23.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 91/1

1.

Az EKB üdvözli a rendelettervezet fő célját, amely a short ügyletek és a hitel-nemteljesítési csereügyletek (CDS-ek) használatára épülő egyenértékű gyakorlatokra kiterjedő, uniós szabályozási keret létrehozása. Az EKB üdvözli, hogy a rendelettervezetbe az eurorendszernek a short ügyletekről folytatott nyilvános bizottsági konzultációhoz (2) adott hozzájárulásában tett ajánlások közül sokat beépítettek. Az eurorendszer 2010-es hozzájárulása elismerte, hogy a short ügyletek szokásos piaci körülmények között hozzájárulhatnak a forgalmazott eszközök hatékony árképzéséhez és a piaci likviditás fenntartásához; rámutatott azonban a short ügyletekhez kapcsolódó kockázatokat illető aggályokra is, úgymint a rendellenes piaci fejlemények kockázatára, a piaci visszaélésekre és a nemteljesítésre (3). Az EKB általánosságban támogatja az ezen aggályok kezelésére szolgáló uniós szabályozási rendszert, mely a rendelettervezetből, valamint a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) jelenleg vizsgálat alatt álló módosításaiból (5) áll. Egy ilyen egységes uniós rendszer szükséges az uniós pénzügyi piacok integrációja érdekében, ez ugyanakkor támogatni fogja a más főbb pénzügyi központokban, így az Egyesült Államokban elfogadott szabályokkal való konvergenciát is (6). Az EKB a 2003/6/EK irányelv módosításaira vonatkozó részletes észrevételeit az azokról majdan zajló konzultáció folyamán fogja megtenni.

2.

Az eurorendszer 2010-es hozzájárulásának megfelelően (7) az EKB üdvözli a következőket: a) a részvényekkel folytatott short ügyletek átláthatósági rendszere az eredetileg az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága által ajánlott modell szerint (8); és b) az illetékes hatóságok felé való kötelező adatközlés az uniós állampapír-kibocsátókkal kapcsolatos, jelentős nettó rövid pozíciók vagy hitel-nemteljesítési csereügyletek egyenértékű fedezetlen pozíciói tekintetében (9). Az EKB támogatja a fedezetlen short ügyletek okozta elszámolás-meghiúsulás kockázatával foglalkozó követelményeket (10), mely eseményt követően a természetes vagy jogi személyek short ügyletekben nem vehetnek részt, kivéve, ha részvényt vagy államadósság-instrumentumot vettek kölcsönbe, megállapodásuk van a kölcsönzésre, illetve visszaigazolt megállapodás alapján az elszámolás időpontjában tudnak majd ilyen értékpapírokat kölcsönözni. Ezen túlmenően az EKB üdvözli azokat a javaslatokat, amelyek értelmében: a) az illetékes hatóságok harmonizált hatásköröket kapnak a short ügyletek és CDS-ügyletek rendkívüli helyzetekben való ideiglenes, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA) koordinációja melletti korlátozására (11); és b) az ESMA maga is külön beavatkozási hatásköröket kap, amennyiben az Unió pénzügyi rendszerének szabályos működése és integritása fenyegetett (12).

3.

Az EKB megjegyzi, hogy több uniós szabályozási kezdeményezés – beleértve a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló rendelettervezetet (13) és a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2004/39/EK irányelv (MiFID) (14) módosítását – célja különféle eszköztípusok és adatszolgáltatók tekintetében a közzétételi követelmények szigorítása. Az EKB üdvözli ezt az általános irányvonalat, feltéve, hogy az egységesség biztosítása, az átfedések vagy joghézagok elkerülésére nagy figyelmet fordítanak. Az eurorendszer – statisztikai és pénzügyi stabilitási feladatkörei alapján – e területen erősen érdekelt, és a Bizottsággal együttműködésben figyelemmel fogja kísérni e munka előrehaladását.

4.

Az EKB ajánlja (15), hogy a rendelettervezet hatálya alá tartozó állampapír-instrumentumok úgy kerüljenek meghatározásra, mint amelyeket a tagállamok vagy az Unió állami szektorbeli intézményei bocsátanak ki vagy garantálnak, mivel az „állami szektor” alkalmazandó fogalommeghatározása az uniós másodlagos jogszabályokban már megtalálható (16). Ez a jogalkotási technika azzal az előnnyel fog járni, hogy kizár minden nem kívánt joghézagot, egyidejűleg biztosítva azt, hogy a KBER központi bankjai által a monetáris politika végrehajtása keretében kibocsátott adósságintrumentumok ne minősüljenek állampapír-instrumentumnak, ami a közszektor központi banki finanszírozásának a Szerződés 123. cikkében kifejeződő tilalmába ütközne.

5.

