport valamely tagja kizárásra kerül a CHLRM-csoportból, amennyiben:
elveszíti hitelintézeti jogállását; vagy
már nem tesz eleget a (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelményeknek.
A fenti i. vagy ii. alpont esetén a vezető intézménynek értesítenie kell NKB-ját a csoportja tagjának, illetve tagjainak jogállásában bekövetkezett változásról.
Amennyiben a vezető intézmény elveszíti az eurorendszer monetáris politikai nyílt piaci műveletei céljára elfogadható szerződő félkénti jogállását, a CHLRM-csoport elveszíti CHLRM-csoportként való elismerését.
Amennyiben a CHLRM-csoport vonatkozásában 2014. július 31-ét követően további szoros kapcsolatok jöttek létre, vagy köztük további kötelező tartalékok eurorendszernél történő közvetett tartására került sor, a CHLRM-csoport összetétele megváltozhat új CHLRM-csoporttag felvétele érdekében, feltéve, hogy:
a vezető intézmény kérelmezi NKB-jánál a CHLRM-csoport összetételében bekövetkezett változás elismerését;
a kérelem tartalmazza: 1. a vezető intézmény nevét, 2. az új összetételű CHLRM-csoportban szereplő valamennyi intézmény MPI-kódjának és nevének felsorolását, 3. a kérelem alapjának indokolását, beleértve tagok közötti szoros kapcsolatokban és/vagy kötelező tartalékok közvetett tartásában bekövetkezett változások felsorolását (az egyes tagokat MPI-kódjukkal azonosítva), 4. azon tagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának ii. alpontja vonatkozik: a vezető intézménytől származó írásbeli megerősítés minden CHLRM-csoporttagja formálisan akként döntött, hogy a szóban forgó CHLRM-csoportban tagként részt vesz, és a célzott hosszabb távú refinanszírozási műveletekben egyéni szerződő félként vagy más CHLRM-csoport tagjaként nem vesz részt, a létrejött érvényes megállapodások, mint például a kötelező tartalék közvetett módon való tartása érdekében az 1745/2003/EK rendelet (EKB/2003/9) 10. cikkének (2) bekezdése alapján létrejött megállapodások, lehetővé teszik egy vezető intézmény számára azt, hogy a CHLRM-csoporttagjai vonatkozásában a szükséges igazolásokat kiadja, amennyiben ezek a megállapodások kifejezetten rendelkeznek arról, hogy az érintett csoporttagok kizárólag a vezető intézményen keresztül vesznek részt az eurorendszer nyiltpiaci műveleteiben; az érintett NKB, az érintett csoporttagok NKB-ival együttműködve, dönthet akként, hogy utólagos ellenőrzéseket indít a forma és a tartalom tekintetében az ilyen irásbeli megerősítés érvényességének vonatkozásában; és 5. azon csoporttagok esetében, amelyekre a (3) bekezdés a) pontjának i. alpontja vonatkozik, írásbeli megerősítés bármely további csoporttag azon formális döntéséről, hogy a szóban forgó CHLRM-csoportban tagként részt vesz, és a célzott hosszabb távú refinanszírozási műveletekben egyéni szerződő félként vagy más CHLRM-csoport tagjaként nem vesz részt, valamint írásbeli megerősítés a CHLRM-csoporton belüli minden (a régi és az új összetételben szereplő) intézmény azon formális döntéséről, hogy hozzájárul a CHLRM-csoport új összetételéhez, a fenti (3) bekezdés d) pontjának v. alpontjában leírtaknak megfelelő – az adott csoporttag NKB-ja által megerősített – bizonyítékkal együtt;
a vezető intézmény számára az NKB-ja megerősítette, hogy a megváltozott CHLRM-csoport elismerésre került. E megerősítés kiadása előtt az érintett NKB kérheti a vezető intézménytől, hogy a CHLRM-csoport új összetételére vonatkozó értékelése szempontjából releváns további információkat bocsásson rendelkezésére. A csoportkérelem értékelése során az érintett NKB-nak adott esetben figyelembe kell vennie a csoporttagok NKB-jainak értékelését is, például a fenti (6) bekezdés c) pontjának ii. alpontjával összhangban szolgáltatott dokumentáció ellenőrzését.
(7) Feltéve, hogy a csoporttag felvételéhez vezető tények következtek be, vagy a CHLRM-csoport összetételének megváltozását a Kormányzótanács az (5) vagy a (6) bekezdéssel összhangban elfogadta, – a Kormányzótanács eltérő döntése hiányában – az alábbi követelmények alkalmazandók:
a vezető intézmény a CHLRM-csoportja új összetétele alapján először hat héttel azt követően vehet részt CHLRM-ben, hogy a vezető intézmény NKB-jához benyújtotta a csoportösszetétel megváltozásának elismerése iránti sikeres kérelmet;
azon intézmény, amely már nem tagja egy CHLRM-csoportnak, nem vehet részt további CHLRM-ekben, sem egyéni alapon, sem más csoport tagjaként, hacsak az (1), (3) vagy (6) bekezdésekkel összhangban új jelentekést be nem nyújt.
4. cikk
A hitelfelvételre vonatkozó korlátok
(1) A CHLRM-ekben egyéni alapon vagy egy CHLRM-csoport vezető intézményeként történő részvételre hitelfelvételi korlátok vonatkoznak. Az egyes résztvevőkre alkalmazandó hitelfelvételi korlátok az adott résztvevő figyelembe vehető hiteleinek állományaira és a figyelembe vehető nettó hitelnyújtására vonatkozó hiteladatok alapján kerülnek kiszámításra. A CHLRM-csoport vezető intézményére alkalmazandó hitelfelvételi korlátok a CHLRM-csoport valamennyi tagja figyelembe vehető hiteleinek állományaira és a figyelembe vehető nettó hitelnyújtására vonatkozó aggregált hiteladatok alapján kerülnek kiszámításra. Amennyiben a CHLRM-csoport összetételének megváltozását a 3. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban elismerték, a hitelfelvételi korlátok ezt követő minden kiszámítását az új összetételű CHLRM-csoport mérlegadatai alapján kell elvégezni. A CHLRM minden egyes résztvevőire alkalmazandó hitelfelvételi korlátokat az adott résztvevőre vonatkozó felső ajánlati korlátnak kell tekinteni, és a felső ajánlati korlátot meghaladó ajánlatokra alkalmazandó, az EKB/2011/14 iránymutatás I. melléklete 5.1.4. szakaszában rögzített szabályok alkalmazandók.
(2) A 2014 szeptemberében és decemberében lefolytatandó két egymást követő CHLRM során minden egyes résztvevő olyan összegű hitel felvételére lesz jogosult, amely összesen nem halad meg egy kezdeti CHLRM hitelfelvételi keretet. Az egyes résztvevők kezdeti CHLRM hitelfelvételi kerete a 2014. április 30-i teljes figyelembe vehető hitelállományuk 7 %-ának felel meg. Az I. melléklet vázolja a vonatkozó technikai számításokat. A kezdeti CHLRM keret fel nem használt része a későbbi CHLRM-ek során nem lesz elérhető.
(3) Az ezt követően valamennyi, 2015 márciusa és a 2016 júniusa között negyedévenként lefolytatott CHLRM vonatkozásában valamennyi résztvevő jogosult további CHLRM keretre. Valamennyi résztvevő további CHLRM hitelfelvételi kerete megfelel az alábbiak közül a magasabb összegnek: i. nulla és ii. a résztvevőnek a vonatkozó kiosztási referenciaidőpont és a 2014. május 1. között nyújtott, azon figyelembe vehető nettó összesített hitelnyújtásának háromszorosa, amely meghaladja az alábbi (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően meghatározott referenciaértéket, és amelyet csökkenteni kell azokkal a CHLRM-ekben korábban felvett hitelekkel, amelyeket a 2015 márciusától kezdődő időszakban folytattak le. Az I. melléklet vázolja a vonatkozó technikai számításokat.
(4) A résztvevő referenciaértéke a 2013. május 1-jétől2014. április 30-ig tartó tizenkét hónapos időszak (a referenciaérték referenciaidőszaka) figyelembe vehető nettó hitelnyújtása alapján kerül meghatározásra az alábbiak szerint:
Azon résztvevők vonatkozásában, amelyek a referenciaérték referenciaidőszaka alatt pozitív figyelembe vehető nettó hitelnyújtást jelentenek, illetve amelyeket 2013. május 1-jét követően hoztak létre, a vonatkozó referenciaérték nulla.
