EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 52013AB0002

Az Európai Központi Bank véleménye ( 2013. január 7. ) a nem euroövezeti tagállamok pénzügyi támogatását biztosító eszköz létrehozására vonatkozó tanácsi rendelet iránti javaslatról (CON/2013/2)

HL C 96., 2013.4.4., 11—17. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

4.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 96/11


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2013. január 7.)

a nem euroövezeti tagállamok pénzügyi támogatását biztosító eszköz létrehozására vonatkozó tanácsi rendelet iránti javaslatról

(CON/2013/2)

2013/C 96/03

Bevezetés és jogalap

2012. július 19-én az Európai Központi Bank („EKB”) felkérést kapott az Európai Unió Tanácsától arra, hogy alkosson véleményt a nem euroövezeti tagállamok pénzügyi támogatását biztosító eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: a rendelettervezet).

Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapszik, mivel a rendelettervezet az EKB hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaz. Különösképpen, az EKB azon tagállamok számára, amelyek pénzneme nem az euro (a továbbiakban: nem euroövezeti tagállamok), a jelenlegi eszköz alapján támogatást nyújt a 332/2002/EK rendelet (2) által meghatározottak szerint, továbbá a rendelettervezet alapján szereppel bírna a pénzügyi támogatás értékelésében, monitoringjában, valamint adminisztrációjában. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzatának 17.5. cikke első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.    Általános észrevételek

A rendelettervezet a 332/2002/EK rendelet helyébe hivatott lépni annak érdekében, hogy az a nem euroövezeti tagállamok számára rugalmasabb feltételek mellett hozzon létre középtávú pénzügyi támogatást, valamint az euroövezeti és a nem euroövezeti tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítására tekintettel, válaszul a jelenlegi pénzügyi válságra. A rendelettervezet az azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro (a továbbiakban: az euroövezeti tagállamok), a pénzügyi támogatás érdekében kialakítottakhoz hasonló eszközöket és eljárásokat vezet be. Míg a 332/2002/EK rendelet (annak legutóbbi módosítását követően) kifejezetten csak a kiigazítási programok elfogadásának a függvényében a nem euroövezeti tagállamoknak kölcsönök formájában nyújtott középtávú pénzügyi támogatásról rendelkezett, a rendelettervezet két további finanszírozási eszközt is elérhetővé tesz: a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeretet, valamint a szigorított feltételekhez kötött hitelkeretet. A feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret, valamint a szigorított feltételekhez kötött hitelkeret azon eszközök körébe tartozik, amelyek az euroövezeti tagállamok számára történő támogatás érdekében felhasználható. A rendelettervezet alapján nyújtható középtávú pénzügyi segítségnyújtás mértékének felső határa megegyezik a 332/2002/EK rendeletben foglalt 50 milliárd EUR összeggel.

Az EKB értelmezése szerint, amíg az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmust létrehozó 407/2010/EK rendelet (3) hatályon kívül helyezésre nem kerül, a nem euroövezeti tagállamok számára uniós pénzügyi támogatás nyújtására a 407/2010/EK rendelet, illetve a rendelettervezet alapján kerülhet sor. Az EKB erre tekintettel üdvözli az euroövezeti és a nem euroövezeti tagállamok részére rendelkezésre álló eszközök lehető legegyformábbá tételére irányuló erőfeszítéseket, csakúgy, mint az ilyen támogatás nyújtásának alapjául szolgáló eljárások összhangba hozatalára vonatkozó erőfeszítéseket. Tekintettel arra, hogy az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) az Európai Stabilitási Mechanizmust létrehozó szerződés hatálybalépésre tekintettel meg fog szűnni (4), hasznos lehet annak tisztázása, hogy a 407/2010/EU rendelet alapján a nem euroövezeti tagállam számára nyújtott támogatásra a rendelettervezet vonatkozna-e az EFSM megszűnését követően.

2.    Különös észrevételek

2.1.