Egyes meghatározott árjegyzői és elsődleges piaci tevékenységek mentesülnek a rendelettervezetben szereplő átláthatósági és szabályozói beavatkozási rendszer alól (17). Ez a mentesítés indokolt, hiszen egyebek között az árjegyzői tevékenységek zavartalan működése sok eszközosztály – beleértve a tagállamok közszektorbeli szervezeti által kibocsátott adósságinstrumentumokat – tekintetében kulcsfontosságú ahhoz, hogy azok likvidek és a központi banki monetáris politikai műveletekben fedezetként elérhetőek maradjanak. Másfelől az árjegyzéssel való potenciális visszaélések megelőzendők, különösen azáltal, hogy az árjegyző saját üzleti tevékenysége nem részesül mentesítésben (18). Az EKB ajánlja (19), hogy a Bizottság kapjon felhatalmazást a vonatkozó szabályozástechnikai standardok ESMA javaslatára történő elfogadására, ami megfelelő egyensúlyt teremtene a fenti megfontolások között. E szabályozástechnikai standardok a következőkkel foglalkozhatnak: a) a mentesítésben részesülő árjegyzői tevékenységek részletes jellemzői; b) a bejelentési eljárások, az árjegyzői tevékenységről az illetékes hatóságoknak szóló bejelentéshez; és c) az árjegyzők által használandó portfólióstruktúrák és nyilvántartási eljárások abból a célból, hogy egyértelműen azonosításra kerüljön az, hogy valamely tevékenység árjegyzői vagy másféle jellegű ügylet-e, illetve az ügyletek illetékes hatóságoknak történő bejelentése nélküli újbóli nyilvántartásba vétel kizárására.

6.

A rendelettervezettel létrehozott szabályozói rendszer alóli további kivételt azok a tevékenységek alkotják, melyek az értékpapírokra nehezedő eladási nyomás esetén támogatják az árfolyam–stabilitást értékpapírok meghatározott időtartam alatti kibocsátásakor (20). Amint azt az eurorendszer 2010-es hozzájárulása is megjegyzi (21), az EKB egyetért azzal a bizottsági értékeléssel, miszerint a stabilizációs rendszerek – mint amilyen az árjegyzés is – az elsődleges piacok megfelelő működéséhez elengedhetetlen, legitim tevékenységek (22). Az EKB üdvözli azt a tényt, hogy a short ügyletek szabályozásával összefüggésben a stabilizációs intézkedések alóli mentesség rendelettervezetben való meghatározása a piaci visszaélés megelőzésére szolgáló uniós szabályozásban használt fogalommeghatározásra hivatkozás útján történik (23). Az EKB ugyanakkor ajánlja (24) , hogy a Bizottság kapjon felhatalmazást arra, hogy a stabilizációs intézkedések alóli mentesítés alkalmazásának egységessége érdekében az ESMA javaslata alapján szabályozástechnikai standardokat fogadjon el a short ügyletek szabályozása körében. Ezek a szabályozástechnikai standardok egészítenék ki a piaci visszaélés szabályozása szerinti stabilizációs rendelkezések alóli mentesítés tekintetében kialakított szabályozástechnikai standardokat (25). A két esetkör sajátosságainak lefedése érdekében két külön szabályozástechnikai standard -csoportra lenne szükség – ez egyben megfelelő jogalkotási technikai kérdése is.

7.

A rendelettervezet értelmében a Bizottság átruházott hatáskört kap a következőknek az ESMA javaslata alapján történő elfogadására: a) szabályozástechnikai standardok, melyek részletesen megadják az illetékes hatóságoknak a meghatározott bejelentési küszöbértéket túllépő nettó rövid pozíciókkal kapcsolatban szolgáltatandó információkat (26); valamint b) végrehajtás-technikai standardok, melyek meghatározzák azokat az eszközöket, amelyekkel a meghatározott bejelentési küszöbértéket túllépő nettó rövid pozíciókkal kapcsolatban szolgáltatandó információk nyilvánosságra hozatala történni fog (27). Az EKB ajánlja (28), hogy a Bizottság számára a jogalkotási hatáskör–átruházást úgy határozzák meg, hogy a bejelentési és közzétételi célokra használt formátumok ilyen esetekben lehetővé tegyék az adott kibocsátókat érintő egyéni rövid pozíciók időben történő, egész Unióra kiterjedő konszolidációját és értékelését. A bejelentési formátumok egységessége kulcsfontosságú ahhoz, hogy esetleges piaci zavarok esetén biztosított legyen az ESMA és az illetékes nemzeti hatóságok, illetve saját hatáskörükben a KBER és az ERKT hathatós reagálása.

8.