Azon résztvevők vonatkozásában, amelyek a referenciaérték referenciaidőszaka alatt negatív figyelembe vehető nettó hitelnyújtást jelentenek, a referenciaértéket az egyes résztvevőknek a referenciaérték referenciaidőszaka alatti átlagos havi figyelembe vehető nettó hitelnyújtása alapján kell kiszámítani, majd ezt az átlagot meg kell szorozni a 2014. április 30-a és a kiosztási referenciahónap között eltelt hónapok számával. Ez a számítási mód vonatkozik a 2015 áprilisának végéig terjedő kiosztási referenciahónapig eltelt hónapokra. Ezt követően a referenciaérték a 2015. április 30-án elért értéken kerül rögzítésre. Az I. melléklet vázolja a vonatkozó technikai számításokat.
5. cikk
Kamat
A 2014 szeptemberében és a 2014 decemberében elvégzett hosszabb távú refinanszírozási műveletek tekintetében a kamatlábat valamennyi művelet élettartama alatt a vonatkozó hosszabb távú refinanszírozási művelet tenderkiírásakor alkalmazandó irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába plusz 10 bázispont fix feláron kell rögzíteni. A 2015 márciusa és 2016 júniusa között elvégzett hosszabb távú refinanszírozási műveletek tekintetében a kamatlábat valamennyi művelet élettartama alatt a vonatkozó hosszabb távú refinanszírozási művelet tenderkiírásakor alkalmazandó irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábán kell rögzíteni.
A kamatot a művelet lejáratakor részletekben kell megfizetni, illetve előtörlesztéskor a 6. és 7. cikkekben meghatározottak szerint.
6. cikk
Korai visszafizetés
(1) A (2) bekezdés sérelme nélkül az egyes CHLRM-eket követő 24 hónap elteltétől kezdődően a résztvevőknek félévente lehetőségük van lejárat előtt a CHLRM-ek megszüntetésére vagy azok összegének csökkentésére. A korai visszafizetési időpontok egybeesnek az eurorendszer valamely fő refinanszírozási műveletének az eurorendszer által meghatározott elszámolási napjával.
(2) A résztvevőknek továbbá olyan időpontban is lehetőségük van lejárat előtt a CHLRM-ek megszüntetésére vagy azok összegének csökkentésére, amely egybeesik az (EU) 2016/810 európai központi banki határozat ( 4 ) (EKB/2016/10) alapján lefolytatott első CHLRM elszámolási napjával. A korai visszafizetési eljárás ezen első korai visszafizetési időpontban történő igénybevétele érdekében a résztvevőnek – legalább a szóban forgó korai visszafizetési időpont előtt három héttel – értesítenie kell az érintett NKB-t arról, hogy a korai visszafizetési eljárás alapján a korai visszafizetési időpontban visszafizetéssel kíván élni. Ezen értesítés az abban megjelölt korai visszafizetési időpont előtt három héttel válik a résztvevőre nézve kötelezővé. Az egyértelműség érdekében, a 2016 júniusában lefolytatandó CHLRM keretében rendelkezésre álló és a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően kiszámítandó kiegészítő hitelfelvételi keretet a 2015 márciusától lefolytatott CHLRM-ek során felvett összegek alapján kell meghatározni, az első korai visszafizetési időpontban visszafizetett összegek levonása nélkül.
(3) Valamennyi egyéb visszafizetési időpont esetében a korai visszafizetési eljárás igénybevétele érdekében a résztvevőnek – legalább a szóban forgó korai visszafizetési időpont előtt két héttel – értesítenie kell az érintett NKB-t arról, hogy a korai visszafizetési eljárás alapján a korai visszafizetési időpontban visszafizetéssel kíván élni. Ezen értesítés az abban megjelölt korai visszafizetési időpont előtt két héttel válik a résztvevőre nézve kötelezővé.
(4) Ha a résztvevő a korai visszafizetési eljárás alapján esedékes összeget teljes egészében vagy részben nem fizeti meg a korai visszafizetési időpontig, pénzügyi szankció vethető ki. Az alkalmazandó pénzügyi szankciót az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás ( 5 ) (EKB/2014/60) VII. mellékletével összhangban kell kiszámítani, és az a monetáris politikai célokból végrehajtott penziós ügyletek tekintetében az ügyfél részére allokált összegre vonatkozóan a megfelelő fedezetnyújtásra és elszámolásra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén alkalmazott pénzügyi szankciónak felel meg. A pénzügyi szankció kiszabása nem érinti az NKB azon jogát, hogy igénybe vegye az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 166. cikke szerinti nemteljesítési esemény bekövetkezése esetére előírt korrekciós intézkedéseket.
7. cikk
Kötelező korai visszafizetés
(1) A CHLRM-ek azon résztvevőinek, amelyeknek a 2014. május 1. és 2016. április 30. közötti időszakban összesített figyelembe vehető nettó hitelnyújtása a 2016. április 30-án alkalmazandó referenciaértékük alatt van, 2016. szeptember 28-án vissza kell fizetniük a kezdeti és a kiegészítő CHLRM hiteleik teljes összegét, amennyiben az eurorendszer eltérő időpontot nem határoz meg. Az I. melléklet vázolja a technikai számításokat.
(2) Amennyiben egy résztvevőnek a 2015 márciusa és 2016 júniusa között lefolytatott CHLRM-ek szerinti kiegészítő kerete vonatkozásában a teljes hitelfelvétele meghaladja a 2016 áprilisi kiosztási referenciahónappal számított kiegészítő keretet, úgy a keretet meghaladó ezen kiegészítő hitelfelvétel összegét 2016. szeptember 28-án vissza kell fizetni, amennyiben az eurorendszer eltérő időpontot nem határoz meg. Az I. melléklet vázolja a technikai számításokat.
(3) Amennyiben a CHLRM-csoport összetételének megváltoztatása a 3. cikk (5) vagy (6) bekezdésével összhangban elismerésre került, a csoport vezető intézményére vonatkozó kötelező korai visszafizetés érdekében (ideértve a vonatkozó referenciaértéket is) a számításokat valamennyi hitelfelvétel vonatkozásában az új összetételű csoport mérlegadatai alapján kell elvégezni, akár a CHLRM-csoport összetételében bekövetkezett változást megelőzően, akár azt követően végezték el azokat.
(4) Az érintett NKB-nak legkésőbb 2016. augusztus 31-ig értesítenie kell a kötelező korai visszafizetés hatálya alá tartozó résztvevőit, hacsak az eurorendszer nem határoz meg egy ettől eltérő napot. Egy NKB által a 7. vagy a 9. cikk alapján megküldött kötelező korai visszafizetésre vonatkozó értesítés nem jelent felmondási okra vonatkozó értesítést.
(5) Ha a résztvevő a kötelező korai visszafizetési eljárás alapján esedékes összeget teljes egészében vagy részben nem fizeti meg a korai visszafizetési időpontig, pénzügyi szankció vethető ki. Az alkalmazandó pénzügyi szankciót az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) VII. mellékletével összhangban kell kiszámítani, és az a monetáris politikai célokból végrehajtott penziós ügyletek tekintetében az ügyfél részére allokált összegre vonatkozóan a megfelelő fedezetnyújtásra és elszámolásra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén alkalmazott pénzügyi szankciónak felel meg. A pénzügyi szankció kiszabása nem érinti az NKB azon jogát, hogy igénybe vegye az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 166. cikke szerinti nemteljesítési esemény bekövetkezése esetére előírt korrekciós intézkedéseket.
8. cikk
Adatszolgáltatási követelmények
(1) A CHLRM-ek résztvevőinek részletesen kitöltött adatszolgáltatási sablonokat kell benyújtaniuk az NKB-juk számára, összhangban:
a Kormányzótanács által jóváhagyott tartalommal és ütemezésben az EKB honlapján közzétettek szerint; és
a II. mellékletben részletezett útmutatások szerint.
(2) Az adatszolgáltatási sablonban alkalmazott fogalmakat a 25/2009/EK rendeletben (EKB/2008/32) használt fogalmakra való hivatkozásként kell értelmezni.
(3) Az (1) bekezdés alapján a résztvevőkre vonatkozó adatszolgáltatási követelményeknek való megfelelés során a résztvevőknek alkalmazniuk kell a 25/2009/EK rendelet (EKB/2008/32) IV. mellékletében az adattovábbításra, a pontosságra, a koncepcióknak való megfelelésre és a revíziókra vonatkozó minimumszabályokat.
(4) Amennyiben egy intézmény részt vesz egy CHLRM-ben, és amíg a CHLRM keretében hiteltartozása áll fenn, addig az (1) bekezdéssel összhangban negyedévente kitöltött adatszolgáltatási sablonokat kell benyújtania mindaddig, amíg a 7. cikk szerinti kötelező visszafizetési kötelezettség meghatározásához szükséges adatokat be nem nyújtotta.
(5) A résztvevőknek a referenciaérték referenciaidőszaka vonatkozásában adtaszolgáltatási sablonokat kell benyújtaniuk a célzott CHLRM-ekben való első részvételt megelőzően kitöltött adatszolgáltatási sablonok az érintett NKB-nak való megküldésére rendelkezésre álló, az EKB honlapján közzétett ütemezésen belül.
(6) A CHLRM-csoportok vezető intézményeinek a CHLRM-csoporton átívelő összesített adatokat tükröző adatszolgáltatási sablonokat kell benyújtania. A vezető intézmény NKB-ja, vagy a CHLRM-csoport egy tagjának NKB-ja a vezető intézmény NKB-jával történő egyeztetés alapján előírhatja azt, hogy a vezető intézmény minden egyes csoporttag vonatkozásában tételes adatokat szolgáltasson.
(7) Amennyiben egy CHLRM-csoport összetételében bekövetkezett változás a 3. cikk (5) és (6) bekezdésével összhangban elismerésre került, úgy a vezető intézménynek adatszolgáltatási sablonokat kell benyújtania a csoport új összetételét tükröző, vonatkozó hitelfelvételi keret és a vonatkozó referenciaérték meghatározása érdekében, az EKB által a honlapján közzétett, a kitöltött adatszolgáltatási sablonoknak az érintett NKB részére való megküldésére meghatározott ütemezésen belül.
(8) A CHLRM-ek minden résztvevője számára kötelező az (1) bekezdéssel összhangban jelentett adatok pontosságának éves vizsgálata, kivéve, ha a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban a CHLRM-jei teljes állományát visszafizette. E vizsgálatra sor kerülhet az éves könyvvizsgálat keretén belül, és azt végezheti külső könyvvizsgáló. A résztvevők külső könyvvizsgáló bevonása helyett az eurorendszer által jóváhagyott egyenértékű intézkedéseket is előirányozhatnak. A résztvevő NKB-jét értesíteni kell e vizsgálat eredményéről. CHLRM-csoportrészvétel esetén az eredményeket meg kell osztani a CHLRM-csoport tagjainak NKB-ivel is. A résztvevő NKB-jének kérésére az ezen bekezdés alapján elvégzett vizsgálatok részletes eredményeit az adott NKB rendelkezésére kell bocsátani, és CHLRM-csoportrészvétel esetén ezt követően meg kell osztani a CHLRM-csoporttagok NKB-ival.
(9) A CHLRM-csoport összetételére vonatkozó információ az eurorendszeren belüli megosztás érdekében az intézményi és leányvállalati adatbázisban (Register of Institutions and Affiliates Database – RIAD) kerül tárolásra.
9. cikk
Az adatszolgáltatási kötelezettségeknek való meg nem felelés
(1) Amennyiben egy résztvevő nem felel meg a fenti 8. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelményeknek:
a hitelfelvételi korlát nulla értékben kerül meghatározásra amennyiben egy résztvevő a vonatkozó határidőn belül nem szolgáltat adatot a hitelfelvételi korlát kiszámítása érdekében akár a kezdeti akár a kiegészítő keret vonatkozásában; és
valamennyi CHLRM vonatkozásában a hitelek teljes összege fizetendővé válik, amennyiben egy résztvevő nem szolgáltat adatot annak értékelése érdekében, hogy a kötelező korai visszafizetés alkalmazandó-e, illetve a vonatkozó visszafizetések kiszámítása érdekében, szükség szerint.
Az ezen bekezdés alapján történő intézkedés kezdeményezését megelőzően az érintett résztvevőnek lehetőséget kell adni a magyarázat nyújtására, amennyiben a résztvevő úgy ítéli meg, hogy a szabálytalanság az ellenőrzésén kívüli okból következett be
(2) A fenti (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem járhatnak az EKB/2010/10 határozattal ( 6 ) összhangban a 25/2009/EK rendeletben (EKB/2008/32) meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek vonatkozásában kiszabható szankciók sérelmével.
(3) Amennyiben a benyújtott adatszolgáltatási sablonokban foglalt adatokban akár az NKB akár a résztvevő hibát talál és erről értesítést küld, az eurorendszer vizsgálatot folytat le a vonatkozó hiba által kiváltott hatásról, és megteszi a megfelelő lépéseket, ideértve a kötelező korai visszafizetés elrendelésének lehetőségét is.
10. cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.
I. MELLÉKLET
A CÉLZOTT HOSSZABB TÁVÚ REFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK LEFOLYTATÁSA
1. A hitelfelvételi korlátok kiszámítása
Egy CHLRM résztvevőire – akár egyéni alapon, vagy egy CHLRM-csoport vezető intézményeként járnak el – hitelfelvételi korlátok vonatkoznak. A számított hitelfelvételi korlátokat 10 000 eurónként annak következő többszörösére felfelé kell kerekíteni.
A CHLRM-ek egyéni résztvevőre vonatkozó hitelfelvételi korlátokat (és a lehetséges kötelező korai visszafizetést) a hitelek állományai és az egyéni résztvevő által az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott nettó hitelek, mínusz a háztartásoknak lakáscélú vásárlásokra nyújtott hitelek alapján számítják ki. A CHLRM-csoport vezető intézményére alkalmazandó hitelfelvételi korlátok (és a lehetséges kötelező korai visszafizetést) a CHLRM-csoport valamennyi tagja által nyújtott figyelembe vehető hitelek állományaira és a figyelembe vehető nettó hitelnyújtásra vonatkozó összesített hiteladatok alapján kerülnek kiszámításra.
Legyen a C k ≥ 0 a résztvevő hitelfelvétele ( 7 ) a CHLRM-ben k (ahol k = 1,…,8). Ezen résztvevő kezdeti hitelfelvételi kerete (IA):
Itt az OL a résztvevő által nyújtott figyelembe vehető hitelek 2014. április 30-i állománya. Az első két CHLRM-ben az alábbi megszorítást kell figyelembe venni:
C 1 + C 2 ≤ IA
Ez azt jelenti, hogy az első két CHLRM-ben az összes hitelfelvétel nem haladhatja meg a kezdeti keret összegét.
Legyen NL m a figyelembe vehető nettó hitelnyújtása valamely résztvevőnek az m naptári hónapban. Legyen
az ezen résztvevő 2013 májusától 2014 júniusáig terjedő időszakban lévő átlagos figyelembe vehető nettó hitelnyújtása.
Jelölje a BE k a résztvevő referenciaértékét a CHLRM-ben k (ahol k = 3,…,8, azaz a 2015 márciusa és a 2016 júniusa között lefolytatandó CHLRM-ek).
Amennyiben
(azaz amennyiben a résztvevőnek pozitív vagy nulla figyelembe vehető nettó hitelnyújtása volt a 2014. április 30-ig terjedő tizenkét hónapban), vagy amennyiben a résztvevőt csak 2013. május 1-jét követően hozták létre, úgy BE
k = 0 valamennyi CHLRM vonatkozásában k = 3,…,8.
Amennyiben
(azaz ha a résztvevőnek a 2014. április 30-ig terjedő tizenkét hónapban a figyelembe vehető nettó hitelnyújtása negatív volt), úgy:
ahol az n k a következőképpen kerül meghatározásra:
|
k |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
|
A TLTRO hónapja |
2015. március |
2015. június |
2015. szeptember |
2015. december |
2016. március |
2016. június |
|
Kiosztási referenciahónap (1) |
2015. január |
2015. április |
2015. július |
2015. október |
2016. január |
2016. április |
|
nk |
9 |
12 |
12 |
12 |
12 |
12 |
|
(1) A CHLRM k kiosztási referenciahónapja az a legutóbbi hónap, amely vonatkozásában a TLTRO k vonatkozásában nettó hitelezési adat rendelkezésre áll (az m naptári hónap vonatkozásában végzett művelet tekintetében ez a két hónappal korábbi hónapra vonatkozó adat). |
||||||
Ez azt jelenti, hogy valamennyi CHLRM kiosztási referenciahónap referenciaértéke megegyezik a 2014. április 30-ig elért átlagos havi figyelembe vehető nettó hitelnyújtással (
), szorozva a 2014. április 30-a és a kiosztási referenciahónap vége között eltelt hónapok számával. Ez ugyanakkor csak a 2015 áprilisának végéig terjedő kiosztási referenciahónapig eltelt hónapokra vonatkozik. Ezt követően a referenciaérték a 2015. április 30-án elért értéken kerül rögzítésre.