Az EKB tudomásul veszi az alapvetően stabil gazdasági és pénzügyi helyzetben lévő nem euroövezeti tagállamok számára nyújtandó támogatást lehetővé tevő hitelkeretek bevezetését (5). Az EKB úgy tekinti, hogy a hitelkeretek nyújtása összhangban van a Szerződés 143. cikkében foglaltakkal, amely előrevetíti annak lehetőségét, hogy az Unió nem csak akkor avatkozhat be, ha egy nem euroövezeti tagállam nehézségekkel küzd, de abban az esetben is, ha azt a fizetési mérlege vonatkozásában „ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti”, abban az esetben, amikor az ilyen lehetséges nehézségek különösen a belső piac működését veszélyeztetik. Ugyanakkor az EKB kiemelten fontosnak tartja az alkalmassági feltételek részletes áttekintését a hitelkeretekhez történő hozzáférés értékelése során, valamint az azoknak az idő múlásával történő szigorú megfelelést. Ez alapvető fontosságú az ilyen hitelkeret jogosultjainak a morális kockázatra irányuló magatartásának megelőzése érdekében. Csakúgy, mint az euroövezeti tagállamok esetében, ez magában fogja foglalni az összes érintett fél kifejezett erőfeszítéseit.

2.2.

Az EKB és az eurorendszer szerepére tekintettel a rendelettervezet a pénzügyi támogatás adminisztrációja vonatkozásában, különösen pedig az érintett tagállamnak a nemzeti központi bankjánál („NKB”), valamint az érintett NKB-nak az EKB-nál történő számlanyitása és annak használata vonatkozásában hasonló rendelkezéseket tartalmaz. E tekintetben az EKB akként értelmezi, hogy a rendelettervezet alapján fiskális megbízottként járna el, összhangban a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának 21.2. cikkében foglaltakkal, valamint hogy a Központi Bankok Európai Rendszerétől származó finanszírozást nem várnak el, összhangban a Szerződés 123. cikkében foglalt monetáris finanszírozás tilalmával. Ennélfogva az EKB ismételten hivatkozik arra, hogy az ennek a pénzügyi támogatásnak a kezelésére szolgáló, az NKB-nál és az EKB-nál nyitott számlák nem teszik lehetővé folyószámlahitel nyújtását (6).

2.3.

A rendelettervezet a kölcsönök és hitelkeretek adminisztrációján túlmenően létrehozza továbbá az EKB-nak a 332/2002/EK rendeletben jelenleg foglaltakhoz képest szélesebb értelemben történő hozzájárulását a nem euroövezeti tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás esetén. Bár ez utóbbi az EKB szerepét a kölcsön adminisztrációjára korlátozza, az EKB megfigyelőként részt vesz az azon nem euroövezeti tagállamokat érintő küldöttségekben, amelyek a 332/2002/EK rendelet alapján pénzügyi támogatásban részesülnek. A rendelettervezet erre tekintettel van, továbbá többek között javasolja, hogy az EKB együttműködhetne a Bizottsággal a bruttó államadósság fenntarthatóságának és a jelenlegi vagy esetleges pénzügyi igényeknek az értékelése, a makrogazdasági kiigazítási program előkészítése, az előrehaladás rendszeres küldöttségek által történő figyelemmel kísérése, továbbá a szigorított feltételekhez kötött hitelkeret nyújtása, valamint a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkeret lehívása esetén történő fokozott felügyelet során. Továbbmenve, a legtöbb esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bevonását is kérik. A 332/2002/EK rendelet alapján a fizetési mérleggel összefüggésben nyújtott középtávú pénzügyi támogatás vonatkozásában ezen tevékenységek kizárólag a Biztossághoz lettek rendelve. Az EKB és az IMF szerepe a rendelettervezet alapján nagymértékben tükrözi az EFSM, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz („EFSF”) és az Európai Stabilizációs Mechanizmus („ESM”) alapján az euroövezeti tagállamok számára rendelkezésre álló rendszert. Tekintettel arra, hogy az EKB nem bír monetáris hatáskörrel a nem euroövezeti tagállamok esetében, az EKB különbséget kíván tenni a nem euroövezeti tagállamok vonatkozásában történő részvétele, illetve az euroövezeti tagállamok vonatkozásában történő részvétele között, és megjegyzi, hogy a Bizottsággal együttműködésben ellátandó, javasolt szerepét a feladatain belül és a függetlenségére tekintettel kell megszervezni.

2.4.

Az EKB megjegyzi, hogy a Szerződés 140. cikkében meghatározott, és a Szerződéshez csatolt Protokollban tovább részletezett konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésében továbbra is figyelembe fogja venni a nemzetközi fizetési mérleghez nyújtott támogatás hatásait és az árfolyamstabilitás értékeléséhez történő likviditási segítségnyújtást, különösen azon pénznemek vonatkozásában, amelyek részt vesznek a II. árfolyam-mechanizmusban, az ERM II-ben. Ez a jövőben továbbra is így lesz, így az vonatkozni fog a rendelettervezet alapján nyújtott bárminemű támogatásra is.

2.5.

Az EKB megjegyzi, hogy a rendelettervezet nem gyakorolhat hatást az ERM II-nek a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában történő működésére, amely továbbra is a jelenlegi jogi keretrendszer hatálya alá fog tartozni (7).

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2013. január 7-én.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  COM(2012) 336 final.

(2)  A Tanács 2002. február 18-i 332/2002/EK rendelete a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatást nyújtó eszköz létrehozásáról (HL L 53., 2002.2.23., 1. o.).

(3)  Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelet (HL L 118, 2010.5.12., 1.o.).

(4)  Lásd az Európai Tanács 2010. december 16–17-i következtetéseit: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/118578.pdf

(5)  A rendelettervezet 4. cikke.

(6)  Lásd a tagállamok fizetési mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló 332/2002/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendelet iránti javaslatról szóló 2009. április 20-i CON/2009/37 vélemény 1. bekezdésének második albekezdését (HL C 106., 2009.5.8., 1. o.).

(7)  Az EKB és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között 2006. március 16-án létrejött, a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus eljárási szabályainak meghatározásáról szóló megállapodás (HL C 73, 2006.3.25., 21. o.).


MELLÉKLET

Szerkesztési javaslatok

A Bizottság által javasolt szöveg

Az EKB által javasolt módosítások (1)

1.     módosítás

A 3. cikk (2), (3), (7) és (8) bekezdése, valamint az 5. cikk (2) bekezdése

„3. cikk

(2)   Az EKB-val és amennyiben lehetséges az IMF-fel együttműködve a Bizottságnak értékelnie kell a bruttó államadósság fenntarthatóságát az érintett tagállam jelenlegi vagy esetleges pénzügyi igényeivel együtt, és az értékelést el kell juttatnia az EFC-nek.

(3)   Az érintett tagállam a Bizottsággal egyetértésben, valamint az EKB-val – és lehetőség szerint az IMF-fel – együttműködve elkészíti a politikai követelményeket tartalmazó makrogazdasági kiigazítási program tervezetét, amely a fizetési mérleg fenntartható helyzetének újbóli megteremtésére, és arra irányul, hogy a tagállam újból képes legyen finanszírozási igényeit teljes mértékben a pénzügyi piacokról fedezni. A makrogazdasági kiigazítási program tervezete kellő mértékben figyelembe veszi az EUMSZ 121., 126. és 148. cikke alapján az érintett tagállamnak címzett ajánlásokat – és a tagállam által az ajánlásnak való megfelelés érdekében tett intézkedéseket –, és egyúttal az előírt szakpolitikai intézkedések szélesítésére, megerősítésére és elmélyítésére irányul.

[…]

(7)   A Bizottság az EKB-val, és amennyiben releváns, az IMF-fel együttműködve rendszeres ellenőrző látogatások révén vizsgálja a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásában történt előrelépést. A Bizottság negyedévente tájékoztatja az EFC-t. Az érintett tagállam teljességgel együttműködik a Bizottsággal és az EKB-val. Mindenekelőtt az érintett tagállam minden olyan információt közöl a Bizottsággal és az EKB-val, amelyet a program monitoringjához szükségesnek találnak. Az érintett tagállam továbbá teljesíti a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.

(8)   A Bizottság – az EKB és amennyiben lehetséges az IMF közreműködésével – az érintett tagállammal közösen megvizsgálja a makrogazdasági kiigazítási program esetleg szükséges módosításait. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel eljárva jóváhagyja a szóban forgó kiigazítási program esetleges módosítását.

5. cikk

(2)   Az EKB-val – és amennyiben lehetséges, az IMF-fel – együttműködve a Bizottság értékeli a bruttó államadósság fenntarthatóságát az érintett tagállam jelenlegi vagy megjósolható pénzügyi szükségletével együtt, és az értékelést eljuttatja az EFC-nek.”

„3. cikk

(2)   Az EKB-val és amennyiben lehetséges adott esetben az IMF-fel együttműködve a Bizottságnak értékelnie kell a bruttó államadósság fenntarthatóságát az érintett tagállam jelenlegi vagy esetleges pénzügyi igényeivel együtt, és az értékelést el kell juttatnia az EFC-nek.

(3)   Az érintett tagállam a Bizottsággal egyetértésben, valamint az EKB-val figyelembe véve az EKB álláspontját – feltéve, hogy az EKB tanácsot kíván szolgáltatni e kérdésben – és lehetőség szerint adott esetben az IMF-fel együttműködve elkészíti a politikai követelményeket tartalmazó makrogazdasági kiigazítási program tervezetét, amely a fizetési mérleg fenntartható helyzetének újbóli megteremtésére, és arra irányul, hogy a tagállam újból képes legyen finanszírozási igényeit teljes mértékben a pénzügyi piacokról fedezni. A makrogazdasági kiigazítási program tervezete kellő mértékben figyelembe veszi az EUMSZ 121., 126. és 148. cikke alapján az érintett tagállamnak címzett ajánlásokat – és a tagállam által az ajánlásnak való megfelelés érdekében tett intézkedéseket –, és egyúttal az előírt szakpolitikai intézkedések szélesítésére, megerősítésére és elmélyítésére irányul. Amennyiben az érintett tagállam olyan tagállam, amely pénzneme részt vesz az ERM II-ben, az ERM II alapján irányadó kötelezettségeket figyelembe kell venni.

[…]

(7)   A Bizottság az EKB-val, és amennyiben releváns, adott esetben az IMF-fel együttműködve rendszeres ellenőrző látogatások révén vizsgálja a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásában történt előrelépést. A Bizottság negyedévente tájékoztatja az EFC-t. Az érintett tagállam teljességgel együttműködik a Bizottsággal és az EKB-val. Mindenekelőtt az érintett tagállam minden olyan információt közöl a Bizottsággal és az EKB-val, amelyet a program monitoringjához szükségesnek találnak. Az érintett tagállam továbbá teljesíti a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket.

(8)   A Bizottság – az EKB és amennyiben lehetséges az figyelembe véve az EKB álláspontját – feltéve, hogy az EKB tanácsot kíván szolgáltatni e kérdésben és adott esetben IMF közreműködésével – az érintett tagállammal közösen megvizsgálja a makrogazdasági kiigazítási program esetleg szükséges módosításait. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel eljárva jóváhagyja a szóban forgó kiigazítási program esetleges módosítását.

5. cikk

(2)   Az EKB-val és amennyiben lehetséges adott esetben az IMF-fel együttműködve a Bizottság értékeli a bruttó államadósság fenntarthatóságát az érintett tagállam jelenlegi vagy megjósolható pénzügyi szükségletével együtt, és az értékelést eljuttatja az EFC-nek.”

Magyarázat

Az IMF szerepével kapcsolatos kétségek elkerülése érdekében szükséges a rendelettervezet egészében az egységes terminológia használata. Továbbmenve, a rendelettervezetnek összhangban kell maradnia az egyéb hasonló uniós és nem uniós pénzügyi segítséget nyújtó jogi eszközökkel, mint például a 407/2010/EU rendelet, az EFSF keretmegállapodás és az ESM szerződés.

A 3. cikk (3) és (8) bekezdésében „az EKB-val együttműködve” szövegrész törlése, valamint a „figyelembe véve az EKB álláspontját – feltéve, hogy az EKB tanácsot kíván szolgáltatni e kérdésben” szövegrésznek mindkét bekezdésben történő beillesztése azt kívánja tükrözni, hogy az EKB-nak kisebb szerepe kell, hogy legyen a kiigazítási programok előkészítésében. Míg a Bizottság által javasolt szöveg többi része továbbra is leginkább monitoringként jellemezhető szerepet szán az EKB-nak, az EKB-nak a 3. cikk (3) és (8) bekezdésében foglalt szerepe olyan lenne, mint egy gazdasági kiigazítási programot kidolgozó intézményé. Az EKB véleménye szerint az euroövezeten kívüli tagállamok számára nem elfogadható egy ilyen szerep, hiszen az ilyen tagállamokban a tagállam központi bankja határozza meg a monetáris politikát. Az EKB erre tekintettel nem avatkozhat be az érintett nemzeti központi bank független döntéshozatalába a gazdasági kiigazítási programhoz történő hozzájárulással.

2.     módosítás

3. cikk (11) és (12) bekezdés

„(11)   Amennyiben az érintett tagállam elégtelen adminisztrációs kapacitással szembesül vagy programjának végrehajtásában jelentős problémákat tapasztal, technikai segítségnyújtásért folyamodik a Bizottsághoz, amely e célból a tagállamokkal, valamint más európai és/vagy releváns nemzetközi intézményekkel együttműködve szakértői csoportokat hozhat létre. A kiigazítási program végrehajtásában részt vevő hatóságoknak biztosítandó tanácsadás céljából a technikai segítségnyújtás magában foglalhatja helyi képviselet létrehozását és támogató személyzet kihelyezését.

(12)   Az Európai Parlament illetékes bizottsága a kiigazítási program végrehajtásának előrehaladásáról folytatandó eszmecserét javasolhat az érintett tagállamnak.”

„(11)   Amennyiben az érintett tagállam elégtelen adminisztrációs kapacitással szembesül vagy makrogazdasági kiigazítási programjának végrehajtásában jelentős problémákat tapasztal, technikai segítségnyújtásért folyamodik a Bizottsághoz, amely e célból a tagállamokkal, valamint más európai és/vagy releváns nemzetközi intézményekkel együttműködve szakértői csoportokat hozhat létre. A kiigazítási program végrehajtásában részt vevő hatóságoknak biztosítandó tanácsadás céljából a technikai segítségnyújtás magában foglalhatja helyi képviselet létrehozását és támogató személyzet kihelyezését.

(12)   Az Európai Parlament illetékes bizottsága a makrogazdasági kiigazítási program végrehajtásának előrehaladásáról folytatandó eszmecserét javasolhat az érintett tagállamnak.”

Magyarázat

A hivatkozott programmal kapcsolatos kétségek elkerülése, valamint az összhang megteremtése érdekében javasolt az, hogy a rendelettervezet egésze a „makrogazdasági kiigazítási programra” hivatkozzon.

3.     módosítás

3. cikk (10) bekezdés

„(10)   A (9) bekezdésben előírt határozatot követően legkésőbb hat hónapon belül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel dönthet a folyósítás folytatásáról, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam eleget tesz a pénzügyi támogatás megállapított feltételeinek. Amennyiben nem fogadtak el ilyen határozatot a határidő lejárta előtt, e rendelet hatálya alatt nem lehet további európai uniós pénzügyi támogatást folyósítani.”

„(10)   A (9) bekezdésben előírt határozatot követően legkésőbb hat hónapon belül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel dönthet a folyósítás folytatásáról, ha úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállam eleget tesz a pénzügyi támogatás megállapított feltételeinek. Amennyiben nem fogadtak el ilyen határozatot a határidő lejárta előtt, e rendelet hatálya alatt nem lehet további, megállapodáson alapuló európai uniós pénzügyi támogatást folyósítani.”

Magyarázat

Ennek a javaslatnak a célja annak tisztázása, hogy ez a rendelkezés nem célozza az új pénzügyi támogatáshoz történő hozzáférés kizárását, amelyre például az érintett tagállamon túlmutató egyes fejlemények miatt szükséges lehet.

4.     módosítás

4. cikk (1) bekezdés

„(1)   A feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkerethez csak olyan tagállamok juthatnak hozzá, amelyek gazdasági és pénzügyi helyzete alapvetően továbbra is stabil.”

„(1)   A feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkerethez csak olyan tagállamok juthatnak hozzá, amelyek gazdasági és pénzügyi helyzete alapvetően továbbra is változatlanul stabil.”

Magyarázat

A javasolt módosítás azt kívánja tisztázni, hogy csak azok a tagállamok férhetnek hozzá a feltételekhez kötött elővigyázatossági hitelkerethez, amelyek helyzete alapvetően továbbra is stabil és annak változása a közeljövőben sem várható. A javasolt módosítás annak biztosítását célozza, hogy a szöveg térjen el attól a terminológiától, amelyet az EFSF/ESM jogi keretrendszere használ, és az nem jelent lényeges változást.

5.     módosítás

5. cikk (5) bekezdés

„(5)   Bizottság és az érintett tagállam a hitelkeret részletes feltételeit tartalmazó egyetértési megállapodást köt.”

„(5)   Bizottság és az érintett tagállam a hitelkeret részletes feltételeit tartalmazó egyetértési megállapodást köt. A Bizottság az egyetértési megállapodásról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Magyarázat

A 3. cikk (6) bekezdésében foglaltakkal való összhang megteremtése érdekében javasolt, hogy az Európai Parlamentet és a Tanácsot tájékoztassák a hitelkerethez kapcsolódó feltételeket részletező egyetértési nyilatkozatról.

6.     módosítás

11. cikk (1) bekezdés

„(1)   Az érintett tagállam legalább 45 naptári nappal a tervezett lehívás előtt jelzi a Bizottság felé, hogy pénzeszközt szándékozik lehívni a hitelkeretéből. A részletes szabályokat az 5. cikk (5) bekezdésében említett határozat állapítja meg.”

„(1)   Az érintett tagállam legalább 45 naptári nappal a tervezett lehívás előtt jelzi a Bizottság és az EKB felé, hogy pénzeszközt szándékozik lehívni a hitelkeretéből. A részletes szabályokat az 5. cikk (5) bekezdésében említett határozat állapítja meg.”

Magyarázat

Tekintettel arra, hogy az EKB számára egyes, a kölcsönök adminisztrációjával kapcsolatos feladatok kerültek meghatározásra, azt a Bizottsággal egy időben tájékoztatni kell a tagállamnak a hitelkeretből történő pénzösszeg lehívására vonatkozó szándékáról.

7.     módosítás

12. cikk (3) bekezdés

„(3)   Miután a Tanács határoz a kölcsönről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tervezett folyósítások között a legalkalmasabb időpontban hitelt vegyen fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél annak érdekében, hogy optimális szinten tartsa a finanszírozási költségeket, valamint megőrizze az Unió kibocsátójaként kivívott hírnevét a piacokon. A már felvett, de még nem folyósított pénzösszegeket mindenkor a költségvetésen kívüli műveletekre vonatkozó szabályok szerint kezelt elkülönített készpénz- vagy értékpapírszámlán kell tartani, és nem lehet más célra fordítani, mint a tagállamoknak az említett mechanizmus keretében történő pénzügyi támogatására.”

„(3)   Miután a Tanács határoz a kölcsönről, illetve amint egy tagállamnak a hitelkeretéből történő pénzeszköz lehívására vonatkozó kérelmét kézhez vette, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tervezett folyósítások között a legalkalmasabb időpontban hitelt vegyen fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél annak érdekében, hogy optimális szinten tartsa a finanszírozási költségeket, valamint megőrizze az Unió kibocsátójaként kivívott hírnevét a piacokon. A már felvett, de még nem folyósított pénzösszegeket mindenkor a költségvetésen kívüli műveletekre vonatkozó szabályok szerint kezelt elkülönített készpénz- vagy értékpapírszámlán kell tartani, és nem lehet más célra fordítani, mint a tagállamoknak az említett mechanizmus keretében történő pénzügyi támogatására.”

Magyarázat

Szükséges a 12. cikk (3) bekezdése hatályának a kiterjesztése annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a Bizottság számára tőkepiacokról vagy a pénzügyi intézményektől a pénzügyi támogatás valamennyi típusával összefüggésben a lehető legmegfelelőbb időben történő kölcsönfelvételt, beleértve azt is, ha egy tagállam úgy dönt, hogy pénzeszközt hív le a hitelkeretéből.

8.     módosítás

14. cikk (2) bekezdés A kölcsönök és a hitelkeretek adminisztrációja

„(2)   Az érintett tagállam külön számlát nyit nemzeti központi bankjánál a kapott európai uniós pénzügyi támogatás kezelésére. A hitelszerződés értelmében esedékes tőkeösszeget és kamatot a vonatkozó esedékességi dátum előtt tizennégy TARGET2 üzleti nappal átutalja az EKB által vezetett számlára.”

„(2)   Az érintett tagállam külön számlát nyit nemzeti központi bankjánál a kapott európai uniós pénzügyi támogatás kezelésére. Az érintett tagállam központi bankja külön számlát nyit az EKB-nál. A tagállam a központi bankjánál nyitott számláról a hitelszerződés vagy kölcsön értelmében esedékes tőkeösszeget és kamatot a vonatkozó esedékességi dátum előtt tizennégy TARGET2 üzleti nappal átutalja az EKB-nál által vezetett érintett számlára.”

Magyarázat

Tisztázásra kerül, hogy magának a tagállamnak nincs számlája az EKB-nál; ehelyett az érintett tagállam nemzeti központi bankja nyit számlát az EKB-nál a tagállam nevében. Javasolt továbbá annak tisztázása, hogy az adminisztráció nem csupán a kölcsönökre, de a hitelkeretekre is vonatkozik, mivel azok eltérő finanszírozási eszközöket képeznek, és mivel azok szükségessé fogják tenni az EKB-nál történő számlanyitást.


(1)  A szövegben vastag betűvel szedve szerepel az EKB által beillesztésre javasolt új szöveg. A szövegben áthúzott betűvel szedve szerepelnek az EKB által törölni javasolt részek.


Az oldal tetejére