7.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 161/3

1.1.

A Bizottság 2011. október 20-án fogadta el a fent említett négy javaslatot a 2004/39/EK (6) és a 2003/6/EK (7) irányelv felváltására, melyek célja a pénzügyi piacok hatékonyságának, integritásának, ellenálló képességének és átláthatóságának biztosítása. Konkrétan a MIFID-tervezet átdolgozza a 2004/39/EK irányelvet a befektetési vállalkozások, szabályozott piacok és adatszolgáltatók tevékenységéhez való hozzáférés, irányítási és felügyeleti keretük, a befektetési tevékenység végzése és a befektetési szolgáltatásokat fióktelep útján nyújtó harmadik országbeli cégek tekintetében. A MIFIR-tervezet tovább erősíti a 2004/39/EK irányelvet és új szabályokat vezet be a kereskedési adatok közzétételére, a tranzakciók bejelentésére, a származtatott eszközökkel való kereskedésnek kötelezően szervezett kereskedési helyszíneken való folytatására, az elszámolási lehetőséghez való megkülönböztetésmentes hozzáférésre, a termékszintű beavatkozásra és a származtatotteszköz-pozíciók kezelésére, valamint a harmadik országbeli cégek fióktelep nélküli szolgáltatásnyújtására. A MAR-tervezet hatályon kívül helyezi és felváltja a 2003/6/EK irányelvet. A MAD-tervezet a Szerződés 83. cikkének (2) bekezdése alapján előírja a tagállamoknak büntetőjogi szankciók minimális szintjének a piaci visszaélés legsúlyosabb formáira való bevezetését.

1.2.

Az EKB támogatja – a pénzügyi eszközök piacai szabályozásának javítására – a javasolt intézkedéseket, a befektetők védelmének erősítése, valamint az Európai Unióban egy szilárdabb és biztonságosabb pénzügyi rendszer megteremtése irányába tett további lépésként.

2.1.

A javasolt keret a jogbiztonság erősödését fogja eredményezni azzal, hogy korlátozza a tagállami választási lehetőségeket és mérlegelést, és csökkenteni fogja a piaci torzulások és a szabályozási arbitrázs kockázatait. A harmonizációnak konkrétan két közvetlenül alkalmazandó rendelettel, illetve a büntetőjogi szankciókról szóló irányelvvel való felváltása üdvözlendő, mivel ez biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket és a közigazgatási intézkedések, szankciók és pénzbírságok, illetőleg büntetőjogi szankciók összevethető minimumszabályait.

2.2.

Az EKB határozottan támogatja az összes pénzügyi intézményre vonatkozó, egységes európai szabálykönyvének kidolgozását (8), mivel ez támogatja az Unió egységes piacának zavartalan működését, és elősegíti a magasabb fokú európai pénzügyi integrációt (9). Ezen túlmenően – amint az már korábbi véleményekben is kiemelésre került (10) – az EKB ajánlja annak biztosítását, hogy csak az alapvető politikai választásokat tükröző keretelvek és érdemi kérdések tartozzanak a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá, és hogy technikai szabályokat – beleértve a rendelettervezetben szereplő ilyen szabályokat is – a Szerződés 290. és 291. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok formájában kellene elfogadni, adott esetben az európai felügyeleti hatóságok részéről szabályozástechnikai vagy végrehajtás-technikai standardtervezetek előzetes kidolgozásával (11). Ebben a vonatkozásban – tekintve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok egységes európai szabálykönyv lényeges alkotóelemeként fennálló jelentőségét, az EKB elvárja, hogy ezen uniós jogi aktusok tervezetéről vele szükség szerint megfelelő időben konzultációt folytassanak (12).

2.3.

Ezen túlmenően az EKB ajánlja a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok horizontális konzisztenciájának biztosítását.

3.1.