A short ügyleteket végző szervezetekre előírt közzététel sajátos kérdését illetően (29) az EKB értelmezése szerint a rendelettervezetben az az elképzelés szerepel, hogy ez a közzététel a szabályozott információk központi tárolására hivatalosan kijelölt – az értékpapírok uniós átláthatósági szabályozásának részeként bevezetett – mechanizmusokon keresztül fog történni (30). Elviekben az EKB támogatja a közzététel e módszerét, egyben ajánlja (31), hogy az alapuljon interaktív, szabványos adatformátum használatával történő adatszolgáltatáson, az egész Unióra kiterjedő információk integrált alapon történő, hatékony konszolidációja és a rugalmas hozzáférés lehetővé tételére. Például valamennyi közzétett információ lehet az ESMA-n keresztül elérhető, a hivatalosan kijelölt mechanizmusokhoz való központosított hozzáférésen keresztül. Ez tükrözné a short ügyletek keltette kockázatok határokon átnyúló folyományait és a rendelettervezet értelmében az ESMA-nak szánt koordinációs szerepet.

9.1.

A rendelettervezet létrehozza az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA közötti információmegosztás rendszerét, az e hatóságokhoz bejelentett nettó rövid pozíciók tekintetében. Az EKB e tekintetben a következő ajánlásokat teszi (32).

9.2.

Elsőként és minimumfeltételként: az illetékes nemzeti hatóságok és az ESMA közötti információmegosztás javasolt módozatainak hatékonyabbá kell válniuk, különösen az ESMA számára annak lehetővé tételével, hogy valós idejű információmegosztási kéréseket tehessen, ha ez feladatainak eredményes ellátásához szükséges. Hosszabb távon az ESMA-nak automatikus hozzáférést kell kapnia a rendelettervezet értelmében jelentett összes információhoz. Ennélfogva az EKB ajánlja, hogy az ESMA kezdje meg a centralizált – az adatszolgáltató szervezetek közös azonosítóját és a minimumjellemzőkre kiterjedő közös osztályozási rendszert alkalmazó – uniós információgyűjtő rendszerek létrehozását célzó munkát. Az ilyen mechanizmusoknak kell gondoskodniuk arról, hogy politikai célokra valós idejű információkhoz lehessen hozzáférni, egyidejűleg biztosítva a kapott adatok bizalmas jellegét. Az EKB megítélése szerint egy ilyen központosított mechanizmus létrehozása segítséget jelentene az összehangolatlan mikroadatbázisok használata jelentette korlátok lebontásában, és egyben lehetővé tenné a rendelettervezet értelmében gyűjtött információk más rendelkezésre álló adatkészletekkel kapcsolatban történő felhasználását, így minimálisra csökkentve az adatszolgáltatók és a hatóságok terheit (33).

9.3.

Másodszor, a rendelettervezetnek kifejezetten rendelkeznie kellene az ESMA és a KBER központi bankjai közötti információmegosztásról, a KBER statisztikai adatgyűjtési (34), valamint a pénzügyi stabilitás figyelemmel kísérésével és értékelésével (35) kapcsolatos feladatkörei ellátásának elősegítése érdekében.

9.4.

Harmadszor, a rendelettervezetnek rendelkeznie kell az ESMA és a KBER közötti információmegosztásról abból a célból, hogy a KBER támogatást kapjon a feladatai ellátásához szükséges információk begyűjtéséhez, valamint a fejleményekből a pénzügyi rendszeren belül esetlegesen fellépő rendszerkockázatok azonosításához és rangsorolásához (36).

10.

A rendelettervezet lehetőséget ad az ESMA és az ERKT közötti, nem kötelező konzultációra azon intézkedések tekintetében, amelyeket az ESMA rendkívüli helyzetben a short ügyletek káros hatásainak kiküszöbölése céljából hoz (37). Az EKB ajánlja (38), hogy az ESMA kapjon jogosultságot az ERKT-vel abban az esetben történő konzultációra, ha az illetékes nemzeti hatóságok által bevezetett intézkedésekről értesül. Megfelelő határidőket lehet megállapítani az ERKT-konzultációk hatékony kezelésének biztosítására (39). Az EKB megjegyzi, hogy az ERKT-val a short ügyletek uniós szabályozása keretében hozott intézkedésekről folytatott konzultációk lehetővé tennék, hogy a makroprudenciális szempontok a tervezett beavatkozásokban megfelelően megjelenjenek. Ezen túlmenően az európai felügyeleti hatóságoknak – beleértve az ESMA-t – szorosan együtt kell működniük az ERKT-vel, és meg kell részére adniuk a feladatainak rendszeres és időben történő ellátásához szükséges összes információt (40), miközben az ERKT további információkat kérhet be az európai felügyeleti hatóságoktól (41). Az ESMA számára a short ügyletekkel kapcsolatban tervezett beavatkozásokról az ERKT-val való konzultációt előíró rendelkezések az ERKT számára először is lehetővé teszik annak megalapozott és időben történő értékelését, hogy egy adott helyzetben az esetleges rendszerkockázatokra figyelemmel szükség van-e további információk bekérésére, másodszor pedig az ilyen kérések (ha vannak) gyakorlatias és egységes megfogalmazását.

Abban az esetben, ahol az EKB a rendelettervezet módosítására tesz javaslatot, a melléklet tartalmazza a szerkesztési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot.