11.11.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 270/1

1.

Az EKB nagyban támogatja a bizottsági rendelet- és határozattervezetet, amelyek egy olyan testület (nevezetesen az ESRB) létrehozásáról szólnak, amely a makroprudenciális felügyeletet látná el az EU-ban. Az EKB véleménye szerint a legutóbbi pénzügyi válság rámutatott arra, hogy szükség van a makroprudenciális megközelítés erősítésére a pénzügyi rendszer mint egész szabályozása és felügyelete vonatkozásában. Szintén szükségesnek bizonyult a rendszerkockázatok különböző forrásainak, illetve azok pénzügyi rendszerre gyakorolt hatásainak átfogó és időszerű elemzése. Az ESRB jelentős mértékben hozzájárulhat az EU pénzügyi rendszerének mint egésznek a stabilitásához azzal, hogy azonosítja és elemzi a rendszerkockázatokat, hogy jelentős kockázatok felmerülése esetében korai figyelmeztetéseket és ajánlásokat bocsát ki, valamint hogy felügyeli ez előbbiek nyomon követését.

2.

Az Ecofin-Tanács 2009. június 9-én azt a javaslatot fogadta el, hogy az „EKB elemzési, statisztikai, igazgatási és logisztikai támogatást nyújt az ESRB-nek, felhasználva a nemzeti központi bankoktól és felügyelő hatóságoktól kapott technikai jellegű tanácsokat”. Ennek előzményei az uniós pénzügyi felügyelettel foglalkozó, Jacques de Larosière által elnökölt magas szintű csoport által 2009. február 25-én elfogadott ajánlások és a Bizottság által 2009. május 27-én elfogadott közlemény voltak, amely azt javasolta, hogy az EKB biztosítsa a titkárságot az ESRB számára. Az Európai Tanács június 18–19-én megállapította, hogy a közlemény és az Ecofin-Tanács ajánlásai egy új mikro- és makroprudenciális felügyeleti keretrendszer kialakítását teremtik meg, valamint támogatta az ESRB megalapítását.

3.

Az EKB úgy határozott, hogy készen áll az ESRB titkárságának biztosítására és az ESRB támogatására, valamint javasolja, hogy a rendelettervezet egy preambulumbekezdésében is történjen erre utalás. Az EKB felkészült arra, hogy az EKB Általános Tanácsa valamennyi tagjának részvételével az ESRB rendelkezésére bocsássa valamennyi EU-n belüli központi bank makrogazdasági, pénzügyi és monetáris politikai szaktudását. Ezt a támogatást erősítik az EKB és a KBER tevékenységei a pénzügyi stabilitás ellenőrzése, a makrogazdasági elemzés és a statisztikai információk gyűjtése területein, valamint a szaktudás, a források és az infrastruktúra átfogó szinergiája az EU-n belüli jelenlegi központi banki tevékenységek vonatkozásában.

4.

Az EKB és a KBER ESRB-vel kapcsolatos feladatai nem befolyásolják a KBER-nek a Szerződés 105. cikke (1) bekezdése szerinti elsődleges célkitűzését, az árstabilitás fenntartását. Ezzel kapcsolatban az EKB megjegyzi, hogy az ESRB számára nyújtott támogatása nem befolyásolja sem az EKB intézményi, működési és pénzügyi függetlenségét, sem a KBER a Szerződés és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmánya (a továbbiakban: a KBER alapokmánya) szerinti feladatainak (4) (különösen a pénzügyi stabilitással kapcsolatos és a felvigyázási feladatok) ellátását.

5.

A statisztika területén az EKB készen áll arra, hogy a makrogazdasági és makropénzügyi környezet vonatkozásában szükséges adatokat az ESRB rendelkezésére bocsássa, és rendelkezik az ehhez szükséges szaktudással. Különösen idetartoznak a piaci feltételekről és a piaci infrastruktúráról szóló információk. A mikroprudenciális információkat a három új európai felügyeleti hatóság biztosítja.

6.

A figyelmeztetések és ajánlások kibocsátása és nyomon követése vonatkozásában az EKB teljes mértékben támogatja a rendelettervezetet (5), amely szerint az ESRB figyelmeztetéseit és ajánlásait közvetlenül az adott címzetteknek küldik meg, illetve azokat párhuzamosan az Ecofin-Tanácsnak is eljuttatják. E rendelkezések olyan jellegű módosítása, amely a figyelmeztetések és ajánlások „közvetett módon” való elküldéséhez vezetne, aláásná az ajánlások hatékonyságát és időszerűségét, illetve az ESRB függetlenségét és hitelességét is. Fontos továbbá, hogy az ESRB egyéb EU-s intézményekkel és bizottságokkal való kommunikációjára vonatkozó eljárások ne akadályozzák az ESRB feladatainak hatékony és időszerű teljesítését.

7.

Az ESRB szervezeti kérdéseit illetően az EKB különösen fontosnak tartja azt, hogy az ESRB irányítóbizottságának összetétele megfelelően tükrözi az ESRB igazgatótanácsának összetételét. Ez utóbbiban huszonkilenc, szavazati joggal rendelkező tag központi bankár, míg a többi négy, szavazati joggal rendelkező tag a Bizottság egy tagja és a három új európai felügyeleti hatóság elnökei. Alapvető fontosságú az, hogy az irányítóbizottság összetétele tükrözze az igazgatótanács összetételét annak biztosítása érdekében, hogy az irányítóbizottság megfelelően képviselje az igazgatótanácsot, amelynek üléseit hivatott előkészíteni. Ezért az öt központi banki tag részvétele (az ESRB elnöke és alelnöke mellett) a fent említett további négy, szavazati joggal rendelkező tag mellett a minimális részvételi arány ahhoz, hogy biztosítsák ezt a megfelelő egyensúlyt az euroövezeti és euroövezeten kívüli nemzeti központi bankok megfelelő képviseletével együtt. Az EKB ennek megfelelően erősen támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy az irányítóbizottság tizenkét tagja közül hetet az EKB Általános Tanácsának tagjai közül válasszanak (6). Mivel azonban az euroövezet összetétele idővel változni fog, ezért nem lenne ajánlott a taglétszámot az euroövezeten belüli és kívüli központi bankok között határozott, megváltoztathatatlan módon jogszabályban felosztani. Végezetül az EKB támogatja a Bizottság azon megközelítését, amelynek értelmében kizárólag az ESRB elnöke adhat a titkárság vezetőjének utasításokat (7).

8.

Az ESRB igazgatótanácsának elnökét és alelnökét ugyanolyan eljárások alapján választja a szavazati joggal rendelkező tagok ugyanazon csoportja, mivel szükség esetén az alelnök teljes jogkörben helyettesítheti az elnököt. Következtetésképpen a bizottsági javaslat szerint az alelnököt az igazgatótanács azon tagjai közül választják, akik az EKB Általános Tanácsának is tagjai. Az elnök és az alelnök megválasztására szolgáló eltérő eljárások szükségtelen bonyodalmakhoz vezethetnek, illetve azt a nemkívánatos benyomást kelthetik, hogy azok az ESRB-n belül különböző csoportokat képviselnek.

9.

Az ESRB igazgatótanácsának összetételére vonatkozóan az EKB támogatja a Bizottság azon javaslatát, miszerint az EKB elnöke és alelnöke legyen az ESRB igazgatótanácsának szavazati joggal rendelkező tagja. Ez összhangban áll azzal az alapelvvel, hogy az EKB Általános Tanácsa képezi az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak alapját (8). Az EKB alelnökének részvétele továbbá jobban megfelelne az Európai Tanács 2009. június 18–19-i következtetéseinek, amelyek értelmében az alelnök az EKB Általános Tanácsának tagjaként szavazhatna az ESRB elnökének választása során. Valójában amennyiben az alelnök nem lenne az ESRB igazgatótanácsának tagja, úgy nem vehetne részt a választás során történő szavazásban.

10.

Az ESRB egy olyan közösségi testület, amelynek feladatai az EU pénzügyi szervezetét érintik (és magukban foglalják javaslatok és megfelelő intézkedések megtételét a rendszerkockázat mérséklése és a rendszer stabilitásának biztosítása érdekében), illetve amelynek a tagjai az EU valamennyi tagállamából kerülnek ki. Egyes EU-n kívüli európai országoknak az EU pénzügyi rendszere tekintetében fennálló rendszerszintű fontosságára figyelemmel mindazonáltal helyénvaló lenne meghívni ezen országok képviselőit az ESRB egyes üléseire és/vagy tanácsadó bizottságaiba megfigyelői státusban egyes releváns kérdések megtárgyalásakor.