Az EKB üdvözli, hogy a javasolt keret erősíti és összehangolja a befektetési vállalkozásokat és a pénzügyi eszközök piacát felügyelő hatóságok hatásköreit, illetve vizsgálati hatásköreik gyakorlását (13), külön hangsúlyt fektetve a határokon átnyúló együttműködésre (14). A pénzügyi eszközök piacának szabályos működéséhez kulcsfontosságú, hogy az illetékes hatóságok Unió-szerte építsék ki a jól felszerelt és megfelelő hatáskörökkel rendelkező felügyeleti hatóságok hálózatát, mely képes a nemkívánatos piaci trendek, intézkedések vagy fenyegetések kezelésére. E tekintetben az EKB támogatja az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) javasolt kereteken belüli erőteljes szerepét, nevezetesen a támogató és koordináló funkció és technikai standardok kidolgozása tekintetében. Ezen túlmenően a nemzeti illetékes hatóságokat az együttműködés és az EÉPH-nak az összes szükséges információ megadása tekintetében terhelő kötelezettség támogatni fogja a rendelettervezetek következetes alkalmazását és az Unióban az egyenlő versenyfeltételeket. E tekintetben – amint az már a korábbi véleményekben (15) is kiemelést nyert – az EKB javasolja a az európai pénzügyi felügyeleti rendszeren belül, valamint a felügyeleti hatóságok és a KBER központi bankjai – az EKB-t is beleértve – közötti együttműködés és információmegosztás további javítását, amennyiben az információk ezek feladatai ellátásához jelentőséggel bírnak (16).

3.2.

Szükséges egyben, hogy a javasolt keretben előírtak szerint az illetékes hatóságok működjenek együtt az ugyanabban a tagállamban működő más hatóságokkal (17). Mindemellett annak biztosítására, hogy a makroprudenciális nézőpont megfelelően figyelembe vételre kerüljön, az EKB ajánlja a makroprudenciális hatóságokkal való megfelelő együttműködési eljárások kialakítását és erősítését, amennyiben a pénzügyi rendszer stabilitására irányuló fenyegetéseket kell értékelni (18). Ennek része lehet az illetékes hatóságok és a nemzeti makroprudenciális hatóságok közötti együttműködés (19) vagy más alkalommal az EÉPH-nak az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) való együttműködése (20). E tekintetben az 1095/2010/EU rendelet (21) felülvizsgálatakor helyénvaló lehet az ilyen együttműködés előírása.

3.3.

A közigazgatási szankciórendszernek az illetékes hatóságok számára a közigazgatási intézkedések, szankciók és pénzbírságok meghatározott minimumkészlet megadása útján történő erősítése megfelelő mód az egész Unióban közös normák biztosítására, ugyanakkor a nemzeti jogalkotó mérlegelésére bízva az illetékes hatóságok további szankcionálási jogkörökkel való felruházását, és konkrétan a közigazgatási pénzbeli szankciók magasabb szintjének előírását (22). Ezen túlmenően az Unión belül elfogadott közigazgatási szankciók átláthatóságának és következetességének biztosítására a tagállamoknak be kell jelenteniük a Bizottságnak és az EÉPH-nak az irányadó nemzeti szabályokat és azok bármely későbbi módosítását (23).

5.1.

Az EKB támogatja a kereskedés előtti és utáni átláthatósági követelményeknek a részvényjellegű eszközökön túlmutató kiterjesztését, hogy azok vonatkozzanak a kötvényekre, strukturált termékekre és a szabályozott piacra bevezetett vagy ott forgalmazott származtatott eszközökre, a multilaterális kereskedési rendszerekre (MTF) vagy OTF-ekre, illetve a központi elszámolásra alkalmasnak minősülő származtatott eszközökre, mivel megkönnyítené az árképzést, és támogatná az ilyen eszközök értékelési folyamatát.

5.2.

A MiFID-tervezet (24) és a MiFIR-tervezet (25) az átláthatósági információk tekintetében az adatkonszolidáció erősítésére törekszik. E rendelkezések szerint az „összevont adattárolási szolgáltatók” jóváhagyott közzétételi mechanizmusokon keresztül adatokat fognak gyűjteni a kereskedési helyszínektől, és a kereskedési helyszíneken kívül végrehajtott kereskedés tekintetében a befektetési vállalkozásoktól. A Bizottság álláspontja szerint a javasolt rendelkezések megteremtik a feltételeket az összevont adattárolási szolgáltatók kialakulásához (26). E kereskedelmi megoldások lehetséges fejlődése ellenére az EKB úgy véli, hogy a valós átláthatóság csak az egyetlen összevont adattárolási szolgáltató létrehozásával biztosítható megfelelően. E tekintetben az EKB megjegyzi, hogy a Bizottság be fog számolni az összevont adattárolási szolgáltató gyakorlati működéséről, és ha azt megfelelőnek tartja, jogalkotási javaslatot fog beterjeszteni a kereskedés utáni adatokat konszolidáló egységes jogalany létrehozására (27). Mindazonáltal az EKB megítélése szerint a 2004/39/EK irányelv átültetése óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az adatkonszolidáció terén a piac elégtelen működést mutat, amely már ebben a szakaszban indokolná a jogalkotási javaslatot e problémák megoldására.

7.1.

A fenti átláthatósági és jelentési keret nem rendelkezik kivételről azon ügyletek tekintetében, melyeknek valamely KBER központi a szerződő fele (29).

7.2.

Az EKB e tekintetben megjegyzi, hogy miközben a központi bankok által jogszabályi célkitűzéseik és feladataik részeként végzett ügyletek közzététele nem eredményezne nagyobb átláthatóságot a piac tekintetében, az ilyen ügyletek – akár valós idejű, akár késleltetett – közzététele erősen csorbíthatná e műveletek eredményességét, és ezáltal e feladatok központi bankok általi teljesítését, melyek alapja az időszerűség és titkosság. Mindemellett a bizonyos időpontban és méretben végrehajtott kereskedés egyes típusainak átláthatósága – még a név kiadása nélkül is – csaknem azonnal lehetővé tenné a piaci szereplők számára a KBER központi banki ügyletek ilyenként történő azonosítását. Ennélfogva az EKB nyomatékosan ajánlja a KBER központi banki ügyletek átláthatósági követelmények alóli mentesítését (30).

7.3.

A jelentési követelményeket illetően a KBER tagjának szerződő félként történő részvételével zajló ügyletek szerződő felei számára az összes kapcsolódó részletadat illetékes hatóság számára történő jelentésének előírása ütközhet az EKB és a nemzeti központi bankok titoktartási szabályaival, és ellentétes lenne az EKB számára a Szerződésben megadott mentességek – különösen az EKB irattára és hivatalos közleményei sérthetetlensége – céljával (31), különösen amiatt, hogy az illetékes hatóságoknak való jelentés történhet más jogalanyokon, úgy mint kereskedési helyszíneken, jóváhagyott jelentéstételi mechanizmusokon vagy kereskedési adattárakon keresztül. Ezen okok miatt a jelentési kötelezettség alól is mentesíteni kell azokat az ügyleteket, melyekben KBER központi bank a szerződő fél (32).

9.1.

Az eurorendszer már megemlítette (35) a 2009 szeptemberében elért G20-kötelezettségvállalások – „Legkésőbb 2012 végéig minden szabványos, tőzsdén kívüli származtatott ügyletet tőzsdéken vagy adott esetben elektronikus kereskedési platformokon kell kötni, elszámolásuknak pedig központi szerződő fél bevonásával kell történnie” – Unióban történő végrehajtását szolgáló fellépés sürgősségét, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacain az átláthatóság fokozása, a rendszerkockázatok csökkentése és a piaci visszaélés elleni védelem céljából.

9.2.

Ezzel összefüggésben az EKB támogatja azokat a rendelkezéseket (36), melyek alátámasztják azt a követelményt, hogy az arra alkalmas tőzsdén kívüli származtatott eszközökkel szabályozott piacokon, MTF-eken vagy OTF-eken kell kereskedni, és az EÉPH-nak az ilyen kereskedési kötelezettség pontos terjedelmének a likviditás figyelembe vételével történő meghatározásával való megbízását (37). Az EKB megjegyzi azonban, hogy egy ilyen megközelítést esetleg ki kell majd egészíteni, a Pénzügyi Stabilitási Tanács azon ajánlásának figyelembe vételére, hogy „a hatóságoknak ösztönzőket és adott esetben szabályozást kell kialakítaniuk a szabványosított termékek és szabványosított folyamatok használatának fokozása érdekében” (38). Ilyen előzmények után az EKB álláspontja az, hogy a nem szabványosított termékekkel szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en kívüli kereskedés figyelemmel kísérését uniós szinten kell végezni.

10.1.

Az algoritmikus kereskedés kockázatot kelthet a pénzügyi piacok likviditása és hatékonysága tekintetében, különösen válsághelyzetben. Ennélfogva az EKB üdvözli a 2004/39/EK irányelv javasolt módosításait, melyek megfelelő szervezeti biztosítékokat vezetnek be a kereskedési helyszínek tekintetében, pl. a kereskedési kapacitás, a megszakítók kialakítása, piaci hozzáférés kínálása a kereskedési helyszínekhez közvetlen elektronikus hozzáférést biztosító nagyfrekvenciájú kereskedőknek és befektetési vállalkozásoknak. A javasolt rendelkezések elő fogják segíteni a nagyfrekvenciájú kereskedés és az algoritmikus kereskedés illetékes hatóságok általi felügyeletét és figyelemmel kísérését.

10.2.

Mindazonáltal az EKB-nak az a véleménye, hogy a szabályozási keretnek pontosítania kell, hogy a hivatásszerűen algoritmikus kereskedésben részt vevő valamennyi jogalanyt be kell vonni a befektetési vállalkozás fogalmába, és ezáltal azoknak a MiFID hatálya alá kell tartozniuk, tevékenységüket pedig az illetékes hatóságok felügyelik és kísérik figyelemmel (39). A nagyfrekvenciájú kereskedésben és az algoritmikus kereskedésben hivatásszerűen részt vevő összes jogalany átfogó lefedése korlátozná a javasolt szabályok megkerülésének lehetőségét.

10.3.

Az EKB üdvözli a MiFIR-tervezet ügyletjelentési részletszabályokhoz kapcsolódó rendelkezéseit, melyekben szerepel a befektetési döntésért és az ügylet végrehajtásáért felelős befektetési vállalkozáson belül a számítógépes algoritmusok azonosítása (40). A több piacra kiterjedő ellenőrzés, és a piaci visszaélés megelőzésének és kimutatásának elősegítésére az EKB álláspontja, hogy ilyen egyedi azonosítókat kell képezni az algoritmikus kereskedő által egy kereskedési platformon belül vagy több platformot érintően indított kereskedés azonosítására.

10.4.

Végezetül: a szabályozott piac tekintetében javasolt azon követelményeknek (41), hogy hatékony rendszerei, eljárásai és mechanizmusai legyenek, biztosítaniuk kell, hogy az algoritmikus kereskedés rendszerei ne hozhassanak létre rendellenes kereskedési feltételeket a piacon vagy ne járuljanak hozzá ilyenek kialakulásához. E tekintetben az EKB üdvözli i. azoknak a feltételeknek a megállapítását, amelyek esetén a kereskedést le kell állítani, ha jelentős ármozgás következett be egy pénzügyi eszköznél azon a piacon vagy egy kapcsolódó piacon, és ii. a nem végrehajtott megbízások maximális és minimális arányának a meghatározását, és a minimális árlépésközöket (42). Miközben az EKB megítélése szerint a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia a nem végrehajtott megbízások maximális arányának a meghatározására, az EKB álláspontja, hogy nem szükséges a nem végrehajtott megbízások minimális arányának meghatározása (43).

11.1.

A MiFID-tervezet előírja, hogy a tagállamok biztosítják, hogy azon szabályozott piacok, MTF-ek és OTF-ek működtetői, ahol árualapú származtatott termékeket a kereskedésbe bevezetnek, megfelelő limiteket és alkalmas alternatív mechanizmusokat alkalmazzanak a likviditás alátámasztására, a piaci visszaélés megakadályozására és a fizikai teljesítésű árucikkeknél a szabályszerű árazási és elszámolási feltételek biztosítására (44). A MiFID-tervezet szerint az ilyen limitek a Bizottság által, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon keresztül összehangolhatók (45), és az illetékes hatóságoknak is felhatalmazása lenne az árualapú származtatott eszközök tekintetében egy meghatározott időszakra vonatkozóan előzetes pozíciólimitek meghatározására (46), miközben az EÉPH koordinációs szerepkört kap ezen intézkedések tekintetében, továbbá egyes közvetlen hatásköröket ezen a területen (47). Az EKB üdvözli ezeket a rendelkezéseket.

11.2.

Mindazonáltal az árualapú származtatott eszközökre vonatkozó limitekkel kapcsolatban az EKB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelően kezeljék a szabályozói arbitrázs és a versenytorzulás kockázatát, nem csak a tagállamok, de más jelentős pénzügyi központok viszonylatában is. Emiatt kiemelkedő jelentőségű, hogy ezen a területen közös felfogás alakuljon ki. Ez megvalósítható lehet azzal, hogy az EÉPH szerepet kap a közös elvek uniós szintű kidolgozásában és a nemzeti illetékes hatóságok által hozott intézkedések koordinálásában egyaránt.

11.3.

Ezen túlmenően – noha az EKB támogatja a pozíciófelvételre vonatkozó limitek elfogadását (48), van néhány olyan vonatkozás, mely további pontosítást igényel. Vonatkozik ez különösen a következő fogalommeghatározásokra: megfelelő határérték, a limitek érvényességi időtartama, és a származtatott szerződések piaci szereplők általi használata (49). Ezen túlmenően az EKB álláspontja, hogy további magyarázatot igényelnek azok az érvek, melyek szerint a pozíciófelvételi limitek hozzájárulnának a piaci likviditás erősítéséhez.

11.4.

A MiFID-tervezet előírja (50) a kereskedők különböző típusai által tartott pozíciók közzétételét. Ezen túlmenően a szabályozott piacok, az árualapú vagy kibocsátási egység alapú származtatott ügyletekkel kereskedést lehetővé tevő MTF-ek vagy OTF-ek számára elő fogja írni e pozíciók tekintetében heti jelentés közzétételét. A hosszú és a rövid pozíciókra, illetve a nyitott pozíciókra vonatkozó adatok megfelelőek lennének a piaci szereplők magatartásának értékelésére, különösen a piaci szereplők pozíciói koncentrációjának figyelemmel kísérése tekintetében.

12.1.

Az EKB üdvözli az EÉPH arra való felhatalmazását, hogy időlegesen betiltsa vagy korlátozza egyes pénzügyi eszközök terjesztését vagy eladását vagy bizonyos pénzügyi tevékenység vagy gyakorlat folytatását (51). Ebben a vonatkozásban – tekintve, hogy az EÉPH intézkedései kiterjedhetnek a pénzügyi piacok szabályos működésére, illetve a pénzügyi rendszer egészének vagy egy részének stabilitására jelentett fenyegetésekre (52) – az EKB ajánlja e vonatkozások tekintetében az ERKT-val történő megfelelő koordináció biztosítását (53).

12.2.

Következetes szabályozási megközelítésre van szükség azon különféle pénzügyi termékek lakossági befektetők számára történő forgalmazása tekintetében, amelyek hasonló befektetői igényeket elégítenek ki és összehasonlítható befektetővédelmi kihívásokat támasztanak (54). Ilyen előzmények után az EKB megjegyzi, hogy a MiFID-tervezet kiterjeszti a követelményeket – különösen az üzletviteli és összeférhetetlenségi szabályokat – a strukturált betéteket értékesítő vagy ezekről tanácsot adó hitelintézetekre. Ebben a vonatkozásban az EKB kiemeli a következők szükségességét: i. a strukturált betét fogalommeghatározásának pontosítása; ii. a pénzügyi termékekre vonatkozó fogyasztóvédelmi rendszer meghatározása; és iii. a különféle uniós jogalkotási kezdeményezésekben – úgy mint a betétbiztosítási rendszerekről szóló, 1994. május 30-i 94/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (55) felülvizsgálata és a lakossági befektetési csomagtermékkel kapcsolatos, e vonatkozások terén folyó munkában – az egységes horizontális megközelítés biztosítása. Ezen túlmenően a pénzügyi szolgáltatási szektorokban a következetes horizontális megközelítés biztosítására az EKB kiemeli annak fontosságát, hogy a például a keresztértékesítési gyakorlatok területén (56) a befektetővédelemhez kapcsolódó szabályozói és felügyeleti keret kialakítására és bevezetésére a lehető legnagyobb mértékben az európai felügyeleti hatóságok szoros együttműködésével kerüljön sor.

12.3.

Az EKB egyben üdvözli a Bizottság befektetési tanácsadásra vonatkozó javaslatait. Noha ez a megfelelő irányba vivő lépés, az EKB ösztönzi a Bizottságot, hogy mérlegeljen további intézkedéseket – úgy mint a pénzügyi jártasság erősítését – a lakossági befektetők védelmének erősítésére (57).

12.4.

A MiFID-tervezet (58) feljogosítja a tagállamokat konkrét kritériumok elfogadására azon önkormányzatok és helyi nyilvános hatóságok szakértelmének és tudásának értékelésével kapcsolatban, akik szakmai ügyfeleknek kijáró bánásmódot kérnek. Ez a megközelítés figyelembe veszi azt, hogy ezen jogalanyok pénzügyi kötelezettségvállalások következményeinek értékelésére vonatkozó képessége Európa-szerte igen eltérő. A hatóságok téves döntései súlyosan érinthetik a tagállami államháztartásokat, aminek az európai szintű pénzügyi stabilitásra is kihatása lehet. Ezen túlmenően helyénvaló lehet a tagállamokat felkérni arra, hogy állapítsanak meg azt pontosító kritériumokat, hogy a jogalanyok mely kategóriái lehetnek szakmai befektetői elbánásra jogosultak. Az EÉPH-t is fel lehet kérni, hogy e területen nyújtson útmutatást.

13.1.

Az EKB üdvözli a harmadik országbeli cégek Unión belüli szolgáltatásnyújtására javasolt, harmonizált keretet, és azt, hogy a tagállamokban fióktelepet létesítő cégeknek megengedik további fióktelepek létesítése nélkül a más tagállamokban történő szolgáltatásnyújtást. A harmadik országbeli cégek harmonizált piacra jutási rendszere mérsékelni fogja a szétaprózottságot, erősíti a tagállamokban az egyenlő versenyfeltételeket, és fokozza a jogbiztonságot valamennyi piaci résztvevő számára, mivel a piacra lépés feltételei előrejelezhetőbbek lesznek. Az EKB megjegyzi, hogy kulcsfontosságú és a piaci torzulások elkerüléséhez szükséges a harmadik országbeli cégek tevékenységeire az EU/EGT-cégekhez viszonyítva azonos befektetővédelmi szint és egyenértékű szabályozási standardok biztosítása.

13.2.

A javasolt differenciált megközelítés megkülönböztetést tesz, hogy a fióktelep létesítése abban az esetben kötelező, ha a befektetési szolgáltatásokat vagy tevékenységeket lakossági ügyfeleknek kívánják nyújtani, és más esetekben e szolgáltatások nyújthatóak fióktelep létesítése nélkül. Ez tükrözi a lakossági ügyfelek védelmi szintje emelésének szükségességét, aminek a MiFID-tervezet a következőkkel tesz eleget: i. a Bizottság dönt a harmadik ország prudenciális keretének egyenértékűségéről; ii. a fióktelepre vonatkoznak a MiFID-ben előírt egyes kötelezettségek; és iii. a a fióktelep engedélyezésének helye szerinti tagállam illetékes hatósága általi felügyelet előírása (59). Mindazonáltal az EKB megjegyzi, hogy annak biztosításához, hogy a lakossági befektetők ténylegesen megkapják az azonos szintű védelmet, a harmadik országgal való együttműködés mechanizmusainak biztosítania kell, hogy a megfelelő indulótőke-követelmény ténylegesen védje a befektetőket, tekintve, hogy csak a harmadik országbeli cég – és nem a fióktelep – a jogok és a kötelezettségek alanya, és végső soron a befektetők irányában is ez tartozik felelősséggel. Ezen túlmenően a befektetőkre történetesen hátrányos lehet, ha a jogvitákat a harmadik ország joga és joghatósága szerint kell rendezni.

14.1.

A piaci visszaélési rendszer hatóköre (60) bővült új piacok – konkrétan az új kereskedési helyszínek, úgy mint az MTF-ok vagy OTF-ek –, és a tőzsdén kívüli pénzügyi eszközök (a származtatott eszközöket is beleértve) bevonásával. Ezen túlmenően a MAR-tervezet hatálya alá tartozó pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó magatartások vagy ügyletek is a hatókörbe tartoznak, még akkor is, ha az ilyen magatartásra vagy ügyletre a szabályozott piacon, MTF-en vagy OTF-en kívül kerül sor. Az EKB támogatja a Bizottságnak a piaci visszaélési keret hatókörének kiterjesztésére vonatkozó javaslatát annyiban, hogy ez támogatná a piaci visszaélési keret eredményességét azáltal, hogy hozzáigazítja azt a pénzügyi innovációhoz és a legújabb műszaki fejleményekhez.

14.2.

A MAR-tervezetben szereplő tilalmak és követelmények fognak vonatkozni az Unión kívül végrehajtott magatartásokra is (61), megakadályozandó a tevékenységek Unión kívülre való megkerülésével történő megkerülést. Az ilyen magatartások hathatós ellenőrzése és szankcionálása érdekében az EKB alapvető fontosságúnak tartja a harmadik országokkal kötött együttműködési megállapodásokat. E tekintetben az EKB üdvözli, hogy a MAR-tervezet rendezi ezt, és előírja azt is, hogy a folyamatot sablonok révén az EÉPH koordinálja és segíti elő (62). Ilyen előzmények után az EKB ajánlja a monetáris és adósságkezelő tevékenységekre vonatkozó kizárási rendszernek egyes esetekben az Unión túlra történő kiterjesztését.

14.3.

Az EKB üdvözli, hogy a MAR-tervezet szemlélteti a piaci manipuláció konkrét eseteit (63), utalva az új kereskedési technikákra, úgy mint az algoritmikus kereskedésre, beleértve a nagyfrekvenciájú kereskedést. Amint korábban említést nyert, noha az algoritmikus kereskedési gyakorlatoknak lehet legitim célja, azok jelentős kockázatot is képviselhetnek, mivel megzavarhatják a piac működését és fokozzák a volatilitást, ami nem szolgálná a közérdeket. Az EKB ezért a piac üdvözli az ilyen kereskedési technikák szigorú figyelemmel kísérését, a piac szabályos működését és a közérdeket védendő.

14.4.

A MAR-tervezet (64) kifejezetten piaci manipulációként vagy piaci manipuláció kísérleteként nevesíti a piaczáráskori kereskedést. Azonban sok piacon a nagyobb kereskedési volumen gyakori a kereskedési nap zárásakor és kezdetén, amikor a pozíciók elszámolása megtörténik, az éjszakai adatok feldolgozása megtörténik vagy adott új tételek piacra bocsáthatók. E tekintetben az EKB ajánlana egy részletesebb elemzést vagy a piaci manipuláció e fogalommeghatározásának továbbfejlesztését.

16.1.

A MAR-tervezet előírja a pénzügyi eszközök kibocsátóinak, hogy a lehető leghamarabb tájékoztassa a nyilvánosságot a kibocsátót közvetlenül érintő bennfentes információkról (69). Ugyanakkor a MAR-tervezet megtartja a 2003/6/EK irányelv azon rendelkezését, amely megengedi a kibocsátónak a közzététel késleltetését, ha i. a közzététel elmaradása vélhetően nem vezeti félre a nyilvánosságot, és ii. az információk titkossága biztosítható. Amennyiben a kibocsátó a késleltetett közzétételi lehetőséggel él, a közzétételt követően haladéktalanul értesítenie kell az illetékes hatóságot a késedelem konkrét okai utólagos ellenőrzésének lehetővé tételére (70). Ezen túlmenően a MAR-tervezet a közzétételi rendszer új elemeként előírja, hogy az illetékes hatóság előzetesen engedélyezheti a kibocsátó általi közzététel késleltetését, amennyiben i. az információ a rendszer szempontjából jelentős, ii. a közzététel késleltetése közérdek, és iii. az információk titkossága biztosítható (71).

16.2.

Amint az az előző véleményben szerepel (72), az EKB támogatja a MAR-tervezet szerinti késleltetett közzététel jogi keretének további finomítását. Az ilyen közzétételhez fűződő közérdek és a titkosság megőrzésének szükségességét legalább korlátozott ideig egyensúlyban kell tartani, akár kibocsátó érdekében, akár közérdekből. A közzététel késleltetése két helyzetben fordulhat elő: vagy i. a kibocsátó érdekében és saját felelősségére (73), vagy ii. közérdekből és az illetékes hatóság engedélyét követően (74). Az EKB üdvözli a közérdeken alapuló e kivételt, melyhez az a feltétel társul, hogy az információnak rendszerszintű jelentőségűnek kell lennie, ezzel lehetővé téve a pénzügyi stabilitási megfontolásokat, mivel azok konkrétan is felmerülhetnek abban az esetben, ha a kibocsátó vészhelyzeti likviditási támogatást kap.

16.3.

A pénzügyi intézmények esetében a nemzeti központi bankkal és a nemzeti felügyeleti hatósággal – illetve a makroprudenciális hatóssággal, ha ez nem a központi bank – szoros együttműködésben kell elvégezni annak értékelését, hogy az információ rendszerszintű jelentőségű-e, és hogy a közzététel késleltetése közérdek-e. Nemzeti szinten megfelelő és hatékony – uniós szinten több elvvel alátámasztott – eljárásokat kell életbe léptetni e hatóságok időben történő bevonásának biztosítására. Amennyiben a rendszerszintű jelentőség és közérdek indokolja, az illetékes hatóságnak felhatalmazással kell rendelkeznie a közzététel késleltetésére. Különösen titkos kezelést igényelhetnek az egy adott hitelintézetnek nyújtott központi banki hitelre vagy más likviditási eszközre vonatkozó információk – beleértve a vészhelyzeti likviditási támogatást – a pénzügyi rendszer egészének stabilitásához való hozzájárulás és válsághelyzetben a közbizalom fenntartása érdekében (75).

17.1.

Az EKB üdvözli a MAD-tervezetben a legsúlyosabb piaci visszaélési bűncselekmények büntetőjogi szankcióira vonatkozó minimumrendelkezéseket megállapító rendelkezéseket. Ezek a szabályok alapvető fontosságúak a jogi keret eredményességének és sikerének, és ezáltal a piaci visszaélés elleni küzdelem uniós szakpolitikájának eredményes végrehajtásának biztosítására. Mindemellett a pénzügyi bűncselekményekre egyenlő, erőteljes és visszatartó erejű szankciórendszerek léte és a következetes és eredményes jogalkalmazás a jogállamiság kulcsfontosságú eleme, mivel hozzájárul a pénzügyi stabilitás megóvásához.

17.2.

Az EKB üdvözli, hogy a MAD-tervezet (76) rendezi a jogi személyek felelősségét, mivel ez a felelősség vállalati szinten megfelelő ösztönzőket határozhat meg a szigorúbb belső ellenőrzés és monitoring érdekében, ezzel támogatva a helyes vállalatirányítást és a piaci fegyelmet. E rendelkezések sikeres végrehajtása és a kitűzött politikai eredmények elérése azonban a nemzeti jogi sajátosságok alapos megfontolását fogja igényelni, mivel a jogi személyek büntetőjogi felelőssége nem minden tagállamban létezik.