9.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 203/3

1.

Az EKB – az európai statisztikák készítőjeként és alkalmazójaként – üdvözli a rendelettervezetet, amely fontos lépés az európai statisztikák (különösen a nemzeti számlák) minőségének további javítására különösen azáltal, hogy összhangba hozza azokat a gazdasági és pénzügyi környezet változásaival, illetve a módszertani fejlődéssel. A nemzeti és regionális számlák európai rendszere alkotja a makrogazdasági európai statisztikák alapját, és emiatt monetáris politikai célokra elengedhetetlen.

2.

Az EKB szintén üdvözli a rendelettervezetben meghatározott statisztikai koncepciók és fogalommeghatározások tervezett, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezetének Statisztikai Bizottsága által elfogadott Nemzeti Számlák Rendszerével (SNA 2008), a Nemzetközi Valutaalap fizetési mérlegre és a nemzetközi befektetési pozícióra vonatkozó kézikönyvének hatodik kiadásával (BPM6), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó mintameghatározásának negyedik kiadásával, valamint az ipari tevékenységek európai osztályozásával (NACE Rev. 2) való összhangját. A rendelettervezetre a fent említett eszközök a konzisztencia és harmonizált módszertan tekintetében is kedvező hatást gyakoroltak.

3.

A Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) és az Európai Statisztikai Rendszernek (ESR) egyaránt a Szerződésben előírt feladata az európai statisztikák fejlesztése, összeállítása és terjesztése, azonban külön jogszabályi keretrendszer alapján, sajátos irányítási struktúrájukat tükrözendő. A rendelettervezet hatást gyakorol e két rendszer által készített statisztikákra. Az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98 tanácsi rendelet (2) felhatalmazza az EKB-t arra, hogy a nemzeti központi bankok közreműködésével a KBER feladatainak ellátásához szükséges mértékben az adatszolgáltatói körtől statisztikai adatokat gyűjtsön. Konkrétan az adatszolgáltatói körbe tartoznak azok a jogi és természetes személyek, amelyek/akik valamely tagállamban telepedtek le és amelyek/akik a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendeletben (3) meghatározott „pénzügyi vállalatok” szektorba tartoznak, valamint a valamely tagállamban letelepedett jogi és természetes személyek, amennyiben határokon átnyúló pozíciókat tartanak vagy határokon átnyúló ügyleteket végeznek.

4.

A KBER és az ESR közötti szoros együttműködés és megfelelő koordináció biztosítása minimálisra csökkenti az adatszolgáltatási terhet és garantálja az európai statisztikák készítéséhez szükséges koherenciát. Ezt a szoros együttműködés iránti igényt az Európai Központi Bank Statisztikai Főigazgatósága és az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat) között 2003. március 10-én létrejött, a gazdasági és pénzügyi statisztikákról szóló egyetértési nyilatkozat (4) is megerősíti.

5.

A rendelettervezet módszertani keretrendszere elkészítésével kapcsolatban a szoros kapcsolatra tekintettel az EKB – az Eurostat kérésére – megszövegezte az A mellékletnek a KBER statisztikai keretrendszeréhez szorosan kapcsolódó számos fejezetét. Az EKB különösen a „pénzügyi vállalatok” szektor fogalommeghatározásához járult hozzá jelentős mértékben, a 2. fejezet részeként az intézményi egységek és alszektorok tekintetében, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek meghatározásához, illetve azok számlasorozatokban való feltüntetéséhez (5. fejezet, valamint a 6. és 7. fejezetek részei). Az EKB javaslatot tett a 17. fejezet (társadalombiztosítás, beleértve a nyugdíjat), illetve a 21. fejezet (kormányzati számlák) és a 19. fejezet (európai számlák) egyes részeinek megszövegezésére is.

6.

A „pénzügyi vállalatok” intézményi ágazat és annak alágazatai (a rendelettervezet A melléklete, 2. fejezet) fogalommeghatározásának tekintetében az EKB üdvözli azt, hogy a monetáris pénzügyi intézmények A. melléklet 2.67. pontjában szereplő fogalommeghatározása követi az EKB fogalommeghatározását. Az „egyéb pénzügyi vállalatok” alszektorainak fogalommeghatározása nagyrészt összhangban áll az EKB jogi aktusaiban alkalmazott felfogással. Az adatszolgáltatási teher minimalizálása és az európai statisztikák készítéséhez szükséges koherencia biztosítása érdekében az EKB azt javasolja, hogy az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok javasolt fogalommeghatározását tovább közelítsék az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról szóló, 2008. december 19-i EKB/2008/30 rendeletben (5) foglaltakhoz.

7.

A fentiek, valamint a KBER statisztikai keretrendszere és az ESR közötti kölcsönös függőségek alapján a rendelettervezet különösen releváns az EKB statisztikai adatszolgáltatási követelményei tekintetében, többek között a monetáris pénzügyi intézmények és piaci statisztikák, fizetési mérleg és nemzetközi befektetési pozíció statisztikák, illetve a negyedéves pénzügyi számlák és az államháztartási statisztikák területén. A jelenlegi gyakorlattal, illetve a KBER és ESR közötti közeli együttműködés és megfelelő koordináció szükségességével összhangban a rendelettervezet felhatalmazáson alapuló hatáskörök alapján történő módosításakor a Bizottságnak biztosítania kell az EKB megfelelő részvételét a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetének a rendelettervezettel összhangban történő megszövegezése révén.

8.

Tekintettel továbbá a Szerződés 290. cikke alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fontosságára, az EKB a következő észrevételeket teszi a Szerződés 127. cikkének (4) bekezdése és 282. cikkének (5) bekezdése szerinti saját tanácsadói szerepe gyakorlásával kapcsolatban.

Először is: a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra irányuló tervezetei a Szerződés 127. cikke (4) bekezdése első francia bekezdésének és 282. cikke (5) bekezdésének értelmében vett „uniós jogi aktusra irányuló javaslat”-nak minősülnek (6). A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok az Unió jogi aktusai (7). A Szerződés 282. cikke (5) bekezdésének nyelvi változatai jellemzően az uniós jogi aktusok „tervezetére” hivatkoznak, amelyekről az EKB-val konzultálni kell (8). Ezért az EKB-val való konzultáció kötelezettsége nem korlátozódik csak a Bizottság javaslatán alapuló jogiaktus-tervezetekre.

Másodszor: a Bíróság az OLAF-ítéletben (9) kifejtette, hogy az EKB-val való konzultációs kötelezettség „elsődlegesen azt célozza, hogy az ilyen aktusok elfogadása előtt annak kibocsátója meghallgassa azon szervet, amelynek közreműködése – mivel közösségi szinten a kérdéses területen önálló hatáskörrel, továbbá magasszintű szakértelemmel rendelkezik – kifejezetten hasznos lehet a tervezett jogalkotási eljárásban”.

Ilyen előzmények után – annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az EKB tanácsadó szerepkörének gyakorlását – az EKB-val kellő időben konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabálytervezetről, beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetét. Az EKB tanácsadói szerepkörét az ezen aktusok elfogadására vonatkozó határidők legmesszebbmenőbb figyelembe vételével fogja gyakorolni.

9.

A monetáris politikával kapcsolatos feladatai miatt az EKB statisztikai tevékenységének középpontjában az európai aggregátumok állnak. Az EKB különös fontosságot tulajdonít az intézményi szektorok szerint lebontott, negyedéves integrált euroövezeti számláknak. Ebből a célból szükséges, hogy a monetáris politikai döntésekhez időben megvalósuljon a nemzeti adatszolgáltatások tekintetében a megfelelő adatlefedettség.

10.

Az egyes tagállamok tekintetében történő adatgyűjtés még fontosabbá vált a pénzügyi stabilitási és makroprudenciális okokból keletkező új statisztikai követelményekre figyelemmel, különösen az Európai Rendszerkockázati Testület közelmúltbeli létrehozásával, illetve annak a pénzügyi rendszer Unión belüli makroprudenciális felügyeletéért viselt felelősségével kapcsolatban. Az egyes tagállamokra vonatkozó, időszerű és megbízható nemzeti számlastatisztikákra az Euro Plus Pact által támogatott célkitűzéseket alátámasztásához, illetve az európai stabilitási mechanizmus céljaira is szükség van.

11.

Monetáris politikai és pénzügyi stabilitási szempontból az EKB nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő megbízhatóságú, időszerű negyedéves adatoknak, amelyek elsőbbséget élveznek a részletes éves vagy alacsonyabb gyakoriságú adatokhoz képest. Továbbá, a közelmúltbeli évekre vonatkozó táblázatok teljes csoportjának összeállítása prioritással rendelkezik a részletes hosszú múltbeli adatsorokkal szemben.

12.

Az EKB általánosságban egyetért az adattovábbítási programmal (a rendelettervezet B. melléklete). Mindazonáltal az adattovábbítási programnak figyelembe kell vennie az EKB által a nemzeti központi bankok közreműködésével összegyűjtött statisztikákat, és tükröznie kell a felhasználók és az adatöszszeállítók által kidolgozott prioritásokat.

13.

Az EKB üdvözli az 1. táblázat (Fő aggregátumok – negyedéves és éves feladat) 1–12., 27. és 28. negyedéves tételei határidejének t + 2 hónapra való, kedvező irányú módosítását. Az EKB ugyanakkor ellenzi a kisebb és nagyobb országokra vonatkozó eltérő adatszolgáltatási szabályokat (a „Táblák jegyzéke” 4. és 7. lábjegyzete, és az 1. táblázat 10. lábjegyzete), valamint ehhez kapcsolódóan a kisebb tagállamok esetében a fő aggregátumok tekintetében a határidők t + 80 napra történő, kedvezőtlen irányú módosítását. Jelenleg 17 tagállamra vonatkozna a differenciált adatszolgáltatás, és az Unió bővítésének eredményeképpen egyre növekvő számú tagállam fog a javasolt differenciált adatszolgáltatási küszöbérték alá tartozni. Ennek következtében az európai aggregátumok és a kisebb tagállamokra vonatkozó statisztikai információk minősége romlani fog.

14.

Az ECOFIN-Tanács 2000 szeptemberében erősítette meg az EMU statisztikai követelményekre vonatkozó akciótervét, és – annak érdekében, hogy az EKB monetáris politikai szükségleteinek eleget tegyen – az intézményi ágazatok szerinti, negyedéves integrált euroövezeti számlák határidejét t + 90 napban határozta meg. Ennek megfelelően az Eurostatnak és az EKB-nak t + 82 napra kellene majd összegyűjtenie a vonatkozó nemzeti adatokat. Az EKB Kormányzótanácsának 2015-re és 2016-ra tervezett ülésrendje miatt erre a két évre az időtartam t + 85 napra való csökkentése lenne megfelelő. Ennek megfelelően az EKB támogatja az ESA adattovábbítási program negyedéves ágazati számláira vonatkozó adatszolgáltatási határidők 2014-re t + 85 napra való előrehozását azzal a céllal, hogy az 2017-re t + 82 nap legyen annak támogatása érdekében, hogy a teljes körű negyedéves integrált euroövezeti számlákat t + 90 napos határidővel lehessen összeállítani. Ez összhangban áll a G-20 „adatrésekre” vonatkozó kezdeményezésével (data gaps initiative), amely a pénzügyi válságot követően az adatrések megszüntetése területén az ágazati számlákat prioritásként kezeli. Az ESA 2010 adattovábbítási programban ez a 801. táblázatot érinti.

15.

Az EKB továbbá előnyben részesítene egy konzisztens adattovábbítási határidőt az államháztartásra vonatkozó valamennyi negyedéves és éves nemzeti adat esetében, ami a negyedéves államháztartási adatok 801. táblázatban kitűzött határidőkhöz való szinkronizálását, és a 27. és 28. táblázat, illetve hasonlóképpen a 2. táblázat és a túlzott hiány esetén követendő eljárás adatszolgáltatási határidőinek módosítását is maga után vonja. Az EKB ezért támogatja az ESA adattovábbítási program negyedéves ágazati számláira és a túlzott hiány esetén követendő eljárás adataira vonatkozó adatszolgáltatási határidők 2014-re t + 85 napra való előrehozását, célul tűzve annak 2017-re t + 82 napra módosítását, annak támogatása érdekében, hogy a teljes körű negyedéves integrált euroövezeti számlákat t + 90 napos határidővel lehessen összeállítani.

16.

Az EKB a 479/2009/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról szóló, 2010. március 31-i CON/2010/28 véleményben (10) is javasolta az adatszolgáltatási folyamat átláthatóságának a kormányzati számlák hiányának (B.9) a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz való felhasználásával történő javítását. Azzal, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás céljára alkalmazott hiányból kizárják a swapügyletek és határidős kamatláb-megállapodások elszámolásait, a hiányszámok összetett pénzügyi tranzakciókkal kevésbé manipulálhatók. Ezzel összefüggésben az EKB üdvözli azt, hogy a rendelettervezet A. melléklete a jövőben már nem definiálja az EDP_B.9. és az EDP_D.41. fogalmát. Ez azonban azzal jár, hogy a B. melléklet 2. táblázatából el kell hagyni az e két változóra történő hivatkozásokat. A 797/2009/EK rendeletet ezért módosítani kell annak a ténynek az érvényesítése érdekében, hogy a nemzeti számlák deficitváltozót – (B.9) – kell alkalmazni a túlzott hiány esetén követendő eljárás céljára, illetve a rendelettervezetben a névérték meghatározásának tükrözésére.

17.

Az egy munkavállalóra és órára jutó jövedelemnek a bérdinamika és a köz-, illetve magánszféra közötti lehetséges továbbgyűrűző hatások jobb megértésére fókuszáló mérése iránti közösségi és szakpolitikai igényeknek való megfelelés érdekében az EKB azt javasolja, hogy a nem pénzügyi számlák szektorok szerint – negyedévente című 0801., kormányzati szektorra vonatkozó táblázatba vegyék fel a munkavállalók számát és a ledolgozott órákat, a kormányzati szektor munkavállalóinak az adattovábbítási programban már feltüntetett jövedelmével együtt.