A CHLRM k résztvevője kiegészítő hitelfelvételi keretének a számítási alapja:
AA k = 3 × (CNL k – BE k),
ahol CNL k (összesített nettó hitelnyújtás) az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
|
(k) |
A TLTRO hónapja |
Kiosztási referenciahónap |
CNLk |
|
3 |
2015. március |
2015. január |
NL 2014. május + NL 2014. június + … + NL 2015. január |
|
4 |
2015. június |
2015. április |
NL 2014. május + NL 2014. június + … + NL 2015. április |
|
5 |
2015. szeptember |
2015. július |
NL 2014. május + NL 2014. június + … + NL 2015. július |
|
6 |
2015. december |
2015. október |
NL 2014. május + NL 2014. június + … + NL 2015. október |
|
7 |
2016. március |
2016. január |
NL 2014. május + NL 2014. június + … + NL 2016. január |
|
8 |
2016. június |
2016. április |
NL 2014. május + NL 2014. június + … + NL 2016. április |
Az utolsó hat CHLRM-ek k = 3,…,8 (azaz minden olyan CHLRM esetében, amelyben kiegészítő keret igénylehető), az alábbi megszorításra kell figyelemmel lenni ( 8 ):
Ez azt jelenti, hogy minden CHLRM k-ban a résztvevő nem vehet fel azon összeg háromszorosánál többet, mint amellyel a 2014 április 30-a és a vonatkozó kiosztási referenciahónap (CNL k) között jóváhagyott figyelembe vehető nettó hitelfelvétele meghaladta az arra a referenciahónapra vonatkozó referenciaértékét (BE k), csökkentve az azon CHLRM-ekben korábban kölcsön vett összegekkel, amelyekre a 2015 márciusától kezdődő időszakban kerül sor.
2. A kötelező korai visszafizetések kiszámítása
Azon résztvevőknek, amelyek a CHLRM-ekben hitelt vettek fel, de amelyek 2014. május 1-je és 2016. április 30-a közötti figyelembe vehető nettó hitelnyújtása a referenciaérték alatt marad, az általuk felvett hitelt 2016 szeptemberében vissza kell fizetniük.
A résztvevő 2016 szeptemberi korai kötelező visszafizetése:
, if
Ez azt jelenti, hogy amennyiben a 2014. május 1-je és a 2016. április 30-a között a résztvevő által nyújtott figyelembe vehető nettó hitelnyújtás alacsonyabb, mint a 2016 áprilisára vonatkozó kiosztási referenciahónapra vonatkozó referenciaérték, úgy a valamennyi CHLRM-ben felvett hitelt 2016 szeptemberében teljes mértékben vissza kell fizetni.
Amennyiben BE
8 ≤ CNL
8 de
, úgy 2016 szeptemberében a résztvevőnek vissza kell fizetnie
az utolsó hat CHLRM-ből. Más szavakkal, amennyiben a résztvevőnek a CHLRM-ekben 2015 márciusa és 2016 júniusa közötti teljes hitelfelvétele
meghaladja a 2016 áprilisi referenciahónap (AA
8) kiegészítő keretének számításául szolgáló alapot, úgy ezen túllépés összegét 2016 szeptemberében vissza kell fizetni.
II. MELLÉKLET
CÉLZOTT HOSSZABB TÁVÚ REFINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK – ÚTMUTATÁSOK AZ ADATSZOLGÁLTATÁSI SABLONOK KITÖLTÉSÉHEZ
1. Bevezetés
Ezek az útmutatások segítenek az EKB célzott hosszabb távú refinanszírozási műveletei (CHLRM-ek) résztvevői által benyújtandó adatszolgáltatási sablonok kitöltésében. Ezen útmutatások különösen a műveletekben részt vevő CHLRM-csoportok vezető intézményeinek adatszolgáltatási követelményeit részletezik.
A következő szakasz általános információt nyújt a sablon kitöltéséről és benyújtásáról, míg az azt követő szakasz a szolgáltatandó mutatókat tekinti át.
2. Általános adatok
A hitelfelvételi keretek (korlátok) valamint a kötelező korai visszafizetések kiszámításához alkalmazott mértékek az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak és az euroövezeti háztartásoknak nyújtott hitelekhez ( 9 ), kapcsolódnak, kivéve a lakáscélú hiteleket, valamennyi pénznemben . Minden egyes adatszolgáltatási időszakban a figyelembe vehető hiteknek az egy időszak kezdetét megelőző hónap végén, és az időszak végi állományainak vonatkozó adatok, valamint az ezen időszak alatt figyelembe vehető nettó hitelnyújtás (a hiteltörlesztésekkel csökkentett bruttó hitelnyújtásként kiszámítva) a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások esetén külön kell jelenteni. Ezek a mutatók a hagyományos hozzáigazításra kerülnek az értékpapírosítás és az egyéb hitelátruházások hatásaihoz. Az ezen tételek alkategóriáira, valamint az azon hatásokra, amelyek változást eredményeznek a fennálló összegekben, de nem kapcsolódnak műveletekhez (a továbbiakban: az állományok kiigazításai) vonatkozó részletes információkat szintén rendelkezésre kell bocsátani.
Ami az összegyűjtött információ felhasználását illeti, hangsúlyozásra kerül az, hogy a 2014. április 30-án fennálló, figyelembe vehető hitek állományaira vonatkozó adatok a kezdeti hitelfelvételi keret meghatározására kerülnek felhasználásra, míg a 2013. május 1-je és a 2014. április 30-a közötti időszakban figyelembe vehető nettó hitelnyújtásra vonatkozó adatok a referenciaérték kiszámítása érdekében kerülnek felhasználásra. A figyelembe vehető hitek és a figyelembe vehető nettó hitelnyújtás állományaira vonatkozó adatok a 2016. április 30-ig tartó adatszolgáltatási időszakban a további hitelfelvételi keretek és a kötelező korai visszafizetések (a 2014. május 1-je és a 2016. április 30-a közötti adatszolgáltatási időszak vonatkozásában) kiszámítására, valamint ellenőrzési célokra kerülnek felhasználásra. Az ezt követő időszakokban a műveletek 2018 szeptemberében történő lejáratáig szolgáltatott adatok kizárólag ellenőrzési céllal kerülnek felhasználásra. A sablonokban foglalt minden egyéb mutató az információk belső összhangjának, valamint az információknak az eurorendszeren belül gyűjtött statisztikai adatokkal való összhangjának igazolására, valamint a CHLRM program hatásának részletes figyelemmel kísérésére szolgálnak.
Az adatszolgáltatási sablon kitöltését alátámasztó általános keretet az MPI mérlegstatisztikákkal kapcsolatban az euroövezeti MPI-kre vonatkozó követelmények adják meg, amint az az EKB mérlegstatisztikákra vonatkozó rendeletében meghatározásra került. Ezek az iránymutatások az átdolgozott mérlegstatisztikai 1071/2013/EU európai központi banki rendeletben (EKB/2013/33) ( 10 ) foglalt követelményekre vonatkozó hivatkozásokat tartalmaznak, amelyek vonatkozásában az első adatszolgáltatási időszak a 2014 decemberére vonatkozó adatokkal kezdődik ( 11 ). Különösképp, a hitelek tekintetében az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy azokat „névleges hónap végi állományként kell jelenteni, bruttó összegben. Ebből az összegből ki kell zárni a megfelelő számviteli szabályokban meghatározott leírásokat és kivezetéseket. […] a hitelek más eszközzel és forrással nem nettósíthatók”. Ugyanakkor, ellentétben a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályokkal, amelyek szintén előírják, hogy a hitelekre vonatkozó adatokat a céltartalékokkal növelve kell jelenteni, a 8. cikk (4) bekezdése azt is előírja, hogy: „az NKB-k lehetővé tehetik a céltartalékkal fedezett hitelek jelentését a céltartalékokkal csökkentett összegen, valamint a megvásárolt hitelek jelentését a beszerzéskori áron [azaz azok ügyleti értéke], feltéve, hogy az ilyen adatszolgáltatási gyakorlatokat valamennyi rezidens adatszolgáltató követi”. Azon hatások, amelyeket az általános mérlegstatisztikai iránymutatástól való ezen eltérés az adatszolgáltatási sablon kitöltésére nézve eredményeznek, az alábbiakban részletesebben is áttekintésre kerülnek.
Az 1071/2013/EU rendeletet (EKB/2013/33) referenciadokumentumként is alkalmazni kell a sablon kitöltése során alkalmazandó fogalommeghatározások vonatkozásában. Lásd különösképpen az 1. cikket az általános fogalommeghatározások vonatkozásában, valamint a II. melléklet 2. és 3. részeit a „hitelek” által lefedett instrumentumok, valamint értelemszerűen a résztvevők szektorainak fogalommeghatározása vonatkozásában ( 12 ). Említésre méltó, hogy a mérlegstatisztikai keretrendszerben a hitelek után járó felhalmozott kamatkövetelést szabály szerint annak felmerülésekor kell a mérlegben kötelezően kimutatni (azaz eredményszemléletben és nem pedig azok tényleges átvétele alapján), de azt nem kell figyelembe venni a hitelek állományaira vonatkozó adatban. A tőkésített kamatot ugyanakkor rögzíteni kell az állományokban.
Bár az MPI-k az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) foglaltaknak megfelelően a legtöbb, a sablonban jelentendő adatot már összeállítják, egyes kiegészítő információkat be kell szerezni a TLTRO-kban ajánlatot tevő résztvevőktől. A mérlegstatisztika módszertani keretrendszere, mint ahogy az az MPI mérlegstatisztikai útmutatóban ( 13 ) meghatározásra került, rendelkezik mindazon szükséges háttérinformációkról, amely ezen kiegészítő adatok összeállításához szükségesek; további részletek az alábbiakban állnak rendelkezésre az egyedi mutatószámok fogalommeghatározásában.
3. Általános adatszolgáltatási útmutatások
a) A sablon szerkezete
A sablon magában foglalja az azon időszakra való hivatkozást, amelyre az adatok vonatkoznak, és a mutatókat két hasábra csoportosítja: az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak és az euroövezeti háztartásoknak nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hiteleket. A sárgával jelzett valamennyi cellában az adatok az egyéb cellákba felvitt adatokból a rendelkezésre álló képletek alapján automatikusan kerülnek kiszámításra. A sablonban az adatok érvényességének megerősítésére is sor kerül, az állományok és a műveletek közötti összhang megerősítése által. Az adatokat ezer eurós nagyságrendben kell jelenteni.
b) Az „adatszolgáltatási időszak” meghatározása
Az adatszolgáltatási időszak azt az időintervallumot jelöli, amelyre az adatok vonatkoznak. Az állományokra vonatkozó mutatókat az adatszolgáltatási időszak kezdetét megelőző hónap vége, és az adatszolgáltatási időszak vége szerinti állapotban kell jelenteni, azaz a 2013. május 1-től a 2014. április 30-ig terjedő adatszolgáltatási időszak vonatkozásában, az állományokat a 2013. április 30-i és a 2014. április 30-i állapot szerint kell jelenteni. A műveltekre és a kiigazításokra vonatkozó adatoknak viszont tartalmazniuk kell minden olyan jelentős hatást, amelyre az adatszolgáltatási időszakban kerül sor.
c) A CHLRM-csoportokra vonatkozó adatszolgáltatás
Amennyiben a CHLRM-ekben csoportként vesznek részt, úgy az adatokat főszabály szerint összevont alapon kell jelenteni. Ugyanakkor a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) lehetőségük van az adatokat egyedi intézményi szintén gyűjteniük, ha azt szükségesnek látják.
d) A sablon benyújtása
A kitöltött adatszolgáltatási sablont az általános szabályokban meghatározottak szerint az illetékes NKB-nak a hivatalos naptárral összhangban kell továbbítani, amely meghatározza továbbá az egyes műveletekben fedezendő referenciaidőszakokat, és azt, hogy melyik adat-évjáratokat kell használni a sablon kitöltése során.
4. Fogalommeghatározások
Ez a szakasz határozza meg a sablonban jelentendő különféle tételek részletes fogalmát, továbbá a sablonban használatos számokat zárójellel jelzi.
a) A figyelembe vehető hitelek állományai (1. és 4.)
Az ezekben a mezőkben található adatok automatikusan kerülnek kiszámításra a soron következő tételek vonatkozásában jelentett adatokból, azaz a „mérlegben szereplő állományok” (1.1. és 4.1.) mínusz „a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományai” (1.2 és 4.2.), plusz a „céltartalékok állománya figyelembe vehető hitelek ellenében” (1.3. és 4.3.). Ez az utóbbi al-fogalom csak azokban az esetekben releváns – ellentétben az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal – amikor a hiteleket céltartalékok összegének levonásával jelentik.
i. Mérlegben szereplő állományok (1.1. és 4.1.)
Ez a tétel az euroövezeti nem pénzügyi vállalatoknak és az euroövezeti háztartásoknak nyújtott hitelek, kivéve a lakáscélú hitelek állományaiból áll. A felhalmozott kamat, a tőkésített kamattal ellentétben nem kerül figyelembevételre a mutatókban.
A sablon ezen cellái kitölthetők az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 2. részében (az 1. táblázat 2. rovata a havi állományokról) foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében összeállított adatokkal.
A sablonba foglalandó adatok részletesebb meghatározása érdekében lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. melléklet 2. részét, és az MPI statisztikák kézikönyvének 2.1.4. szakaszát.
ii. A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományai (1.2. és 4.2.)
Ez a tétel a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományaiból áll. Minden értékpapírosítási műveletet jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a bevont pénzügyi közvetítő vállalatok hol honosak. Az eurorendszernek monetáris politikai hitelműveletek céljára az olyan hitelkövetelés formájában fedezetként rendelkezésre bocsátott hitelek, amelyek a mérlegből való kivezetés nélküli átruházáshoz vezetnek, nem tartoznak bele ebbe a tételbe.
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. része (a havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat 5.1. rovata) lefedi a mérlegből való kivezetés nélkül a nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott értékpapírosított hitelekre vonatkozó szükséges információkat, de az nem írja elő, hogy az utóbbiak cél szerint kerüljenek bontásra. Mindezen túlmenően, a mérlegből való kivezetés nélkül más módon (azaz nem értékpapírosítás által) átruházott hitelek állományaira nem terjed ki az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33). Erre tekintettel az adatszolgáltatási sablon kitöltése érdekében az MPI-k belő adatbázisából történő különálló adatkivonás szükséges.
A sablonba foglalandó adatok részletesebb meghatározása érdekében lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklet 5. részét, és az MPI statisztikák kézikönyvének 2.3. szakaszát.
iii. A céltartalékok állománya figyelembe vehető hitelek ellenében (1.3. és 4.3.)
Ezek az adatok csak azon intézmények számára relevánsak amelyek – ellentétben az általános mérlegstatisztikai gyakorlattal – a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik. A CHLRM-csoportként ajánlatot tevő intézmények esetében ez a követelmény csak a csoport azon intézményeire vonatkozik, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik.
Ez a tétel magában foglalja az értékvesztésre és a hitelezési veszetségekre vonatkozó egyéni és kollektív kereteket (még mielőtt a leírásokra illetve kivezetésekre sor kerül). Az adatoknak utalnia kell a mérlegben szereplő figyelembe vehető hitelek állományára, azaz kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hiteleket.
A fent írtak szerint a mérlegstatisztikákban a hiteleket főszabály szerint névleges hónap végi állományként, az egyenértékű céltartalékoknak a „tőke és tartalékok”-hoz való rendelésével kell jelenteni. Ilyen esetekben a céltartalékokra vonatkozó különálló információkat nem kell jelenteni. Ugyanakkor, azon esetekben amikor a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, ezt a kiegészítő információt jelenteni kell annak érdekében, hogy valamennyi MPI vonatkozásában teljes módon összehasonlítható adatok kerüljenek begyűjtésre.
Ahol az a gyakorlat, hogy a hitelek állományát a céltartalékok összegének levonásával jelentik, az NKB-k számára rendelkezésre áll az a lehetőség, hogy az ezen információkra vonatkozó adatszolgáltatást önkéntessé tegyék. Ugyanakkor az ilyen esetekben a CHLRM keretben végzett számítások a hiteleknek a céltartalékok összegével csökkentett állományán fognak alapulni ( 14 ).
Egyes kiegészítő részletek vonatkozásában lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) II. mellékletének 2. részében foglalt, a „Tőke és tartalékok” fogalommeghatározásában a céltartalékokra vonatkozó hivatkozást.
b) Figyelembe vehető nettó hitelnyújtás (2.)
A sablon ezen cellái rögzítik az adatszolgáltatási időszak alatt nyújtott nettó hitelnyújtást (műveleteket) Az adatok automatikusan kerülnek kiszámításra az altételekben jelentett számadatok alapján, nevezetesen „Bruttó hitelnyújtás” (2.1.) mínusz „Törlesztések” (2.2.).
Az adatszolgáltatási időszak alatt újratárgyalt hiteleket a „Törlesztések” valamint a „Bruttó hitelnyújtás” alatt is jelenteni kell abban az időpontban, amikor az újratárgyalásra sor kerül. A kiigazítási adatoknak tartalmazniuk kell a hitelújratárgyaláshoz kapcsolódó hatásokat.
Az ezen időszak alatt visszafordított műveleteket (azaz az időszak alatt nyújtott és visszafizetett hitelek) főszabály szerint a „Bruttó hitelnyújtás” és a „Törlesztés” alatt is jelenteni kell. Ugyanakkor az ajánlatot tevő MPI-k számára az is megengedett, hogy a sablon kitöltése során ne vegyék figyelembe ezeket a műveleteket, olyan mértékben, amennyiben ez könnyítené a rájuk nehezedő adatszolgáltatási terhet. Ebben az esetben a sablon „Megjegyzések” mezőjében kell információt szolgáltatniuk, és az állományok kiigazításaira vonatkozó adatokból szintén ki kell hagyni az ezen visszafordított műveletekhez kapcsolódó hatásokat. Ez a kivétel nem vonatkozik az azon időszakokban nyújtott hitelekre, amelyek értékpapírosítottak vagy más módon átruházottak.
A hitelkártya-tartozásokat, a megújuló hiteleket és a folyószámlahiteleket is figyelembe kell venni. Ezen instrumentumok vonatkozásában az adatszolgáltatási időszak alatt felhasznált vagy felvett összegek következtében az egyenlegekben bekövetkezett változásokat a nettó hitelezés helyettesítő értékeként kell felhasználni. A pozitív összegeket „Bruttó hitelnyújtás” (2.1.) alatt, míg a negatív összegeket (pozitív előjellel) a „Törlesztések” (2.2.) alatt kell jelenteni.
i. Bruttó hitelnyújtás (2.1.)
Ez a tétel az adatszolgáltatási időszakban a bruttó új hitelek forgalmából, mínusz a bármely hitelszerzésből áll. A hitelkártya-tartozásokhoz, a megújuló hitelekhez és a folyószámlahitelekhez kapcsolódóan nyújtott hitelekre vonatkozó adatokat szintén jelenteni kell, a fent részletezettek szerint.
Az időszak alatt a fogyasztói egyenlegekhez hozzáadott összegeket – például a kamat tőkésítése (szemben a kamatfelhalmozással) és a díjak miatt – szintén jelenteni kell.
ii. Törlesztések (2.2.)
Ez az elem az adatszolgáltatási időszak alatti tőketörlesztés forgalmából áll, kivéve azokat, amelyek a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott figyelembe vehető hitelek állományaihoz kapcsolódnak. A hitelkártya-tartozásokhoz, a megújuló hitelekhez és a folyószámlahitelekhez kapcsolódó törlesztéseket szintén jelenteni kell, a fent részletezettek szerint.
A még nem tőkésített felhalmozott kamathoz kapcsolódó kamatfizetéseket, a hitelelidegenítéseket és az állományok egyéb kiigazításait (beleértve a leírásokat és a kivezetéseket) nem kell jelenteni.
c) Az állományok kiigazításai
Az adatszolgáltatási sablon ezen cellái az állományokban az adatszolgáltatási időszakban bekövetkezett azon változások jelentésére szolgálnak (csökkentések (–) és növekmények (+)) amelyek nem kacsolódnak a nettó hitelnyújtáshoz. Az ilyen változások az olyan, az adatszolgáltatási időszak során bekövetkező műveletekből, mint például a hitelek értékpapírosítása és más hitelátruházások erednek, valamint az olyan kiigazításokból, amelyek az árfolyamingadozás következtében bekövetkezett átértékelésből, a leírásokból illetve kivezetésekből és átsorolásokból erednek. Az ezekben a cellákban szereplő adatok automatikusan kerülnek kiszámításra az altételekben jelentett számadatok alapján, nevezetesen „Hitelértékesítések és hitelvásárlások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások” (3.1.) mínusz „Egyéb kiigazítások” (3.2.).
i. Hitelértékesítések és egyéb hitelátruházások és az adatszolgáltatási időszak alatti egyéb hitelátruházások (3.1.)
— A hitelállományra hatást gyakorló értékpapírosított hitelek nettó forgalma (3.1A.)
Ez a tétel az adatszolgáltatás körébe tartozó hitelállományra hatást gyakorló, az adatszolgáltatási időszak alatt értékpapírosított hitelek nettó összege, beszerzések mínusz elidegenítések alapon számítva ( 15 ). Minden értékpapírosítási műveletet jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a bevont pénzügyi közvetítő vállalatok hol honosak. A hitelátruházásokat a leírások illetve kivezetések eladáskori nettó nominális értékén kell rögzíteni. Ezeket a leírásokat illetve kivezetéseket (amennyiben azok azonosíthatók) a sablon 3.2B. tétele alatt kell jelenteni (lásd lentebb). Azon MPI-k, amelyek a hiteleket céltartalékok összegének levonásával jelentik, a műveleteket mérleg szerinti értéken kell jelenteniük (azaz az állományokkal csökkentett nominális érték) ( 16 ).
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részében (a havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat és a negyedéves adatokra vonatkozó 5b. táblázat 1.1. rovatai) foglalt követelmények fedik le ezeket az elemeket.
A szolgáltatandó adatok részletesebb meghatározása érdekében lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklet 5. részét, és az MPI statisztikák kézikönyvének 2.3. szakaszát.
— A hitelállományra hatást gyakorló, más módon átruházott hitelek nettó forgalma (3.1B.)
Ez a tétel az értékpapírosítási tevékenységekhez nem kapcsolódó műveletekben jelentett hitelállományokra hatást gyakorló, az időszak alatt átruházott vagy megszerzett hitelek nettó összegéből áll, beszerzések mínusz elidegenítések alapon számítva. A műveleteket nominális értéken a leírások illetve kivezetésekkel csökkentve eladáskor kell rögzíteni. Ezeket a leírásokat illetve kivezetéseket (amennyiben azok azonosíthatók) a sablon 3.2B. tétele alatt kell jelenteni (lásd lentebb). Azon MPI-k esetében, amelyek a hiteleket céltartalékok összegének levonásával jelentik, a műveleteket mérleg szerinti értéken kell jelenteni (azaz az állományokkal csökkentett nettó nominális értéken).
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részében foglalt követelmények részben lefedik ezeket az elemeket. A havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat és a negyedéves adatokra vonatkozó 5b. táblázat 1.2. rovatai lefedik a hitelállományra hatást gyakorló, más módon átruházott hitelek nettó forgalmát, de nem foglalják magukban:
egy másik belföldi MPI-re átruházott vagy tőle megszerzett hitelek, beleértve a vállalati átstrukturálásból eredő csoporton belüli átruházásokat is (pl. egy belföldi MPI által az anya MPI részére történő hitelcsomagátruházások) ( 17 );
az egyesülésekhez, befolyásszerzésekhez vagy szétválásokhoz fűződő csoporton belüli átszervezések kapcsán felmerülő hitelátruházásokat.
A CHLRM adatszolgáltatási sablon kitöltése érdekében mindezen hatásokat jelenteni kell. A szolgáltatandó adatok részletesebb meghatározása érdekében lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részét, és az MPI statisztikák kézikönyvének 2.3. szakaszát. Az MPI statisztikák kézikönyvének 1.6.3.4. szakaszában (valamint az 1.1. melléklet kapcsolódó 5.2. szakaszában) foglalt „MPI szektor szerkezetében bekövetkezett változások” tartalmazza a csoporton belüli átruházások részletes leírását, különbséget téve azon esetek között, amikor az átruházásokra elkülönülő szervezeti egységek között kerül sor (pl.: mielőtt ezen szervezeti egységek közül egy vagy több az egyesülés vagy felvásárlás következtében megszűnik létezni), valamint azok között, amelyekre akkor kerül sor, amikor valamelyik szervezeti egység megszűnik létezni, amely esetben statisztikai átsorolásra kell sort keríteni. A CHLRM adatszolgáltatási sablon kitöltése érdekében a hatások mindkét esetben azonosak, és az adatokat a 3.1C. tétel (és nem a 3.2C. tétel) alatt kell jelenteni.
— A hitelállományra hatást nem gyakorló, értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó forgalma (3.1C.)
Ez a tétel az adatszolgáltatás körébe tartozó hitelállományra hatást nem gyakorló, az adatszolgáltatási időszak alatt értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó összege, beszerzések mínusz elidegenítések alapon számítva. A műveleteket nominális értéken a leírások illetve kivezetések levonásával az eladáskor kell rögzíteni. Ezeket a leírásokat illetve kivezetéseket (amennyiben azok azonosíthatók) az adatszolgáltatási sablon 3.2B. tétele alatt kell jelenteni (lásd lentebb). Azon MPI-k esetében, amelyek a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával jelentik, a műveleteket mérleg szerinti értéken kell rögzíteni (azaz nominális értéken a céltartalékok állományának levonásával). Az eurorendszernek monetáris politikai hitelműveletek céljára az olyan hitelkövetelés formájában fedezetként rendelkezésre bocsátott hitelekhez kapcsolódó nettó forgalom, amelyek a mérlegből való kivezetés nélküli átruházáshoz vezetnek, nem tartoznak bele ebbe a tételbe.
Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 5. részében foglalt követelmények részben lefedik ezeket az elemeket. A havi adatokra vonatkozó 5a. táblázat és a negyedéves adatokra vonatkozó 5b. táblázat 2.1. rovatai lefedik hitelállományra hatást nem gyakorló, értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek nettó forgalmát, de a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek nem kerülnek külön azonosításra, ezért erre tekintettel ezen adatokat az MPI-k belső adatbázisából külön kell kivonni. Ezen túlmenően a fent részletezettek szerint a követelmények nem foglalják magukban:
Egy másik belföldi MPI-re átruházott vagy tőle megszerzett hitelek, beleértve a vállalati átstrukturálásból eredő csoporton belüli átruházásokat is (pl. amikor egy belföldi leányvállalat MPI az anya MPI részére hitelcsomagot ruház át);
Az egyesülésekhez, befolyásszerzésekhez vagy szétválásokhoz fűződő csoporton belüli átszervezések kapcsán felmerülő hitelátruházások.
A CHLRM adatszolgáltatási sablon kitöltése érdekében mindezen hatásokat jelenteni kell.
A szolgáltatandó tételek részletesebb meghatározása érdekében lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklet 5. részét, és az MPI statisztikák kézikönyvének 2.3. szakaszát.
ii. Egyéb kiigazítások (3.2.)
Az egyéb kiigazításokra vonatkozó adatokat jelenteni kell a mérlegben szereplő figyelembe vehető hitelek állománya vonatkozásában, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket.
— Árfolyamingadozásból eredő átértékelések (3.2A.)
Az euróval szembeni árfolyamingadozások változásokat idéznek elő a külföldi fizetőeszközben denominált hitelek értékében amennyiben azok euróban vannak kifejezve. Az ezen hatásokra vonatkozó adatokat negatív (pozitív) előjellel kell jelenteni mindazon esetekben, amikor azok nettó vonatkozásban az állományok csökkenésére (növekedésére) adnak alapot, és ezek szükségesek a nettó hitelnyújtás és az állományokban bekövetkezett változások teljes összeegyeztetésének lehetővé tétele érdekében.
Ezekről a kiigazításokról az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) meghatározott követelmények nem rendelkeznek. A CHLRM adatszolgáltatási sablon céljaira, amennyiben az adatok (vagy a becslések) nem állnak az MPI-k rendelkezésére, azokat az MPI statisztikák kézikönyvének 4.2.2. szakaszában adatott iránymutatással összhangban lehet kiszámolni. A javasolt becslési eljárás a számítások körét a főbb pénznemekre korlátozza, és az az alábbi lépéseken alapul:
az adatszolgáltatási időszakban figyelembe vehető hiteleknek az egy időszak kezdetét megelőző hónap végén, és az időszak végi állományaira vonatkozó adatok (1. és 4. tételek) a devizanem szerint kerülnek bontásra, az angol fontban, amerikai dollárban, svájci frankban és japán jenben denominált hitelállományokra összpontosítva (amennyiben ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, úgy az állományok mérlegben szereplő teljes összegére vonatkozó adatok, ideértve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket – az 1.1. és a 4.1. tételek – is felhasználhatók);
valamennyi hitelállomány az alábbiak szerint kezelendő (az MPI mérlegstatisztikai kézikönyvben foglalt, vonatkozó egyenletek számai zárójelben szerepelnek):
a végső árfolyam-kiigazítás a minden egyes pénznem kiigazításának összegeként kerül becslésre.
További információért lásd az MPI statisztikák kézikönyvének 1.6.3.5. és 4.2.2. szakaszát.
— Leírások illetve kivezetések (3.2B.)
Az 1071/2013/EU rendelettel (EKB/2013/33) összhangban a „leírás” a hitel kétessé válása miatt a mérlegben (mérlegstatisztikában) nyilvántartott hátralékos hitel könyv szerinti értékének a közvetlen csökkentése. Hasonlóképpen, a „kivezetések” a hitel teljes könyv szerinti értékének a leírását jelenti, amely annak a mérlegből történő kivezetését eredményezi. A leírások illetve kivezetések hatásait negatív (pozitív) előjellel kell jelenteni amikor nettó vonatkozásban azok az állományok csökkenésére (növekedésére) adnak alapot. Ezen adatok szükségesek a nettó hitelnyújtás és az állományokban bekövetkezett változások teljes összeegyeztetésének lehetővé tétele érdekében.
Ami a mérlegben szereplő hitelek állományaihoz kapcsolódó leírásokat illetve kivezetéseket illeti, az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. melléklete 4. részében (az átértékelési kiigazításokra vonatkozó 1A. táblázat 2. rovata) foglalt minimumkövetelményeknek való megfelelés érdekében összeállított adatok felhasználhatók. Ugyanakkor, a hitel-leírásoknak illetve –kivezetéseknek a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelekre gyakorolt hatásának különválasztása megköveteli az adatoknak az MPI-k belő adatbázisából történő különálló kivonását.
A figyelembe vehető hitelek (1. és 4. tételek) állományaira vonatkozó adatok főszabály szerint kiigazításra kerülnek a céltartalékok állományaira mindazon estekben, amikor a hiteleket a céltartalékok összegének levonásával rögzítik a statisztikai mérlegben.
|
— |
Amennyiben a résztvevők szolgáltatják az 1.3. és 4.3. tételeket, a leírásokra illetve kivezetésekre vonatkozó adatoknak magukban kellene foglalniuk a hitelekre korábban képzett céltartalékok törlését azon hitelek vonatkozásában, amelyek (részben vagy egészben) be nem hajthatóvá váltak, továbbmenve, azoknak tartalmazniuk kell a céltartalékokat meghaladó veszteségeket, amennyiben ez alkalmazandó. Hasonlóképpen, amikor egy céltartalékkal fedezett hitel értékpapírosításra vagy más módon átruházásra kerül, ellentétes előjellel olyan leírást illetve kivezetést kell rögzíteni, amely egyenlő a céltartalékok állományával, annak érdekében, hogy a mérleg összegében bekövetkezett változásnak megfeleljen, korrigálva a céltartalékok összegével és a nettó forgalom értékével. Idővel a céltartalékok az értékvesztésre és a hitelveszteségekre vonatkozó új keretekre tekintettel változhatnak (az esetleges visszafordításokat levonva, beleértve azokat is, amelyekre akkor kerül sor, amikor a hitelfelvevő visszafizette a kölcsönt). Az ilyen változásokat nem kell rögzíteni a CHLRM adatszolgáltatási sablonban a leírások illetve kivezetések részeként (mivel a sablon az értékeket a céltartalékkal növelten állítja elő) ( 19 ). A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek leírása illetve kivezetése hatásának különválasztása nem szükséges, amennyiben a céltartalékokra vonatkozó adatok nem vonhatók ki az MPI-k belő adatbázisából. |
|
— |
Ahol az a gyakorlat, hogy a hitelek állományát a céltartalékok levonásával jelentik, de a céltartalékokra vonatkozó tételeket (1.3. és 4.3.) nem jelentik (lásd fent), a leírásoknak illetve kivezetéseknek magukban kell foglalniuk a hitelportfólióra vonatkozó értékvesztésre és a hitelveszteségekre vonatkozó új kereteket (az esetleges visszafordítások levonásával, beleértve azokat is, amelyekre akkor kerül sor, amikor a hitelfelvevő visszafizette a kölcsönt) ( 20 ). A mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hitelek leírása illetve kivezetése hatásának különválasztása nem szükséges, amennyiben a céltartalékokra vonatkozó adatok nem vonhatók ki az MPI-k belő adatbázisából. Főszabály szerint ezek a tételek tartalmazzák azokat az átértékeléseket is, amelyek akkor merülnek fel, amikor a hiteleket értékpapírosítják vagy más módon átruházzák, és az ügyleti érték eltér a fizetés időpontjában érvényes állomány nominális értékétől. Amennyiben azok beazonosíthatók, úgy az átértékeléseket jelenteni kell, és azokat az ügyleti érték és a fizetés időpontjában érvényes állomány nominális értéke közti különbség értékén kell kiszámítani. További információért lásd az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) I. mellékletének 4. részét, és az MPI statisztikák kézikönyvének 1.6.3.3. szakaszát. |
— Átsorolások (3.2C.)
Az átsorolások rögzítik mindazon egyéb hatásokat, amelyek a fent leírtak szerint nem kapcsolódnak a nettó hitelnyújtáshoz, hanem amelyek változásokat eredményeznek a mérlegben szereplő hitelek állományaiban, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket.
Ezeket a hatásokat nem fedik le az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) foglalt követelmények, és azok kihatásait általánosságban összesített alapon becslik meg a makrogazdasági statisztikák összeállítása során. Ugyanakkor ezek jelentősek az egyes intézmények (vagy CHLRM-csoportok) szintjén a nettó hitelnyújtás és az állományokban bekövetkezett változások összeegyeztetése érdekében.
Az alábbi hatásokat jelenteni kell a mérlegben szereplő hitelek állományai vonatkozásában, kivéve a mérlegből való kivezetés nélkül értékpapírosított vagy más módon átruházott hiteleket, valamint az állományok negatív (pozitív) előjellel való csökkenését (növekményét) eredményező események rögzítésére vonatkozó szokásos konvenciókat.
A hitelfelvevők szektor- vagy rezidensi besorolásában bekövetkező olyan változás, amelynek változásokat eredményeznek azokban a szolgáltatott fennálló pozíciókban, amelyeket rögzíteni kell, mivel azok nem a nettó hitelnyújtás következményei ( 21 ).
Az instrumentumok besorolásában bekövetkezett változások: Ezek a mutatókat is befolyásolhatják, amennyiben a hitelek állománya növekszik (csökken) például valamely hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (hitel) hitelként (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírként) történő átsorolása következtében.
Az adatszolgáltatási hibák kijavításából eredő kiigazítások.
A vállalati átstrukturálás és az egyesülésekhez, befolyásszerzésekhez vagy szétválásokhoz fűződő csoporton belüli átszervezések kapcsán felmerülő hitelátruházásokhoz kapcsolódó hatásokat a 3.1B. tétel alatt kell jelenteni. Nincs szükség átsorolásokra a CHLRM-csoportok összetételében bekövetkezett változások esetén, mivel az ilyen esetekben az adatszolgáltatási sablonokat ismételten be kell nyújtani, tükrözve a CHLRM-csoport új összetételét.
További információért az MPI statisztikák kézikönyvének 1.6.3.4. szakaszát; ugyanakkor a fent kiemelt, megközelítésbeli különbségekre figyelemmel kell lenni az átsorolási adatoknak az egyedi intézmények szintjén történő kinyerése során.
( 1 ) A Tanács 1998. november 23-i 2533/98/EK rendelete az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).
( 2 ) Az Európai Központi Bank 2008. december 19-i 25/2009/EK rendelete a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2008/32) (HL L 15., 2009.1.20., 14. o.), amelyet 2015. január 1-jével az Európai Központi Bank2013. szeptember 24-i 1071/2013/EU rendelete a monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.11.7., 1. o.) vált majd fel.
( 3 ) Az Európai Központi Bank 2003. szeptember 12-i 1745/2003/EK rendelete a kötelező tartalékok alkalmazásáról (EKB/2003/9) (HL L 250., 2003.10.2., 10. o.).
( 4 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2016/810 határozata (2016. április 28.) a célzott hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek második sorozatáról (EKB/2016/10) (HL L 132., 2016.5.21., 107. o.).
( 5 ) Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).
( 6 ) EKB/2010/10 határozat (2010. augusztus 19.) a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek nem teljesítéséről (HL L 226., 2010.8.28., 48. o.).
( 7 ) A résztvevőre vonatkozó hivatkozásokat az egyéni résztvevőkre, illetve a CHLRM-csoport tagjaira is érteni kell.
( 8 ) ►M1 A 2015 márciusában lefolytatott TLTRO (k = 3) vonatkozásában a megszorítás C 3 ≤ max{0, AA 3}. ◄
( 9 ) A „háztartások” adatszolgáltatási sablonba a háztartásokat segítő nonprofit intézmények is beletartoznak.
( 10 ) Az Európai Központi Bank monetáris pénzügyi intézmények ágazati mérlegéről szóló 2013. szeptember 24-i 1071/2013/EK rendelete (EKB/2013/33) (HL L 297., 2013.7.11., 1. o.).
( 11 ) Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján történő MPI adatszolgáltatás a 2014 decemberi referenciahónappal fog megkezdődni. A mérlegstatisztikai adatszolgáltatás alapját képező korábbi jogszabály a 25/2009/EK rendelet (EKB/2008/32). Ez a rendelet ennélfogva vonatkozik a TLTRO adatszolgáltatásra a 2014 decemberéig terjedő időszakokban. Ugyanakkor a két rendelet közötti különbségek nem jelentősek a CHLRM programra gyakorolt hatásukban, a „nem pénzügyi vállalatok” fogalommeghatározásának kivételével (lásd az alábbi 13. lábjegyzetet).
( 12 ) ►M1 A nem pénzügyi vállaltok holdingtársaságainak a 25/2009/EK rendelet (EKB/2008/32) szerinti szektorbesorolását az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) módosította a nemzetközi statisztikai standardokban bekövetkezett változások tükrözése érdekében. Az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján a nem pénzügyi vállaltok holdingtársaságai pénzügyi vállalatként kerültek átsorolásra. A TLTRO adatszolgáltatásnak főszabály szerint összhangban kell lennie a mérlegstatiszikai keretrendszerrel: 2014 decemberi hatállyal az adatoknak nem kell tartalmazniuk a holdingtársaságokat, és a kiigazításokat megfelelően kell kezelni. ◄
( 13 ) Lásd az „MPI mérlegstatisztikai útmutató”-t, EKB, 2012. április, elérhető: http://www.ecb.europa.eu. Különösen a 2.1.4. szakaszt (76. oldal) amely a hitelek statisztikai adatszolgáltatásával foglalkozik.
( 14 ) Ez a kivétel szintén hatást gyakorol a leírásokra illetve kivezetésekre vonatkozó adatok jelentésére, az alábbiakban tisztázottak szerint.
( 15 ) Ez a jelkonvenció (amely ellentétes az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) foglalt követelményekkel) összhangban van az adatok kiigazítására vonatkozó általános követelménnyel, mint az fentebb részletezésre került – azaz nevezetesen az állományok növekedéséhez (csökkenéséhez) vezető olyan hatások, amelyeket pozitív (negatív) előjellel kell jelenteni.
( 16 ) A fent részletezettek szerint az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) lehetővé teszi az MPI-k számára, hogy a megvásárolt hiteleket azok ügyelti értékén jelentsék (amennyiben ez egy olyan nemzeti gyakorlat, amelyet az országban honos valamennyi MPI alkalmaz). Ilyen esetekben az esetlegesen felmerülő átértékelési összetevőket a sablonban a 3.2B. tétel alatt kell jelenteni.
( 17 ) A 25/2009/EK rendelet (EKB/2008/32) előírásaival összhangban, amelyeket az MPI-knek a 2014 novemberi referenciahónapig kell alkalmazniuk a mérlegstatisztikai adatszolgáltatás során, minden euroövezeti MPI közötti átruházások figyelmen kívül hagyásra kerülnek a nettó forgalomból, nem pedig csak azok, amelyek a belföldi MPI-k között kerülnek sorra.
( 18 ) Az EKB referenciaárfolyamát kell használni. Lásd a közös piaci előírások meghatározásáról szóló 1998. július 8-i sajtóközleményt, amely elérhető az EKB honlapján (http://www.ecb.europa.eu).
( 19 ) Meg kell jegyezni, hogy ez a követelmény eltér az 1071/2013/EU rendeletben (EKB/2013/33) foglalt adatszolgáltatási követelményektől.
( 20 ) Ez a követelmény megegyezik azzal, mint amelyre vonatkozóan az 1071/2013/EU rendelet (EKB/2013/33) alapján a hiteleket a céltartalékokkal csökkentett összegen nyilvántartó MPI-knek adatot kell szolgáltatniuk.
( 21 ) ►M1 A nem pénzügyi vállaltok holdingtársaságainak pénzügyi vállalatként történő, 2014 decemberében bekövetkezett átsorolásából eredő változások hatásait a 3.2C. tétel alatt kell rögzíteni. ◄